Cseh Tamás hivatalosan is történelem

A magyar kultúra napja egybeesik Cseh Tamás születésnapjával, amelynek keretén belül nyílt meg az ő nevét viselő archívum a Magyar Nemzeti Levéltár egyik épületében. Interjú formában felvett megemlékezések, archív felvételek és fotók, valamint koncertfelvételek sokasága idézi fel az énekes életművét és világít rá a Kádár-korszak ellentmondásaira.

 

„A Magyar Nemzeti Levéltár azon kiemelkedő személyiségekhez kapcsolódó történeti dokumentumokat is megőriz, akik a történelem alakítói voltak. A mai nappal Cseh Tamás hivatalosan is a történelem része lett” – mondta el a Miklós Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár igazgatója.

… az unió vezetése azonban szent és sérthetetlen, minden törvényen felül áll …

Sarkosan fogalmazva

Miniszterelnökünk tusnádfürdői beszéde alighanem jó ideig témát szolgáltat majd a hazai és a külföldi ellenzéki, illetve ellenséges sajtómunkások számára, mert sokak nevében fogalmazott meg nagyon fontos gondolatokat Európa jelenéről és lehetséges jövőjéről. Amint Orbán Viktor maga is utalt rá, ezt a beszédet is populistának fogják nevezni, márpedig a populizmus a balliberális szóhasználatban rettenetes bűn, ha nem balliberálisok követik el. A „nép” nevében és a néphez szólni rettenetes dolog, ennél szörnyűbb csak az lehet, ha a nemzethez szól bárki is, mert az már nemcsak nacionalizmus, hanem a demokráciát lábbal tipró náci beszéd. Ám a legnagyobb baj az lesz, hogy a miniszterelnök igazat mondott, és százmilliók titkos gondolatát mondta ki: az Európai Unió vezetése akkor is felelős a válságért, ha a sajátos intézményrendszer egyszerűen nem ismeri a felelősség fogalmát sem jogi, sem erkölcsi értelemben. A nemzeti kormányok belebukhatnak egy-egy rossz vagy népszerűtlen döntésbe, az unió vezetése azonban szent és sérthetetlen, minden törvényen felül áll, persze ezt már én teszem hozzá, a képviselők nem hívhatók vissza, még ha az őket delegáló pártok el is fogytak mögöttük, a bürokrácia pedig bevehetetlen, és labirintusokkal, kazamatákkal biztosítja saját védelmét, ahová vész esetén visszahúzódik, megfoghatatlanul, elérhetetlenül, vitára alkalmatlanul és képtelenül. Egészen biztos, hogy a sajtó ezt a beszédet Brüsszel és Európa elleni támadásnak fogja bélyegezni, pedig éppen az egyesült Európa féltése olvasható ki belőle, korrekcióra van sürgősen szükség, különben újra szétszakad apró darabokra a kontinens, amit igazán nem szeretnének mindazok, akik útlevél és vámhatárok nélkül utazhatnak. Nem hangzott el a beszédben, csak én teszem hozzá: ugyanezt az Európát akarjuk, csak gazdasági-pénzügyi gyámság és liberális „alapelvek” kényszere nélkül, vagyis keresztény Európát. Tisztességes, munkára alapozott fejlődést, nem elsősorban a baromfik, hanem az emberek jólétét Közép-Európában is.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

” … nincs itt semmiféle Kulturkampf, csak gyomirtás. “

 

Az intézményrendszert sem könnyű átalakítani, de az emberek gondolkodását, világképét befolyásolni sokkal nehezebb, nemzedékek során áthúzódó feladat. A mai magyarok többsége a kádári szocializmusban nőtt fel, s a fiatalok jelentős része 1990 után is ezt az értékvilágot ismerhette csak meg. Ennek oka igen egyszerű: a pedagógusok többsége ugyancsak a balliberális világmagyarázatot tanulta, sőt a felsőoktatásban és a tudományos intézetekben ma is ez a nézetrendszer számít modernnek, haladónak, legfeljebb kissé fellazították a marxizmus–leninizmus téziseit. Sarkítva: Lukács György nagy ember volt, Prohászka Ottokár gonosz „protonáci”. A humán szakokra ritkán juthatott be az uralkodó ideológiával nem rokonszenvező fiatal, a „reál” szakokon valamivel könnyebb volt a helyzet, mert a tudás és a teljesítmény e pályákon kevésbé pótolható lelkes baloldalisággal (bár bőven akad példa erre is). A filozófia, szociológia, politológia, a közgazdaságtan, az irodalomtudomány szakmai utánpótlása néhány ritka kivételtől eltekintve ma is a régi gárdán múlik, és finoman szólva nem jó ötlet Wass Albertből vagy Nyirő Józsefből írni szakdolgozatot Kertész, Nádas vagy Esterházy helyett, kivéve persze, ha előbbiekről ismételten kimutatják, mennyire fasiszták és giccsesek. Ez a szocialista utóvédharc emberileg érthető, hiszen jól felépített hatalmi struktúráról, tekintélyről, egzisztenciáról van szó, és egyszerűbb arról panaszkodni, hogy üldözik őket, mint bevallani, hogy „nem bontották ki az igazság minden részletét”, mondjuk a dicső Tanácsköztársaságról vagy 1956-ról. Nacionalista, keresztény kurzust emlegetnek, pedig csak a nagy hazugságok helyesbítése folyik, nincs itt semmiféle Kulturkampf, csak gyomirtás. Azon pedig kár csodálkozni, hogy a fiatalok többsége már nem vevő a balliberális ideológiákra – az értelmes fiatalok a teljes igazságra vágynak, mert az igazság szabaddá tesz. És csak az igazság tesz szabaddá.

Szentmihályi Szabó Péter

Napi abszurd

Népszava: „vissza kell állítani” a gyurcsányi demokráciát

(…) „Az alkotmányos, parlamentáris, demokratikus köztársaságot az országnak saját erejéből kell visszaállítania. Saját erőből, még akkor is, ha látszólag minden ez ellen hat.” (…)

Szüdi János jogász, Népszava

A 97 éves férfi szólt arról is, hogy a kanadai hatóságok két év alatt sem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondhatták volna ki

Csatáry László nem érti, miért vádolják a kassai zsidóság deportálásával Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A tanúvallomások szerint Csatáry túllépte a hatáskörét (Fotó: Horváth Péter Gyula)

A tanúvallomások szerint Csatáry túllépte a hatáskörét (Fotó: Horváth Péter Gyula)

„A deportálásokban nem vettem részt, a két kassai gettónál mindössze négyszer jártam, az oda zárt zsidók fölött pedig nem a rendőrség, hanem a németek diszponáltak” – ezt állította a lapunknak adott interjúban a háborús bűncselekményekkel gyanúsított Csatáry László. A 97 éves férfi szólt arról is, hogy a kanadai hatóságok két év alatt sem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondhatták volna ki. A kassai járási népbíróság 1948. június 8-án tíz ember tanúvallomása alapján, tíz perc alatt ítélte halálra Csatáryt – mondta lapunknak Balassa Zoltán történész. A szakember szerint noha Csatáry utólag azt mondja, parancsot teljesített, a tanúvallomások alapján a hatáskörét többször túllépte, ezért nem állja meg a helyét védekezése.

Kapcsolódó cikkek:
„Amúgy nem volt kellemes feladat”
A népbíróság halálra ítélte 1948-ban

Lázin Miklós András

… meg akarták védeni a köztársaságot és a demokráciát, ez is nyilvánvaló.

Sarkosan fogalmazva

A schengeni határok védelmére uniós pénzből beszerzett izraeli vízágyúk már 2007-ben is némi feltűnést keltettek, most viszont vissza kell fizetni három és fél milliárdocskát, mert öt év után kiderült Brüsszelben is, a vízágyúk aligha bevethetők a pályázati kiírásban megjelölt célra. Voltaképpen szerencsések vagyunk, mert az őszödi rém akár sokkal drágább atomfegyvereket is beszerezhetett volna határrendészeti bevetésre, bár mint mindenki tudja, Izrael nem rendelkezik ilyenekkel. Az MSZP–SZDSZ-kormánynak 2006 után sürgőssé vált a beszerzés, leginkább fővárosi használatra gondoltak, meg akarták védeni a köztársaságot és a demokráciát, ez is nyilvánvaló. Bizonyára felvetődött, hogy esetleg a hazai vízágyúgyártást is lehetne támogatni, de kézenfekvőbbnek látszott egy tapasztalt, jól bevált, sokszor eredményt produkált cégtől megvásárolni a legfejlettebb technikát. Ez a három és fél milliárd olyan apró tétel, hogy kár is ügyet csinálni belőle, különösen nem érdemes lélegeztetőgépekre vagy kisnyugdíjakra átszámolni, mert az ebben az esetben különösen populista, demagóg, sőt bizonyos értelemben antiszemita propaganda volna. Az idő igazolhatja még, hogy ezek a vízágyúk némi átalakítással jól használhatók a tűzoltásnál vagy az öntözésnél, és kiválóan alkalmasak locsolókocsinak is kánikulában. Ha a hitelben autópályáknál csupán a „rendelkezésre állási díjként” kifizetett százmilliárdokat vesszük figyelembe, ezek a vízágyúk kifejezetten olcsók voltak, ráadásul elmélyítették két nép barátságát. Különben is a szocialisták mindig hosszú távra terveznek. Ha minden úgy megy, ahogyan szeretnék, két év múlva ismét főszerepet kaphatnak a vízágyúk és a Parlament körüli kordonok, utóbbiak külföldi megrendelése is nélkülözhetetlen lesz, mert a jelenlegi kormány kizárólag a Meleg Büszkeség felvonulóinak védelmében alkalmazta őket, állaguk romlott, és ez megbocsáthatatlan. A Negyedik Köztársaság új kordonokat és vízágyúkat kíván a gyülekezési és sajtószabadság védelmében.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

Kiút – Az ECHOTV műsora

Wittner Mária

Vendég: Wittner Mária országgyűlési képviselő (Fidesz), Dózsa László színművész és Stefka István főszerkesztő (Magyar Hírlap). Téma: Magyarország nem kapta vissza a becsületét.

Műsorvezető: Vámos György

Kattintson a képre – ECHOTV videó

***

Kapcsolódó videó:  Magyar Hírlap sajtóklub – videó

A Sajtóklub a sorok között olvasni tudó szerkesztők és szakújságírók baráti beszélgetéseit közhasznú formában hozza nyilvánosságra.


Olvass tovább »

A Wittner-ügy

Valójában Gyurcsány Ferencről és az ő szeretett pártjáról szól az újabb műbotrány. Ferenc testvérből, a rendszeresen bérmálkozó pápai gyerekből ugyanis előbújt a vörös blogger: azt üzente, hogy megvédik Horn Gyulát…

 

Szerintem Wittner Mária bölcsebben tette volna, ha hallgat. Mondom ezt akkor is, ha őszinte tisztelője vagyok a képviselő asszonynak, és magától értetődően 1956 fáklyahordozójának tartom. A sikerületlen mondat eltussolása helyett próbáljunk kritikus szemlélettel tekinteni a köztünk élő nemzeti hősre még akkor is, ha jól tudjuk, a túloldalon egy igekötőt sem írnának le, mondjuk George Soros ellen.

Legyünk tehát csak önmagunk. És állapítsuk meg őszintén, hogy Wittner Mária mondandója finoman szólva tehát sikerületlen, érdesebben fogalmazva pedig kegyetlen volt. Politikailag pedig igencsak baklövésgyanús.

De most fordítsunk egyet a történeten, és képzeljük el egy pillanatra, hogy mi magunk vagyunk Wittner Mária. Nap nap után azokat a kommunista funkcikat – Lendvai Ildikót, Kiss Pétert, Vitányi Ivánt és a többit – látjuk a Parlament folyosóján, akik idősebb elvtársaikkal nagy egyetértésben tönkretették az életünket. Akik fennhangon éneklik az Internacionálét, vörös drapériák között korzóznak, gyűléseiken ölelgetik az ávós gyilkosokat és csökött agyú munkásőröket. Ha ezt elképzeljük, még cifrábbakat is mondanánk Horn Gyulára, akiről minden testi szenvedése ellenére azért rögzítsük e helyütt: amikor a nemzet a szabadságáért küzdött, ő szovjet zsoldban fegyvert fogunk ellenünk. Az én apám, Wittner Mária és talán ön ellen is, tisztelt olvasó.

Olvass tovább »

Nem áll fel Wittner Mária a székéből

“Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott”

Wittner Mária

Wittner Mária

Wittner Mária akkor hajlandó lemondani parlamenti mandátumáról, ha ezt előtte az MSZP összes képviselője megteszi. Így nyilatkozott lapunknak a Fidesz képviselője, ’56-os forradalmár annak kapcsán, hogy – Horn Gyuláról tett kijelentései miatt – tegnap lemondásra szólította fel őt országgyűlési mandátumáról Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. „Akkor nem lesz majd szükség rám a parlamentben, ha az MSZMP utódpártja sem lesz ott” – hallhattuk az egykor halálraítélt szabadságharcostól, aki hangsúlyozta: az ő bocsánatkéréséről azért nem lehet szó, mert még a hóhérok, illetve az országot a tönk szélére juttató politikusok sem kértek bocsánatot.
Olvass tovább »

A dicsőséges napok

Magyar Nemzet
Életem jelentős részében a magyar tavasznak három ünnepe volt. Március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét egymáshoz simítva forradalmi ifjúsági napoknak nevezték. Az „ifjúság” szó közbeiktatása azt jelentette, hogy az ünnepségek „rendszergazdája” a Kommunista Ifjúsági Szövetség volt, a KISZ KB munkatársai szervezték a színpompás eseményeket, sok színművésszel, gyermekekkel, zászló- és drapérialobogással, nagy ívű szónoklatokkal, Nemzeti dallal, alkalmasint internacionáléval.

Olvass tovább »

Legyenek végre beazonosíthatók a diktatúra ügynökei

MNO – GB
Lázár János szerint minél hamarabb nyilvánosságra kell hozni az 1945 utáni összes pártállami dokumentumot, így a Kádár-rendszer iratait is, mert mindenkinek joga van megismerni a múltat.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Hódmezővásárhely polgármestere kedden Budapesten sajtótájékoztatón beszélt erről abból az alkalomból, hogy a http://www.szigoruantitkos.hu internetes oldalon nyilvánosságra hozták a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományáról szóló összeállítást.

Olvass tovább »

Ezért beszélnek nehezen a múltról a kommunizmus áldozatai

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki történész, az InfoRádióban azt mondta: fontos, hogy a kommunizmus ma élő áldozatai megszólaljanak a róluk szóló emléknapon. Hozzátette, az egyéni mellett a közösségi megemlékezés is fontos. Kovács Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: az áldozatok nagyon nehezen szólalnak meg, ha azt látják, hogy mellettünk élnek azok, akik a bűnök elkövetésében részt vettek. ( InfoRádió )

Olvass tovább »

“Na, maga se fog többé zongorázni!” Bővebben a mai Magyar Hírlapban


Kiss Dániel

Kiss Dániel

 

Az emberiség ellen elkövetett bűnök között nincs különbség. Időnként azonban mégis megpróbálják kisebbíteni a kommunizmus bűneit. Ilyenkor az az érzésem támad, hogy Magyarországon még mindig működik a kettős mérce. A kommunizmus egyik áldozatával, Kiss Dániellel – aki Bécsből érkezett felkérésemre –, beszélgettem a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából.

Olvass tovább »

Lélekölő évtizedek – Sírjaik hol domborulnak?

A kommunizmus áldozataira emlékeznek a közmédiumok: a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió kegyeleti műsorokkal hajt fejet az emléknapon.

„A félelem uralkodott minden érző emberben, még a családokban is hallgattak a forradalomról – emlékezik Wittner Mária. – Kötelességünk gyermekeinknek beszélni a történtekről, hogy soha ne ismétlődhessen meg a magyar Golgota.”

Az Országgyűlés 2000-ben február 25-ét a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.


Egy rémtett a százmillióból

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

A Magyar Királyság trianoni békeszerződéssel megcsonkított határait a szovjet Vörös Hadsereg alakulatai 1944. szeptember 23-án Battonyánál érték el.

1944 őszén Magyarország területe világháborús hadszíntérré vált, aminek végeredményeként 1945 április elejére az egész ország szovjet katonai megszállás alá került.

Az évtizedekig felszabadítónak tartott Vörös Hadsereg szörnyű pusztítást vitt végbe Magyarországon. A magyar lakosság eleinte hitetlenkedve fogadta a szovjet katonák kegyetlenkedéseiről szóló beszámolókat, de később százezrek tapasztalták meg, hogy valóban egy szörnyű korszak vette kezdetét.

A „dicsőséges” Vörös Hadsereg katonái vélhetően több mint kétszázezer asszonyt és lányt erőszakoltak meg csak Budapesten.

Az alábbi videón egy idős hölgy a tragikus élményeiről számol be.

Olvass tovább »

Felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság

Biszku BélaEgy nappal a kommunizmus áldozatainak emléknapja előtt felfüggesztette a Biszku Béla elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.

 

A döntés indoka, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult. Erre a büntetőeljárási törvény szerint akkor van mód, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyet alkotmányellenesnek vél. A bíróság egymondatos közleményéből nem derül ki, hogy melyik a kifogásolt jogszabály.

Korábbi tudósítások, vélemények, cikkek, videók:

Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: