Gondolatok kellenek

Interjú. Párkányi Raab Péter a figurális szobrászatról és a hamis trendekről

Olyan korszakban élünk, amikor nagyon fontos lenne visszaadni az embereknek a művészetbe vetett hitüket, mert a művészet nem halt meg: nagyon is él – vallja Párkányi Raab Péter szobrászművész, akivel most nyílt kiállítása kapcsán beszélgettünk.

Egy egész generáció mondta ki, hogy elég volt a művészet halála feletti elmélkedésből (Fotó: Burger Zsolt)

– Itthon körülbelül öt önálló tárlata volt már, és körülbelül ugyanennyi külföldön is, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Kínában és az Egyesült Államokban. Milyen koncepció alapján válogatta össze a mostani anyagot?

– Bizonyos sorozatokhoz el akartam még készíteni egy-két szobrot, hogy teljesnek érezzem őket. Ez átfogó, az egész eddigi munkásságomat összegző kiállítás: három nagy szériám, A gondolkodó, A csók és Az emberhajó darabjait mutatom be, ezek köré szerveztem a többi művemet.

– E három sorozatának szobrait vitte magával 2008-ban Cannes-ba, a Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításra, ahol 37 ország 170 kiállítója közül ön nyerte el a közönségdíj és a város különdíja mellett a kategóriák felett álló szakmai nagydíjat is.

– A cannes-i győzelem nagy elismerése volt annak, amit csinálok: igen komoly nemzetközi szalon, amely jól tükrözi az egyetemes művészet új irányvonalait, törekvéseit.

– Ezek szerint a szakma újra felfedezte magának a figurális szobrászatot?

– Úgy tűnik. A figurális művészet két-három éve kezd nagyon jól kivehetően erősödni szerte a világon. Az olaszországi Potenzában huszonvalahány fiatal művészt bemutató kiállítás nyílt nemrég, ahová én is meghívást kaptam. Fantasztikus figurális anyagot sikerült itt összehozni, amit nagy érdeklődés övez a közönség és a szakma részéről is. Ez jól mutatja, hogy a világ fiatal képzőművészei egyértelműen a „valamit kifejezés” igényével lépnek elő. Nem beszélni akarnak a művészetről, hanem csinálni azt – ahogy én is. A figurális művészet nagyfokú szakmai tudást és határozott gondolatiságot feltételez. Mindezt az elmúlt évtizedek vezető irányzatai teljesen száműzték, olyannyira, hogy mostanra eljutottunk a semmi művészetéhez.

– Vagyis a művészet felszámolta önmagát?

– Ez történt. A konceptuális művészek kimondták a művészet halálát, és tort ültek felette. Ők nem alkotnak, hanem írnak. Koncepciókat dolgoznak ki, amiket aztán elmesélnek. Megmagyarázzák, hogy mit kell látnunk. Potenzában most egy egész generáció mondta ki, hogy elég volt. A művészet halála feletti elmélkedés helyett mi a művészet halhatatlanságát hirdetjük, megpróbáljuk folytatni a megszakadt figurális hagyományt.

– És mi a helyzet nálunk?

– Itthon ebből egyelőre semmi nem érzékelhető, Magyarország utolsó bástyaként látszik hirdetni a konceptuális művészet egyedülállóságát. Ezzel nem tudok mit kezdeni. Szerencsére szabadok a határok, lehet kiállítani külföldön, de az ember itthon is megtalálja a közönségét, köszönhetően például az egyre több, magas színvonalon működő magángalériának.

– Nálunk miért tartja magát következetesen az a nézet, hogy művészi értékét tekintve a konceptuális szobrászat a figurális felett áll?

– Ebben nyilvánvalóan egyéni érdekek játszanak közre. Harmadéves voltam a főiskolán, amikor a rendszerváltozást követően egyik napról a másikra lecserélték az egész tanári kart. A konceptuális művészetet az új tanári gárda hozta be magával.

– Akik azok közül a művészek és teoretikusok közül kerültek ki, akik a hatvanas évektől az úgynevezett tűrt kategóriában alkottak.

– Igen. Tulajdonképpen azóta is ez a kör irányítja a magyar művészetet. Húsz éve vezető trendnek kiáltották ki a konceptuális művészetet, és csak azt hajlandók elismerni, aki ebben alkot. Közben nem veszik észre, hogy rajtuk kívül már senki nem kíváncsi a kortárs magyar művészetre, egész egyszerűen azért, mert az már képtelen megszólítani a közönséget. Pedig éppen most olyan korszakban élünk, amikor nagyon fontos lenne visszaadni az embereknek a művészetbe vetett hitüket. Mert a művészet nem halt meg. Nagyon is él.

Párkányi Raab Péter kiállítása április 8-ig látható a Teréz körúti Forrás Galériában, Budapesten.

Zsigmond Nóra
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: