Első felvonás

Álláspont

Reméltük, hogy mára elérkezik az idő, amikor Gyurcsány Ferenc neve végre a helyére kerül a közbeszédben, és a rossz emlékű, de annál jelentéktelenebb személyével legfeljebb a bűnügyi rovat rövidhírei között kell foglalkoznunk. Mondjuk, hogy Szegedről Baracskára szállították át, vagy hogy a büntetését jó magaviselettel tölti, mi több, éppen nagy sikerű táncelőadást tartott rabtársainak.

Első felvonás - Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Első felvonás - Bővebben a mai Magyar Hírlapban

A mártírkodó Gyurcsány újabb színpadias jelenete Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Olvass tovább »

Lopással vádolja a jobbikosokat Hejőszalonta polgármestere

A településvezető nem érti, miért kellett “felszítani” a közhangulatot

Anderkó József, Hejőszalonta polgármestere szerint az utóbbi egy-két évben szinte még zöldséglopás sem történt községben, viszont állítja: a településen demonstráló Jobbik lopta az áramot a hangosításhoz – derül ki a Heti Válasz Online videójából.

A videó megtekintéséhez kattintson a képre!

A videó megtekintéséhez kattintson a képre!

A botránypolitizálás alkonya

Daniel Cohn-Bendit

Lobogónk, Cohn-Bendit - Image via Wikipedia

Megyeri Dávid: Tökéletesen mindegy az ő szempontjukból, mi lesz a casus belli, ahogyan a médiatörvény körüli szájtépéshez sem kellettek konkrét sérelmek, csak a jövőbe vetített félelmek. Nem haza muzsikálnak ők, lemondtak arról, hogy idehaza tábort tudjanak verbuválni. Kifelé játszanak, nyugatra. Mint már annyiszor a munkásmozgalom történetében, idegen segítséggel nyomnák le a “belső ellenséget”. Magyar balos kuriozitás: belpolitikai célok szolgálatában a külföld. Nem akármilyen szégyenteljesítmény ez az unióban. A Cohn-Bendit-féle elemek meg annyira ismerik a magyar alkotmányosságot, mint pigmeusok a rovásírást, úgyhogy bármilyen vélt skandalumot le lehet küldeni a torkukon, már ugranak is.

Olvass tovább »

Értjük, hogy ez fájdalmas. De hazudozni nem kellene.

Sarkosan fogalmazva

 

A parlamentben Varju László (MSZP) nekiesett a miniszterelnöknek, utalva egy régebbi beszédére, és kijelentette: „Az én hazám nem disznóól.” Orbán Viktor felolvasta egykori megjegyzésének teljes szövegét, amelyből kiderült, egy bizonyos pályázati rendszert nevezett disznóólnak, vagyis a szocialista képviselő hazudott. Viszonválaszában Varju Lászlót cseppet sem zavarta a helyreigazítás, megismételte a sértett hazafi mondatát. Mármost a helyzet az, hogy az MSZP – az SZDSZ-szel karöltve – mindent elkövetett, hogy hazánkat disznóóllá tegye, Orwell Állatfarmjának megvalósítását tűzve ki célul, de mindegy: hiába próbálkozik a jelenlegi baloldal, szájukból a „haza” és a „nemzet” szavak hamisan csengenek nem csak történelmi és ideológiai okokból, hanem mert 1990 óta minden kormányzati lépésük arra irányult, hogy nagy disznóságokat kövessenek el a nép és a köztársaság nevében. Álszent dolog ez, mint TGM kifakadása, miszerint „Magyarországon szellemi rabszolgaság van”, bár a megállapításnak van értelme: igen, a keresztény, nemzeti szellem még mindig rabszolgaságban van, az új alaptörvény Nemzeti Hitvallása ezért tűnik a liberálisok számára rabszolgalázadásnak. Ezért sír B. Iván újságíró, mondván: „Idegen országban élek (…) Nincsen közöm az új alkotmányhoz, az államfőhöz, kormányfőhöz, pártokhoz, igazságszolgáltatáshoz. Nekem ez a hottentották Magyarországa. (…) Én maradok a magam hazájában. A saját, egyszemélyes hazámban.” Végül is mindenkinek joga van az egyszemélyes disznóólhoz, de hagyjuk békén a szegény sertéseket, úgyis egyre kevesebben vannak. Maradjunk annyiban, hogy a többség megunta a „törpe minoritás” (Antall József) garázdálkodását. Értjük, hogy ez fájdalmas. De hazudozni nem kellene.

Szentmihályi Szabó Péter

“Most mindenki Magyarországot szereti”

A középtávon látható kihívások ellenére úgy érezzük, hogy Magyarország fordulóponthoz érkezett. A kormány reformprogramja hosszú idő után a legjobb esély arra, hogy kezelje az ország hosszú távú strukturális gyengeségeit – adnak hangot meglehetősen optimista véleményüknek a Morgan Stanley londoni közgazdászai. Az elemzők – az elmúlt hetek piaci eseményeit látva – elismerik, hogy “most mindenki Magyarországot szereti”.

Kapcsolódó
Ugrásszerűen javult Magyarország megítélése


Olvass tovább »

Lázár: Elfogadhatatlan a hazaárulózás!

Lázár János

Lázár János

Felháborítónak tartja a Jobbik stílusát a Fidesz frakcióvezetője, aki visszautasította, hogy bármely képviselőt bárki is hazaárulónak nevezzen Magyarországon. Lázár János szerint egyébként a Jobbik javaslatai támogathatatlanok, jogi és tartalmi értelemben is minősíthetetlenek. A frakcióvezető arról is beszélt, hogy a Fidesz-KDNP álláspontja szerint a polgármesterek és az országgyűlési képviselők sem vonulhatnak nyugdíjba az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt.

Kapcsolódó
Egyhangú támogatás az alaptörvénynek + videó

Olvass tovább »

Gyurcsány színjátéka a bíróságon

Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc és az Orbán-kormány ellen az interneten uszító Molnár F. Árpád (sálban) (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Molnár Csaba, Gyurcsány Ferenc és az Orbán-kormány ellen az interneten uszító Molnár F. Árpád (sálban) (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

 

Felháborító és elfogadhatatlan, amit Gyurcsány Ferenc művelt a bíróságon, a romagyilkosságok tárgyalásán – mondta Kósa Lajos (Fidesz). Kijelentette: tiltakoznak minden kísérlet ellen, amely befolyásolni próbálja a bíróságokat. A bukott kormányfő tegnap bizalmasával, az egykori kancelláriaminiszterrel, Molnár Csabával jelent meg a tárgyalóteremben. Nem tudni, hogy összefüggésben áll-e Gyurcsány váratlan feltűnésével, de a Csontrablóként elhíresült vádlott megszakította három tárgyaláson át tartó feltáró vallomását, és nem válaszolt a bíró kérdéseire. Emlékezetes, hogy a romagyilkosságok idején a titkosszolgálatok óriási hibákat követtek el, voltaképpen engedték kicsúszni a nyomozók kezéből a halálbrigádot. A beépített kapcsolatuk éppen Csontrabló volt. Gyurcsány ugyanakkor profitált a tragédiákból, hiszen az öldöklés elterelte a figyelmet az állandósuló kormányválságról.

Cigányúton – Álláspont



Ma is élhetne a kislétai édesanya

A hatóság megakadályozhatta volna a romagyilkosok utolsó, kislétai támadását. A halálbrigád tiszalöki akciója alatt Csontos Istvánt, alias Csontrablót Polgáron igazoltatta egy körzeti megbízott, aki a férfi autójában egy kézi CB-rádiót, egy üres gitártokot és egy látcsövet talált. A jelentés eljutott a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI), amely „lekáderezte” Csontost. Kiderült, hogy a férfi hivatásos katona volt, s ez passzolt a tiszalöki támadás után készült elkövetői profilhoz. Ezért az iroda – a lapunk birtokába került, 2009. június 10-i – jelentésében azt javasolta, hogy „célszerű beszerezni a Katonai Biztonsági Hivataltól a Csontos Istvánra vonatkozó (…) anyagokat”. Ehhez képest nincs nyoma annak, hogy az NNI megkereste volna a KBH-t. (SZZ)

Kapcsolódó cikkek:
Csontrabló furcsamód elhallgatott
Elfogadhatatlan Gyurcsány jelenléte

Rend, Jobbik, cigányok

Magyar Nemzet
Növeli, ki elfedi a bajt – idézzük okkal, ok nélkül. A Jobbik minden jel szerint árnyékra vetődő hejőszalontai akciójával valami egészen mást tett: részben maga gerjesztett problémát a jobb sorsra érdemes, az effajta közfigyelmet alighanem a pokolba kívánó településen. A radikális párt közepes létszámú frakcióját némi leegyszerűsítéssel a „cigánybűnözés” és „cigányterror” szavak mantrázásával érte el. Az elmúlt évtizedek politikai elitjének bűnös mulasztásai, a véleménydeformáló értelmiség hamis beszéde szükségképpen hívták életre, hizlalták fel a nagy lehetőséget kihasználó friss erőt.

Olvass tovább »

Szervusz, Vörös Dani!

Álláspont

Halljuk, itt vagy nálunk. Nem tudjuk nem hallani. Ordítozol, pofátlankodsz, hazudozol, hülyeségeket beszélsz, provokálsz.

Tudtuk, hogy így lesz. Nem is ezért írok neked.

Isten végett írok. Illetve még ez sem pontos. Ugyanis Isten végett neked írni önmagában blaszfémia, és a világ leghiábavalóbb időtöltése. Valójában a magyar Himnusz miatt veszem a fáradságot, hogy szóljak hozzád.

Olvasom a tudósításokban, miszerint ordítozásod egyik része a következőkről szólt: az európai normákkal és a demokráciával összeegyeztethetetlen, hogy készülő alaptörvényünk első sora azonos Himnuszunk első sorával: „Isten, áldd meg a magyart”. Szerinted pedig nem világos, hogy melyik Istenről van szó. Sőt az sem, hogy vajon csak az tekinthető-e magyarnak, aki hisz Istenben.

Ezt mondtad, Vörös Dani? Persze hogy ezt mondtad… És az a legrettenetesebb, hogy igazából fel sem fogod, micsoda szánalmas idióta vagy. Csak ülsz a „még több szabadság” sivatagában, és kiskorú gyermekekre vársz, akik majd húzogatják le-föl a sliccedet.

Úgyhogy kizárólag önmagunk lelki békéje miatt mondom: a Himnusz az Himnusz. Ez az, ami például van minden nemzetnek. A nemzet pedig valami olyasmi, amibe te nem férsz bele, sehol sem.

Ezt a mi Himnuszunkat egy Kölcsey Ferenc nevű költő írta 1823. január 22-én. Amúgy nem is volt túl jó költő. Ráadásul Kazinczy köréhez tartozott, Kazinczy pedig – minden kiválósága ellenére – sok tekintetben ártalmas alakja volt reformkorunknak, s megfellebbezhetetlen esztétikai ítéleteivel olyan óriásokat tett tönkre, mint például drága niklai remeténk, Berzsenyi. A lényeg azonban, hogy Kölcsey a Himnuszban eltalált valamit, ami mi vagyunk. Ami a mi lelkünk. A szomorúságunk, a reménytelenségünk, az önostorozásunk. S a Himnuszból – Himnusz lett. Ezt énekeljük ünnepeinken, tüntetéseinken, örömeink, bánataink, lázadásaink idején.

Nem az a magyar, aki hisz Istenben, hanem az, aki énekli a Himnuszt, és közben érez is valamit.

S hogy melyik Isten?

Végül is bármelyik, te szerencsétlen, beteg lelkű ember. Bár nagyon félve, majdnem rettegve jegyzem meg, ez az egyre élhetetlenebb, sivárabb, a te szellemi színvonaladba belerokkant „pc” Európa mégis csak egy keresztény földrész volna. Így hát, ha már mindenképpen Istent kell választani, akkor legyen a mi keresztény-keresztyén Istenünk. Aki van annyira nagyvonalú, hogy ha valaki a Himnusz éneklése közben netán Allahra vagy Jehovára gondol, hát legfeljebb félrenéz és mosolyog.

Csak akkor mérgesedik fel, ha olyan istentelen, gonosz, rosszindulatú és hülye emberekkel van dolga, mint te, Vörös Dani.

Te, aki végigordítoztad a világ legfeleslegesebb és legszánalmasabb „forradalmát”, ’68-at, és elfelejtettél felnőni. Ott maradtál. És kevés reménytelenebb van egy kamaszkorába beleöregedett, csúnya kreténnél. Ha pedig mindez párosul mindazzal a rémisztő közhellyel, semmirevaló és ártalmas butasággal, ami a te lelkedet kitölti, hát akkor nehéz úriembernek maradni, tudod, Vörös Dani…

Sebaj!

Ne veszítsd el a reményt!

Komoly esély van rá, hogy te még megéled, amikor Európa ifjú nemzedékei határozott, hangos és talán durva nemet fognak mondani mindarra a lidércnyomásra, amit te és a te nemzedéked képes volt összehozni. Én már várom, Vörös Dani…

Addig is, már harmadik napja tartjuk elzárva kiskorú gyermekeinket a te jelenléted miatt.

Takarodj haza, Vörös Dani!

Már ha van neked olyan egyáltalán…

Bayer Zsolt

Olvass tovább »

Mihez képest?

Forró Péter: Akkor ért a képviselő eszmefuttatásának csúcsára, amikor azt fejtegette, hogy azért vallott kudarcot a nemzeti konzultáció, mert csupán 920 ezer kérdőív érkezett vissza, és ez ugyebár nyolcmillió választópolgárral számolva igen kevés. Több kevésbé amnéziás nézőnek persze eszébe jutott az, ami Bárándy képviselőnek nem, tudniillik, hogy a legutóbbi országgyűlési választáson az MSZP-re 975 292 választópolgár adta le voksát.

Olvass tovább »

Kiút – Az ECHOTV műsora

Wittner Mária

Vendég: Wittner Mária országgyűlési képviselő (Fidesz), Dózsa László színművész és Stefka István főszerkesztő (Magyar Hírlap). Téma: Magyarország nem kapta vissza a becsületét.

Műsorvezető: Vámos György

Kattintson a képre – ECHOTV videó

***

Kapcsolódó videó:  Magyar Hírlap sajtóklub – videó

A Sajtóklub a sorok között olvasni tudó szerkesztők és szakújságírók baráti beszélgetéseit közhasznú formában hozza nyilvánosságra.


Olvass tovább »

Nem fenyegeti szétesés a magyar közösséget!

„A torontói Magyar Házra a napokban kirakták az eladó táblát. Illyés Lehel ifjúsági és sportigazgató szerint miközben a magyar kultúra népszerűsítéséért küzdöttek, a ház egyfajta viharmadárrá vált a helyi magyarok számára.” Ezzel a felvezetővel adott tovább egy a nowtoronto.com hírportálon megjelent hírt a Duna Televízió, Szétesik a torontói magyar közösség? címmel, amely kérdésre a Kanadai Magyar Kultúrközpont vezetősége az Erdély.mának küldte el a válaszát.

Olvass tovább »

A Wittner-ügy

Valójában Gyurcsány Ferencről és az ő szeretett pártjáról szól az újabb műbotrány. Ferenc testvérből, a rendszeresen bérmálkozó pápai gyerekből ugyanis előbújt a vörös blogger: azt üzente, hogy megvédik Horn Gyulát…

 

Szerintem Wittner Mária bölcsebben tette volna, ha hallgat. Mondom ezt akkor is, ha őszinte tisztelője vagyok a képviselő asszonynak, és magától értetődően 1956 fáklyahordozójának tartom. A sikerületlen mondat eltussolása helyett próbáljunk kritikus szemlélettel tekinteni a köztünk élő nemzeti hősre még akkor is, ha jól tudjuk, a túloldalon egy igekötőt sem írnának le, mondjuk George Soros ellen.

Legyünk tehát csak önmagunk. És állapítsuk meg őszintén, hogy Wittner Mária mondandója finoman szólva tehát sikerületlen, érdesebben fogalmazva pedig kegyetlen volt. Politikailag pedig igencsak baklövésgyanús.

De most fordítsunk egyet a történeten, és képzeljük el egy pillanatra, hogy mi magunk vagyunk Wittner Mária. Nap nap után azokat a kommunista funkcikat – Lendvai Ildikót, Kiss Pétert, Vitányi Ivánt és a többit – látjuk a Parlament folyosóján, akik idősebb elvtársaikkal nagy egyetértésben tönkretették az életünket. Akik fennhangon éneklik az Internacionálét, vörös drapériák között korzóznak, gyűléseiken ölelgetik az ávós gyilkosokat és csökött agyú munkásőröket. Ha ezt elképzeljük, még cifrábbakat is mondanánk Horn Gyulára, akiről minden testi szenvedése ellenére azért rögzítsük e helyütt: amikor a nemzet a szabadságáért küzdött, ő szovjet zsoldban fegyvert fogunk ellenünk. Az én apám, Wittner Mária és talán ön ellen is, tisztelt olvasó.

Olvass tovább »

Roger Waters

Álláspont

Nem igazán tudom, a mai fiatalok hogy vannak ezzel, s bevallom, nem is nagyon érdekel. A fiaim ismerik, szeretik, dúdolják, s nekem ez a lényeg. Mert én a Pink Floydon nőttem fel.

Semjén Zsolt barátomnál hallgattuk először, aki osztálytársam volt a Szilágyiban (most már két fiam is odajár, Istenem…), egy akkoriban igen menőnek számító Teslán, a Yugoton kiadásában. Az összes Pink Floyd-albumot. Angolt is így tanultam, tanultunk. Hogy lefordítottuk magunknak előbb a Jézus Krisztus Szupersztárt, aztán a Haire-t, végül a Pink Floydokat…

„How I wish / How I wish you were here / We’re just two lost souls swimming in a fish bowl / Year after year”

És összebújva énekeltük mindet, érezve, hogy nem akarunk belenőni abba a világba, ami a falakon kívül van.
Olvass tovább »

A Wittner-ügy

Szentesi Zöldi László: Horn Gyuláról és pufajkás barátairól tehát sok jót nem mondhatunk. Országgyűlési képviselőként azonban feltétlenül figyelembe vennénk, hogy a magánközlés igazsága a parlamenti széksorokból más akusztikával terjed: olykor durva mondatfoszlányként libben tovább. Ezt tudnia kell mindenkinek, aki politikusnak szegődik.

De a Wittner-ügy valódi tanulsága nem ez. Valójában Gyurcsány Ferencről és az ő szeretett pártjáról szól az újabb műbotrány. Ferenc testvérből, a rendszeresen bérmálkozó pápai gyerekből ugyanis előbújt a vörös blogger: azt üzente, hogy megvédik Horn Gyulát…

Olvass tovább »