Sarkosan fogalmazva
Magyarországon bárki tarthat évértékelőt, tartanak is rendesen mindenütt, a boltban, az utcán, a villamoson. Mesterházy Attila is tartott egyet, mögötte az MSZP jelszava: EGYSÉGES MAGYARORSZÁG. Fogalmam sincs, miben egységes hazánk, talán abban feltétlenül, hogy egységesen nem szeretné, ha az MSZP bármilyen jelenlegi, előd- vagy utódformában újra közel kerülne a kormányzáshoz. Ha ezt a beszédet a pártelnök az őszödi rém miniszterelnöksége idején mondja el, alighanem hatalmas sikert arat, mert a lényeg az, hogy minden úgy rossz, ahogy van, és ennek a kormánynak mennie kell, most azonban kissé hamisra sikerült a vád- és panaszáradat. Az évértékelő litániaszerűen sorolta fel a rettentően szomorú magyar élet minden területét, és mindenki megérthette, hogy másfél év alatt a Fidesz mindent tönkretett, amit a hatalmas szakértelmű, jóságos és önzetlen szocialisták és igen szabad demokraták nyolc év alatt létrehoztak, nemcsak a gazdaság dübörögne újra, de talán még a 4-es metró is. A régi Fidesz-jelszavakból összezagyvált gondolatmenet alapja az a téveszme, hogy az MSZP valamilyen rejtélyes módon hirtelen nemzetivé vált, és szociálisan annyira érzékeny, hogy egy szempillantás alatt mindenkinek adna munkát, kenyeret, méghozzá úgy, hogy rögvest visszanyeri Európa, Amerika és az összes befektető és hitelminősítő bizalmát, hiszen a baloldal mindig tudta, hogyan kell hitelt felvenni. Igaz, a visszafizetéssel akadt némi gond, ilyenkor morcosan át kell adni a kormányt a nacionalista, demagóg, populista polgári oldalnak, és jókat nevetni rajta, hogy hiába keresi az ellopott ezermilliárdokat. Szegény Mesterházy nyilván hosszan próbálta tükör előtt a szöveget és a népért aggódó, rettenthetetlen államférfi szerepét, de nem valószínű, hogy eggyel is gyarapította pártja híveinek számát. Még azt sem mondom, hogy Mesterházynak mennie kell, mert hazánk érdeke, hogy az MSZP-t éppen ilyen ember vezesse, soha jobbat!
Szentmihályi Szabó Péter