Képek

A Szent Tavasz hírnökei – NUDA VERITAS

Tíz év csupán az az időszak, amikor a bécsi szecesszió megjelent és honos lett a császárvárosban, de éppen elég volt ahhoz, hogy felforgassa a Monarchia és vele egész Közép-Európa látásmódját. A modern művészet hatásos entrée-ját idézi most fel a Szépművészeti Múzeum kiállítása. – KRITIKA
Gustav Klimt: Nuda Veritas

Gustav Klimt: Nuda Veritas

Eredetileg 2008-ra, Gustav Klimt halálának 90. évfordulójára tervezték a bemutatót, de csak most sikerült tető alá hozni – mindegy is, Klimt bármikor, különösebb apropó nélkül felvillanyozza a magyar közönséget. Ennek a több mint 200 művet felsorakoztató anyagnak ugyan csak az egynegyede származik a Secession vezéralakjától, de a jól felépített koncepciónak hála, ez inkább erénynek mondható. A Szépművészeti bevált stratégiája, hogy egy erős húzónév kapcsán egész művészettörténeti fejezeteket tesz a nézők elé – és a kiválasztott főszereplőtől sem feltétlenül a nagy, közhelyszámba menő műveket hozza ide –, egyáltalán nem fellengzős, hanem sokoldalú és gazdag gondolati teret szervezett.

 
Viszonylag kevés, de jól összefoglaló magyarázattal, néhány szereplő életútját részletesen bemutató tablóval és hetven festő, építész, szobrász, grafikus, üvegművész műveivel szépen kibontakozik a baráti művészkörökből kifejlődő, Ver Sacrum (Szent Tavasz) címmel folyóiratot alapító és az akadémikus festészetet megtagadó mozgalom. Külön tablót kapott Hermann Bahr, aki elméleti írásaival és mecénási tevékenységével támogatta a szecessziót, a Secession épületét tervező Josef Olbrich, vagy Josef Hoffmann, a stílusirányzat iparművészetének legnagyobb alakja, a Wiener Werkstätte alapítója. Sőt Fritz Waerndorfer, egy gazdag iparmágnás is, aki Mackintosh-sal terveztette bécsi szalonja berendezését és barátjának tudhatta a kor szinte minden újító szándékú művészét, aki Bécsben megfordult.
Kövesházi Kalmár Elza: Nyilazó (1900), Mefisztó (1899)

Kövesházi Kalmár Elza: Nyilazó (1900), Mefisztó (1899)

Klimt korszakai egy-egy nagy hatású festménnyel és sok ragyogó vázlattal, rajzzal, metszettel – néhol azért hiányoznak a főművek – bontakoznak ki. Az őt kísérő életműveknek még a Klimt-festményeknél is jobban örülhetünk, hiszen ennyiféle alkotás a csodálatosan sokoldalú, ihletett látomásokat megragadó Kolo Mosertől, ilyen különleges metszetek Carl Molltól, talányos témákat hátborzongató színvilággal megfestett jelenetek Maximiliam Lenztől ugyan milyen apropóból jönnének egyébként Budapestre? Még a Szépművészeti saját tulajdonában lévő darabokat sem ismerjük, most több is a meglepetés erejével hatott.

 
Bécs közel van, Klimt nagy művei a testvérvárosban bármikor láthatók a Belvederében vagy a Leopold Museumban. De a bécsi egyetem fakultásának mennyezetére tervezett, a közízlés felháborodása miatt végül nem megvalósult festményekről nálunk eddig inkább csak a szakma tudott. Most néhány vázlat és terv az Orvostudomány vagy a Filozófia allegóriájáról elemi erővel mutatja, hogy Klimt messze túlment a nyárspolgárt bosszantó gesztusokon. Az allegorikus jeleneteken az élet körforgása, a tudás fogalmi rendszere, a test és az elme viszonya a középkori haláltáncokat idézi. De a halálvágy nincs túl messze az itt bőségesen bemutatott erotikus Klimt-grafikáktól sem: azokban is vibrál valami félelmetes, földöntúli erő, az ösztönök nietzschei lázadása, amitől a kompozíció, a feszes, klasszikus vonalrend szinte szétrobban.
Baán László és Kövér László beszélget Giovanni Segantini: Az élet angyala című festménye előtt

Baán László és Kövér László beszélget Giovanni Segantini: Az élet angyala című festménye előtt

Klimt szélsőséges kifejezési módja mellett a kortársaktól – és a Secession mozgalom első 10 éve alatt rendezett 23 kiállításán bemutatott külföldi alkotóktól is – igazi különlegességeket láthatunk. Burne-Jones és Aubrey Beardsley grafikáit, Renoir, Degas és a szimbolikusok, a preraffaeliták, Felix Vallotton és Odilon Redon festészetét egy-egy erős mű képviseli. Az egész anyag egyértelműen kimozdítja a szecessziót a közvélekedés giccs felé hajló, esztétizáló kategóriájából és felmutatja a folytonosságot a nem sokkal utána kezdődő avantgárd művészet felé.

Képek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
%d blogger ezt kedveli: