A kocka fordul

Magyar Nemzet
A lassan támogatók nélkül maradó magyarországi balliberálisok – az anorexiássá vált MSZP és a távcsővel is nehezen kivehető SZDSZ – az utóbbi hetekben hatalmas reményeket tápláltak: ha már a hazai pályán kikaptak, majd Európa a helyére teszi a kormányt. Azaz megbuktatja.

 

Mindent beleadtak – mégpedig sikerrel –, hogy segítsék azokat, akik már az elfogadott médiatörvény magyar szövegének véglegessé válása előtt Nyugat-Európa és Amerika lapjaiban kimondják az ítéletet: Magyarországon elhantolták a demokráciát, a lapokat cenzúrázzák, és ami történik, az Weimart, a fehérorosz és venezuelai diktátorokat idézi, míg a miniszterelnök maga a pusztai Putyin. Közben tévedhetetlen uniós szakértőkké váltak, és naponta cáfolták meg önmaguk tegnapi szakértelmét is: miközben bejelentették, hogy holnap érkezik meg az Európai Bizottsághoz (EB) a médiatörvény hivatalos angol fordítása, másnap kinevették azokat, akik azt hitték, Brüsszel elfogad egy pusztai angol változatot egy Chávez-kormánytól, hiszen a bizottság csak a saját fordítói gárdájának hisz. Miután még ez a technikai értelmezés se jött be, főcímekben, fölényesen cáfolták lapunknak a világsajtóban elsőként megjelenő azon értesülését, hogy az EB-nek nem lesznek lényegi kifogásai a médiatörvény ellen.

Olvass tovább »

Kezdjük hát Franciaországgal!

Sarkosan fogalmazva

Miután a művelt Nyugat szinte egyöntetűen felzúdult a barbár magyarok ellen, időszerűnek látom, hogy szépen sorba vegyem és leírjam az Európai Unió vezető államainak rövid történetét, körülbelül azzal a jóindulattal, amellyel bennünket is kezelnek évszázadok óta. Kezdjük hát Franciaországgal! „A frank törzseket Róma leigázta, a frankok feladták saját nyelvük használatát, viszont latinul sem tudtak megtanulni, ebből jött létre a francia nyelv. A franciák történetük során szívesen irtották, sőt a középkorban, éhínségek idején gyakran meg is ették egymást. Az újkorban általában a törökkel kötöttek szövetséget a keresztény Európa többi államával szemben, a francia forradalomban először saját nemességüket, majd egymást gyilkolták, míg Napóleon idején a gyilkosságsorozat egész Európára is kiterjedt. Gyarmataikat is nagy kegyetlenségek árán szerezték meg és tartották fenn, majd még nagyobb öldöklés árán mondtak nekik búcsút. A két világháborúban csak amerikai és angol segítséggel szerezhették vissza országukat, bár a hitleri megszállást az utóbb keletkezett ellenállási mítoszok ellenére viszonylag jól fogadták, mégis részt vettek az Osztrák–Magyar Monarchia kíméletlen feldarabolásában. Középhatalommá válásukat nehezen ismerték be, de helyzetüket sem Amerika-, sem szovjetbarátságuk nem javította, az Európai Unióban pedig szerepük Németországgal szemben egyre jelentéktelenebb. Az országot állandó sztrájkok bénítják meg, a gyarmatokról beáramlott, gyorsan szaporodó, szakképzetlen muszlim betelepülők pedig a francia városok rémálmát testesítik meg, ráadásul egyre több francia cégről derül ki külföldön is, hogy korrupt és megbízhatatlan. A francia dicsőségnek és demokráciának vége, Európának össze kell fognia, hogy megmentse.” Szeretném látni ezt a kis cikket egy francia lapban, és szeretném látni a büszke francia olvasó arcát.

Szentmihályi Szabó Péter

Facebook – aki nincsen fent, lehúzhatja a rolót?

The Facebook Man

The Facebook Man

Egyelőre eldönthetetlen, hogy a virtuális közösségek és ezek hatása a fiatalokra milyen irányba tolja el a társadalmat. Bauer Béla ifjúságszociológus ugyanakkor az MNO-nak elmondta: rendkívüli módon megváltoztak a kommunikációs szokások, a társadalmi átalakulás létező jelenség. A Magyar Nemzet Online interjújából kiderül néhány dolog: a fiataloknak szegényedik a szókincse, egyre kevésbé élik meg a személyes kapcsolatokat. A kérdés az: regisztráljunk, vagy ne regisztráljunk?

Olvass tovább »

Akkor egészséges vagy káros a kávé?

A kávéfogyasztás sokak számára a mindennapok elengedhetetlen eleme. Ezért több kutatás is vizsgálta a kávé és a koffein egészségre gyakorolt hatásait, ugyanis az utóbbi években bizonyos nézetek egy része megdőlni látszik. Vajon akkor egészséges vagy káros a kávé?

Coffee Shop

Coffee Shop

 


A vizsgálatok azt bizonyítják, egyre inkább egyénfüggő annak eldöntése, hogy kinek, milyen formában és mennyiségben javasolható – vagy sem – a kávé rendszeres fogyasztása. Az alábbiakban a kávé táplálkozás-élettani megítélésének ezen szempontok szerinti ismertetésére, valamint a leggyakoribb tévhitek tisztázására kerül sor.

 

Olvass tovább »

Négy éve tudjuk, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este

Ferenc Gyurcsány, the 6th Prime Minister of th...

Image via Wikipedia

A befolyásos szocialista politikusok nagy része úgy gondolja, Gyurcsány Ferenc és köre volt a kiszivárogtató

Magyar Nemzet
Pontosan négy esztendeje annak, hogy a közrádió elsőként sugározta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő balatonőszödi beszéd néven elhíresült, trágárságokkal tűzdelt kinyilatkoztatását, amelyet hónapokkal azelőtt a tóparti kormányüdülőben adott elő az MSZP-frakció tagjainak.

A 2006. szeptember 17-től napokon át kormányellenes tüntetéseket generáló, több médiumnak, valamint jó néhány dél-amerikai külképviseletünknek is eljuttatott beszédben a volt miniszterelnök egyebek mellett azt is beismerte, hogy az elmúlt másfél évben nem kormányoztak, és végighazudták az időszakot. A kiszivárogtatás körülményeinek feltárására Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter vizsgálatot rendelt el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH), amelyet hivatalosan az objektum védelmével indokoltak. Az eljárás három évig tartott, azonban az eredményéről készült jelentés azóta sem került nyilvánosságra – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról.

 

Gyurcsány villog, hogy ne felejtsék el

Közösségépítésbe kezdett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor egyelőre kétséges, hogy vezető szerepre törne. Annyi bizonyos: nem akar eltűnni a politikai életből, ezért időről időre felbukkan.

Gyurcsány mocorog


Az új ideológiai keret, amit kínál, inkább az elitnek szól, az „egyszerű” embereket nem képes megszólítani. A múlt még nem szépült meg, Gyurcsány egyelőre kivár.

Bővebben a Magyar Nemzet Online-on>>

BUDAPEST – Nyomozás indult a Hadik kávéház felújítása ügyében

MNO
Nyomozást rendelt el a XI. és XXII. kerületi ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt ismeretlen tettes ellen Sölch Gellért és Szabó András XI. kerületi fideszes képviselők feljelentése alapján a Hadik kávéház felújítása ügyében – közölték a képviselők szerdán az MTI-vel.

“Így bánnak a közpénzekkel Újbudán” – Hűtlen kezelés gyanúja a Hadik kávéháznál

BUDAPEST – Ha most nem nyit ki Karinthy törzshelye, akkor már soha

Hadik kávéház - Budapest

Hadik kávéház - Budapest (Fotó: Bokodi György)

Olvass tovább »

Budapest | Úri búvóhely nyílt a belvárosban

Van a Paulay Ede utcában egy jó kis kávézó. Van több is, persze, de én ezt az egyet kifejezetten kedvelem. Lehet, hogy azért, mert nem rég nyitott, és még mindenki nagyon lelkes. Például a pincérnő, aki megmutatta nekünk az egész helyet, és a lelkét kitette, hogy eleget tegyen minden kérésünknek. Még zenét is választhattunk. Vagy a tulaj, aki majdnem minden berendezési tárgy származási helyéről beszámolt.

Budapest | Café Zsivágó, Paulay Ede utca 55.

Budapest | Café Zsivágó, Paulay Ede utca 55.

Olvass tovább »

BUDAPEST – Ha most nem nyit ki Karinthy törzshelye, akkor már soha

Amennyiben a Hadik kávéház nem nyílik meg májusban, Újbuda szerződést bont az üzemeltetésre szerződött kft.-vel – közölte Molnár Gyula (MSZP) XI. kerületi polgármester.

Molnár Gyula azt mondta, ha ebben a hónapban nem nyit ki a kávéház, akkor valószínűleg szerződést bontanak az ingatlant bérlő céggel, mert “ezt már nem lehet tovább húzni”.

Álarcosbál a Fehér Kereszt Kávéházban

Kerekes Sándorral beszélget: Bede Fazekas Zsolt

Talán már két éve is annak, hogy Kerekes Sándor kollégánk Otthonról – Haza címû szösszeneteiben bizonyos rendszerességgel Budapestrõl jelentkezett. Többhónapos magyarországi látogatásának oka az volt, hogy felesége, Janet, egy kutatómunkát végzett. Ebben segédkezett Sándor és ennek a munkának a gyümölcse most érett be egy nagyon szép kiállítású könyv formájában.
A címe: Masked Ball at the White Cross Café The Failure of Jewish Assimilation – by Janet Kerekes

Vagyis: Álarcosbál a Fehér Kereszt Kávéházban

Hogy miért ez a cím, arra bizonyára magyarázatot fogunk majd kapni Sándortól, aki az adás következõ vendége – mert én bevallom õszintén, hogy én nem olvastam még a könyvet, ma kaptam meg, illetve hát itt van az asztalon elõtted, Sándor, így csak az elõzetesbõl és az alcímbõl sejtek valamit, miszerint: The Failrule of Jewish Assimilation Vagyis: A zsidó beilleszkedés kudarca – a könyv alcíme – nagyon sokat elárul abból, hogy mirõl is szól a könyv. 1867 és 1920 közötti magyar zsidóság asszimilációs törekvéseit követi nyomon. Közben egy összeállitást is kapunk Nagy-Britanniával – és hát rengeteg lényeges kérdést tárgyal a könyv – a tiszaeszlári pertõl a zsidóság üzleti szerepéig – ezt hámoztam ki az elõzetesbõl, de hogy pontosan mirõl van szó, azt Kerekes Sándor rögtön el fogja mondani nekünk.


– Nagyon sok szeretettel köszöntelek Sándor, az adásban!

– Köszönöm szépen és köszönöm a meghívást is. Hát… ez öt év munkája van ebben a könyvben és szívem szerint azt mondhatnám, hogy mindazt az ötéves munkát én egyedül végeztem el, de ez nem igaz – a feleségem is dolgozott azért rajta, mert ez az õ doktori disszertációja – tulajdonképpen ez a könyv.- mint európai történész és … hát igen, itt arról van szó ebben a könyvben, hogy vajon, abban a két országban, amely Európában a legasszimiláltabb zsidókat kitermelte magából, mint a Rotshildokat, a Hatvaniakat Magyarországon például …. Hogy lehet az, hogy a zsidók asszimilációja nem vált be? Sõt, a könyv odáig is elmegy, hogy ennek szerepe volt abban, hogy a zsidók katasztrófája miként alakult a háború alatt.

-Bocsánat, hogy közbevágok…

– Igen…

-….azt itt ebben a kis elõzetesben olvastam, hogy nem zsidó szemmel közelíti meg a kérdést a szerzõ. Ez mit jelent?

– Ez pontosan így van. A zsidó történészek, azok … 1867 óta egyfolytában azt sugalmazzák és arról beszélnek, hogy a zsidók mennyire magyarok, magyarabbak a magyarnál. No de ezt nem mindenki vette komolyan. Például Csernátony Lajos, a híres újságíró, Prohászka Ottokár, a híres püspök, kardinális és hercegprímás. Ezt senki nem fogadta el, nem hitte el és nem volt hajlandó elfogadni. Olyannyira nem, hogy egy teljes, a zsidóktól független magyar irodalom van, amely a zsidókat azzal vádolja és abban hibáztatja, hogy: nem asszimilálódnak és nem asszimilálódtak… és ennek az irodalomnak a feldolgozásán alapszik ez a könyv. Tehát nem arról, hogy a zsidók mit gondolnak magukról, hanem hogy mások mit gondolnak a zsidókról.

– Hadd szóljak itt közbe valamit, ami csak annyiban kapcsolódik a témához, hogy ha valakinek esetleg lenne hozzászólása, akkor azt megteheti a 416-233-7368-as telefonszámon, mert a téma azt hiszem, rendkívül érdekes. [TFM Radio]

– Sándor, ezt a kutatómunkát teljes egészében Magyarországon végeztétek ezalatt a néhány hónapos…

– Nem, nem… elõször is én eltöltöttem hat hónapot Janet-tel, a feleségemmel, Budapesten kutatásra, utána õ visszament egy másik három hónapra, majd egy következõ évben megint visszamentünk együtt kutatni, de amellett az angol nyelvû anyag, amely magában foglalja például a Magyarországon állomásozó brit diplomatáknak a jelentéseit – egészen 1867- tõl 1920-ig… elképesztõ dolgok …. meg magában foglalja az angliai zsidó sajtónak a vizsgálatát – például, az összehasonlítás céljára. Az… angol nyelvû anyagoknak a kutatása is szerepel ebben és azokat itt, Torontóban is el lehetett végezni – mert ezeknek az angol lapoknak a másolatai megvannak itt… és tudod-e, vagy sem, de érdekes lesz megtudnod, hogy a Torontói Egyetemnek a Robart’s Könyvtárában van egy hatalmas magyar anyag, magyar nyelvû magyar könyvek… egészen a kiegyezésig, sõt azelõttig visszamenõen… egy nagyon szerencsés dolog … a könyvek, amelyeket én Budapesten nem találtam meg, itt megvannak például. Nagyon érdekes…. és hát … a könyv egyedülálló abban a tekintetben, hogy valóban, a zsidó forrásokat, a zsidó véleményeket úgyszólván teljesen kerüli …és Prohászka Ottokár, Mikes Lajos, Kovács Alajos – a híres, úgynevezett “antiszemiták” – akiket a könyv feloldoz és megbocsát nekik, mondván, hogy ez nem antiszeminizmus, hanem ez egyszerûen értetlenség a zsidó asszimiláció hiánya elõtt. Ezek szolgálnak forrásmunkául. – …és tulajdonképpen – gondolom, hogy errõl egy mondatban vagy két mondatban nagyon nehéz beszélni – milyen magyarázatot ad a könyv arra, hogy a zsidóságnak miért is nem sikerült asszimilálódnia – mert végül is nem jött be ez a dolog. – Hát… az én … az én érzésem e tekintetben az, hogy … ugye 1867-ben a magyarok – hála Eötvös Józsefnek – úgy maszkírozták magukat, hogy egyenjogúsítják a zsidókat, és a zsidók úgy maszkírozták magukat, hogy õk asszimilálódnak..- ezt mindkét fél csak félig vette komolyan, félig volt õszinte e tekintetben. A zsidóság túlteljesitette a normát. Túl gazdagok lettek, túl sok helyet foglaltak el, túl sikeresek lettek, túl sok pénzt halmoztak fel és ezt a szegény magyar parasztok, az egyetemrõl kiszorult diákok nem … nem szívesen vették … és nem tudták elviselni és emiattt hatalmas ellenérézés alakult ki a zsidók ellen. A könyv 1920-szal befejezi a vizsgálatot – már nincs is szükség, hogy tovább menjen. Már elég ellenséges érzület gyülemlett fel a zsidókkal szemben eddigre.

– Ez a feleséged disszertációja. Na most: nagyon kevés disszertáció jelent meg ilyen kiállítású könyv formájában… általában nagyon szépen beköttetik és ilyen kis…

– Igen…

– … házi használatra… Tehát: valami történt. Ez a könyv valamitõl fontos lett… és rengeteg energiát és pénzt ebbe belefektettetek.

– Igen.

– Hol fog ez megtérülni, Sándor?

– Sehol.

– Hogyan tovább?

– Well ..hát a…a célja a könyvnek az, hogy egyfelõl a zsidóságot, másfelõl a nem zsidó társadalmat, beleértve ebbe a magyar társadalmat is, ráébressze arra, hogy vagy a zsidóknak kell nem-zsidókká válniuk, vagy a társadalomnak el kell fogadniuk a meg-nem-reformált zsidókat, mint zsidókat – ez … ezek elképzelhetetlen célok. Ezeket… ezeket nem lehet megvalósítani, de … de … ez a tanulsága a könyvnek – ha van tanulsága egyáltalán. …s miután a holokauszt teljesen megszüntette a zsidó asszimiláció irodalmát – a holokauszt óta nem jelent meg semmilyen könyv ebben a témában. Nemcsak, hogy idõszerû ezt végre megvizsgálni, de úgyszólván elengedhetetlen – hatvan évvel a holokauszt után még mindig nincs meg az igazi magyarázat, nincs kifejezve, nincs megirva, hogy a zsidó asszimiláció kudarca az egyik oka a holokausztnak.

– Ezt a könyvet egyébként – most fog megjelenni – most fog kijönni a könyv – de eddig hányan olvasták itt?

– Hát, talán hárman vagy négyen.

– … és mi a véleményük?

– Megvallom, sokan értetlenül fogadják. Van, aki valóságos dühbe jön és … hát … A disszertáció…. megvédése is egy nagyon nehéz és keserves dolog volt az egyetemen, de – mondjuk – az egyetemi gondolatszabadság nevében sikerült. Azonban ez nem lesz ennyire egyszerû, amikor az olvasóink véleményével szembenézni és .. hát ez nagyon sok vitát és … és … dühöngést fog okozni ez a könyv. Már azok között, akik elolvassák… és sokan a zsidók között úgy fogják érezni, hogy ez egy árulás, a … az antiszemiták, az úgynevezett “antiszemiták” között pedig sokan úgy fogják érezni, hogy ez igazolja az ellenkezésüket a zsidókkal szemben.

– Felmerül a kérdés, hogy – hiszen a feleséged nem magyar – miért volt számára fontos, hogy errõl az oldalról közelitse meg ezt a kérdést – …vagy úgy volt talán a legkézenfekvõbb?

– Nem… Igazából nem tudom erre a magyarázatot. Az eredeti kérdés az volt, hogy lehet-e, hogy a holokauszt az bosszú volt a zsidók emancipációjáért? Ez volt az eredeti kérdés. De az emancipációt azt maguktól adták az európai országok a zsidóknak. Azt a zsidók nem kérték és nem követelõztek. Ez egy – ez egy felvilágosodás-kori eszme volt, hogy “mindenki egyenlõ”. … és a zsidók kilógtak ebbõl, úgyhogy a liberális korszakban, a XIX. században a liberális kormányoknak nem volt más választásuk. … és ezt Eötvös József kitûnõen kifejezte, mondván: “ A szabadság egy olyan dolog, amit nem kiérdemel az ember; az jár.” … és ennél fogva a zsidónak is jár. De ez nem vezetett el oda, amit reméltek tõle. Mert a zsidók együttmûködésére is szükség lett volna… és a követelés a zsidókkal szemben az volt, hogy olyanná váljanak, mint mi mindannyian vagyunk: egy a sok között. Ezzel szemben a zsidók nem ezt tették.. Kiváltak. Most az ellenkezõ irányban: már nem voltak piszkosak, már nem voltak képtelenek magyarul beszélni, már nem viselkedtek úgy mint egy klikk, hanem szétözönlöttek a társadalomban s elfoglalták az összes ügyvédi helyek felét, elfoglalták az összes orvosi helyek felét, az egyetemek hallgatóságának a felét, a pénzintézeteknek majdnem mindegyikét, a bányákat, az ipari üzemeket, a Weisz-Manfred üzemet… Igaz, hogy õk alapították, de nem hagytak helyet senki másnak, hogy megalapitsanak egy másik Weisz-Manfred Mûveket.

-Azt hiszem, hogy ezt a beszélgetést – mert nagyon sokat lehetne errõl a könyvrõl beszélni – ott kell abbahagynunk, hogy minden kedves hallgató figyelmét hívjuk fel a könyvbemutatóra – és hogy ez a könyv kapható lesz, ugye?

– Igen … igen.

– Hol lehet majd megvásárolni?

– A könyv … még nem tudjuk, hogy hol mindenhol lehet majd megvásárolni, de minden esetre 22-én csütörtökön 7:30-kor este, az Israel’s könyvesboltban: 870 Eglinton Ave. West (Toronto) alatt lesz egy ilyen könyvbemutató, kis italokkal és kis harapnivalókkal egybekötött beszélgetés, felolvasás és ott mindenesetre meg lehet majd venni a könyvet. Azután pedig majd a kiadó Amerikában és itt, Kanadában is terjeszteni fogja a könyvet.

– Tehát – minden nagyobb könyvesboltban meg lehet majd …

– Nagyon reméljük.

– Búcsúzásképpen, akkor áruld el nekem, hogy honnan a cím?

– 1896. január 3-án az Aradi Nõi Zsidóegylet egy farsangi bált rendezett az aradi Fehér Kereszt Kávéházban. Mindannyian tudjuk, ugye, hogy a farsang az egy keresztény intézmény, mielõtt a Lent elkezdõdne… és ez a hölgykoszorú, a zsidó hölgykoszorú Aradon, úgy képzelte, hogy õk már olyan asszimiláltak, hogy õk már keresztény eseményeket is rendezhetnek abban a reményben, hogy majd a keresztények is eljönnek… és hát ennek az egésznek a komikuma – és bizarrsága – soha nem tûnt fel nekik és … hát még annyit … annyit szeretnék errõl a címrõl mondani, hogy akik ismerik a “Shot out Eddy O.K. coral “ kifejezést, ahol a két ellenésges cowboy-csapat szétlõtte egymást valahol a prérin … ez annak a pontos vers-beli megfelelõje – az álarcosbál – ennél az aradi eseménynél a zsidók elmaszkírozták magukat, mint keresztények – s ott rendezték ezt az álarcosbált: a Fehér Kereszt Kávéházban

…. Elhangzott a Torontói Független Magyar Rádió müsorában – 2005 szeptember 10. – Archivum: http://www.gondolat.com/content/view/3515//

A hanganyagot lejegyezte:
Bokodi György, a Gondolat – Kanadai Magyar Magazin szerkesztője
– Toronto, Canada 2005 –

%d blogger ezt szereti: