Ezért beszélnek nehezen a múltról a kommunizmus áldozatai

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki történész, az InfoRádióban azt mondta: fontos, hogy a kommunizmus ma élő áldozatai megszólaljanak a róluk szóló emléknapon. Hozzátette, az egyéni mellett a közösségi megemlékezés is fontos. Kovács Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: az áldozatok nagyon nehezen szólalnak meg, ha azt látják, hogy mellettünk élnek azok, akik a bűnök elkövetésében részt vettek. ( InfoRádió )

Mindazokat a rendszer áldozatainak tartja Kovács Zoltán, akik testi vagy lelki értelemben sérültek, elpusztultak, vagy megnyomorodtak a kommunizmus évtizedeiben.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta: Magyarországon számukat egymillió körülire becsülik, a Szovjetunióban viszont több mint húsz millióan váltak csak a Gulag áldozatává, Kínában pedig több mint hatvan millióan haltak bele a kommunizmus építésébe.

Ezek a becslések azonban nem tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek a testi vagy lelki sérültek számáról szólnak, vagy azokét, akinek családi, illetve társadalmi viszonyait zilálta szét a diktatúra – tette hozzá.

Kovács Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az első polgári kormány idején, 2000. február 25-én emlékeztek meg először arról a napról, amikor 1947-ben a Kisgazdapárt akkori főtitkárát a megszálló szovjet csapatok elhurcolták. Ez a nap jelképezi a kommunizmus áldozatainak emlékét, de ezen kívül is sok évtizedet kellett ebben a rendszerben eltölteni.

Erre emlékezni mindannyiunk feladata, de fontos az is, hogy az egyéni megemlékezést is lehetővé tegyük, és a családok, a különböző generációk egymás között is megbeszélhessék a múlt gondjait.

A legfontosabbnak azonban Kovács Zoltán azt tartja, hogy maguk az áldozatok is beszélhessenek a múltjukról. Történészként a politikus úgy nyilatkozott, hogy a ki nem beszélt, elföldelt múltbéli emlékek tovább mélyítik azokat a sebeket, amelyeket egy közösség, egy nemzet szerzett a megpróbáltatások alatt.

Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az áldozatok nagyon nehezen szólalnak meg, ha azt látják, hogy mellettünk élnek azok, akik a bűnök elkövetésében részt vettek. Nagyon sajátos pszichológiai helyzet ez, amelyet nem könnyű, sőt, talán lehetetlen föloldani – jegyezte meg Kovács Zoltán.

Hanganyag: Gál Ildikó


Meghallgatom Letöltöm

Egy hozzászólás to “Ezért beszélnek nehezen a múltról a kommunizmus áldozatai”

  1. djhambi Says:

    “Mindazokat a rendszer áldozatainak tartja Kovács Zoltán, akik testi vagy lelki értelemben sérültek, elpusztultak, vagy megnyomorodtak a kommunizmus évtizedeiben.”

    Én hozzátenném, hogy jogszerűtlenül, és az MSZMP nyomására.

    “A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta: Magyarországon számukat egymillió körülire becsülik, a Szovjetunióban viszont több mint húsz millióan váltak csak a Gulag áldozatává, Kínában pedig több mint hatvan millióan haltak bele a kommunizmus építésébe.”

    Romsics Ignác történészprofesszor monográfiájában, a Magyarország XX. századi történetében ismertetett adatok szerint 1956 novemberétől 1959 végéig több mint 35 ezer ember ellen folyt eljárás. Közülük a népbíróságok 22 ezret ítéltek börtönbüntetésre és 229-et halálra. Az összes kivégzett száma azonban elérte a 350-et.

    A 350 (illetve tízezrek) és az egymillió között elég nagy a szakadék. Ez olyan tipikus Fideszes nagyítás. Egymillió új munkahely, egymillió kopogtató cédula, egymillió Orbán-lájkolás Facebookon. Egymillió kommunista áldozat, szép kerek szám, és ez a lényeg.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: