Újabb ügyben gyanúsították meg Biszku Bélát

 

Újabb bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte Biszku Bélával a Budapesti Nyomozó Ügyészség. Az egykori belügyminiszter tizenegy sörétes vadásztöltényt tartott lakásán, melyekre nem rendelkezett engedéllyel.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség kedden újabb bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte Biszku Bélával a több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntető ügyben – olvasható a fővárosi főügyész közleményében.

Biszkuék adtak utasítást a sortüzekre?

Fotó: Magyar Nemzet

Egy halálraítélt is kérdőre vonta Mátsikot a Hír TV kamerái előtt

Mátsik György azért kért halálos ítéletet Fónay Jenőre, mert állítása szerint akkoriban ez volt a rend. Mindezt Fónaynak mondta el a Hír TV kamerái előtt, de az ajtó mögött maradva.

• VIDEÓ

„Parancsot teljesítettem…” – a náci háborús bűnösöktől megszokott szavakkal mentegette magát Mátsik György.Évtizedekkel azután, hogy halálbüntetést kért a még kiskorú Mansfeld Péterre, Mátsik György a Gyerekekért Alapítvány kuratóriumában tevékenykedett olyan személyiségekkel, mint például Kósáné Kovács Magda. A MÉH Tröszt volt vezérigazgatója ügyészi munkájáról elmondta, parancsot teljesített.

FELJELENTI A JOBBIK BISZKU BÉLÁT

 

Az Országgyűlés tavaly december 30-án minősítette elévülhetetlennek az emberiesség elleni bűncselekményeket

A párt kedden feljelenti a legfőbb ügyésznél Biszku Béla, korábbi belügyminisztert a kommunizmus idején elkövetett bűnökért.

 

Szilágyi György országgyűlési képviselő ismertette: 2011 végén az emberiség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről és a kommunista diktatúrában elkövetett bűnök üldözéséről szóló törvény elfogadásával megnyílt az út többek között Biszku Béla elszámoltatása előtt.

A népköztársaság hóhérai

A Biszku Béláról készült dokumentumfilmmel ismertté vált Novák Tamás-Skrabski Fruzsina szerzőpáros ezúttal a Heti Válasz webtévéjén jelentkezik. Sorozatuk első részében az 1956-os megtorlásban kulcsszerepet játszó vérbírókat próbálták meg felkutatni – akik közül legalább ketten ma is élnek. Íme, a történelmi háttér.

A vérbírókról szóló videó megtekintéséhez kattintson a képre!

Heller szerint a volt férje hamisította a neki tulajdonított levél egy részét

Heller Ágnes szerint az első férje, Hermann István hamisította a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent, neki tulajdonított levél egy részét. A filozófusnő elismerte azonban, hogy valóban küldött egy levelet a kommunista párt központi bizottságának, de az sokkal rövidebb volt, és abban nem tett kijelentéseket az 1956-os forradalommal kapcsolatban. Heller Ágnes az MTI-nek a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelentekre reagálva elmondta: első férje, Hermann István hatására fogal

mazta meg a levelet, amely pusztán két és fél bekezdésnyi volt, s ebben – más mellett – valóban leírta, hogy hajlandó önkritikát gyakorolni, de nem tett olyan kijelentéseket, amelyek a csütörtökön megjelent levél elején olvashatóak.

Nem tudni, Heller végül miként bizonyította be hűségét, miután ebben a levélben név szerint feljelentette társait, és megtagadta a forradalmat (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„A férjem hamisított”

Heller Ágnes magyarázkodik, a szakértő szerint eredeti a botrányos irat

Heller helyeselte a véres megtorlást

A filozófus barátait és mentorát, Lukács Györgyöt is elárulta 1959-ben az MSZMP-nek írt levélben

Ágnes asszony

Álláspont

Kiút – Az ECHOTV műsora

Vendég: Wittner Mária országgyűlési képviselő (Fidesz), Dózsa László színművész és Stefka István főszerkesztő (Magyar Hírlap). Téma: Magyarország nem kapta vissza a becsületét.

Műsorvezető: Vámos György

Kattintson a képre – ECHOTV videó

***

Kapcsolódó videó:  Magyar Hírlap sajtóklub – videó

A Sajtóklub a sorok között olvasni tudó szerkesztők és szakújságírók baráti beszélgetéseit közhasznú formában hozza nyilvánosságra.

---

A Wittner-ügy

Valójában Gyurcsány Ferencről és az ő szeretett pártjáról szól az újabb műbotrány. Ferenc testvérből, a rendszeresen bérmálkozó pápai gyerekből ugyanis előbújt a vörös blogger: azt üzente, hogy megvédik Horn Gyulát…

 

Szerintem Wittner Mária bölcsebben tette volna, ha hallgat. Mondom ezt akkor is, ha őszinte tisztelője vagyok a képviselő asszonynak, és magától értetődően 1956 fáklyahordozójának tartom. A sikerületlen mondat eltussolása helyett próbáljunk kritikus szemlélettel tekinteni a köztünk élő nemzeti hősre még akkor is, ha jól tudjuk, a túloldalon egy igekötőt sem írnának le, mondjuk George Soros ellen.

Legyünk tehát csak önmagunk. És állapítsuk meg őszintén, hogy Wittner Mária mondandója finoman szólva tehát sikerületlen, érdesebben fogalmazva pedig kegyetlen volt. Politikailag pedig igencsak baklövésgyanús.

De most fordítsunk egyet a történeten, és képzeljük el egy pillanatra, hogy mi magunk vagyunk Wittner Mária. Nap nap után azokat a kommunista funkcikat – Lendvai Ildikót, Kiss Pétert, Vitányi Ivánt és a többit – látjuk a Parlament folyosóján, akik idősebb elvtársaikkal nagy egyetértésben tönkretették az életünket. Akik fennhangon éneklik az Internacionálét, vörös drapériák között korzóznak, gyűléseiken ölelgetik az ávós gyilkosokat és csökött agyú munkásőröket. Ha ezt elképzeljük, még cifrábbakat is mondanánk Horn Gyulára, akiről minden testi szenvedése ellenére azért rögzítsük e helyütt: amikor a nemzet a szabadságáért küzdött, ő szovjet zsoldban fegyvert fogunk ellenünk. Az én apám, Wittner Mária és talán ön ellen is, tisztelt olvasó.

Nem áll fel Wittner Mária a székéből

“Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott”

Wittner Mária

Wittner Mária akkor hajlandó lemondani parlamenti mandátumáról, ha ezt előtte az MSZP összes képviselője megteszi. Így nyilatkozott lapunknak a Fidesz képviselője, ’56-os forradalmár annak kapcsán, hogy – Horn Gyuláról tett kijelentései miatt – tegnap lemondásra szólította fel őt országgyűlési mandátumáról Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. „Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott” – hallhattuk az egykor halálraítélt szabadságharcostól, aki hangsúlyozta: az ő bocsánatkéréséről azért nem lehet szó, mert még a hóhérok, illetve az országot a tönk szélére juttató politikusok sem kértek bocsánatot.

Legyenek végre beazonosíthatók a diktatúra ügynökei

MNO – GB
Lázár János szerint minél hamarabb nyilvánosságra kell hozni az 1945 utáni összes pártállami dokumentumot, így a Kádár-rendszer iratait is, mert mindenkinek joga van megismerni a múltat.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Hódmezővásárhely polgármestere kedden Budapesten sajtótájékoztatón beszélt erről abból az alkalomból, hogy a http://www.szigoruantitkos.hu internetes oldalon nyilvánosságra hozták a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományáról szóló összeállítást.

“Na, maga se fog többé zongorázni!” Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Kiss Dániel

 

Az emberiség ellen elkövetett bűnök között nincs különbség. Időnként azonban mégis megpróbálják kisebbíteni a kommunizmus bűneit. Ilyenkor az az érzésem támad, hogy Magyarországon még mindig működik a kettős mérce. A kommunizmus egyik áldozatával, Kiss Dániellel – aki Bécsből érkezett felkérésemre –, beszélgettem a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.

Lélekölő évtizedek – Sírjaik hol domborulnak?

A kommunizmus áldozataira emlékeznek a közmédiumok: a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió kegyeleti műsorokkal hajt fejet az emléknapon.

„A félelem uralkodott minden érző emberben, még a családokban is hallgattak a forradalomról – emlékezik Wittner Mária. – Kötelességünk gyermekeinknek beszélni a történtekről, hogy soha ne ismétlődhessen meg a magyar Golgota.”

Az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

Egy rémtett a százmillióból

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

A Magyar Királyság trianoni békeszerződéssel megcsonkított határait a szovjet Vörös Hadsereg alakulatai 1944. szeptember 23-án Battonyánál érték el.

1944 őszén Magyarország területe világháborús hadszíntérré vált, aminek végeredményeként 1945 április elejére az egész ország szovjet katonai megszállás alá került.

Az évtizedekig felszabadítónak tartott Vörös Hadsereg szörnyű pusztítást vitt végbe Magyarországon. A magyar lakosság eleinte hitetlenkedve fogadta a szovjet katonák kegyetlenkedéseiről szóló beszámolókat, de később százezrek tapasztalták meg, hogy valóban egy szörnyű korszak vette kezdetét.

A „dicsőséges” Vörös Hadsereg katonái vélhetően több mint kétszázezer asszonyt és lányt erőszakoltak meg csak Budapesten.

Az alábbi videón egy idős hölgy a tragikus élményeiről számol be.

Az Ab soron kívül vizsgálja a Biszku-ügy bírájától érkező indítványt

Az Alkotmánybíróság soron kívül vizsgálja a Biszku Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt indult büntetőper bírájától érkező indítványt. Az egykori kommunista vezető elleni büntetőpert az eljáró bíró függesztette fel arra időre, amíg indítványát az Ab elbírálja. Az Ab honlapján olvasható, hogy a testület – egy 1997-es állásfoglalása szerint – a bírói kezdeményezéseknek elsőbbséget biztosít. Az MTI érdeklődésére az Ab-n pénteken nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy meddig tart majd a konkrét indítvány elbírálása.

Felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság

Felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság

Egy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.

 

A döntés indoka, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. Erre a büntetőeljárási törvény szerint akkor van mód, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyet alkotmányellenesnek vél. A bíróság egymondatos közleményéből nem derül ki, hogy melyik a kifogásolt jogszabály.

Korábbi tudósítások, vélemények, cikkek, videók:

VÁDEMELÉS BISZKU BÉLA ELLEN

Vádat emelt Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen az ügyészség.

Biszku Béla

A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség vádiratot nyújtott be B. Béla ellen a „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntette miatt – tájékoztatta Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t. Hozzátette: a vádirat lényege szerint B. Béla egy 2010. augusztus 4-én közzétett televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel – közölte a szóvivő. Az eljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság folytatja.

DVD-n a Biszku-film: hol tört meg a gerinc?

 

Biszku

 

Tompos Ádám: Megjelent a Biszku Bélával készült interjúkra épülő Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm DVD-változata. A nagy visszhangot kiváltó film mellett háromórányi kimaradt jelenetet kapunk, amelyben láthatjuk a megtorló belügyért kiabálni, veszekedni és halkan motyogni.

• Sosem lesz vége? Biszku ordít és keresztet vet