Anomália

Sugárveszély

Nehéz felidézni, hogy az utóbbi hetek képernyős élményei közül melyik is vitte be a legerősebb gyomrost. Az Éden Hotel című stratégiai véglénymustra például egy nyilvánosan a szállodateraszra pipilő nemzet csalogányával és némi zugpornóval kaparta magát a prosztóság magmatikus mélységeibe, miközben a nemrég indult közhírtévé végtelenített bakiparádéval száll alá és bünteti azóta is dadaista közszolgálattal az adófizetőket.

Folytatva a sort, a közelmúlt, ha nem is a legfájdalmasabb, mindenképpen a legtanulságosabb eseményeként mégis inkább két megosztó médiaszemélyiség, Hajdú Péter és Puzsér Róbert csörtéjének legutóbbi felvonását nevezhetjük meg.

A kritikust a napokban egy év próbára bocsátásra ítélte a bíróság, mert szarkupacnak nevezte a bulvárlényt. Pontosabban azt írta, hogy „Orbán Viktor idén karácsonykor már nem ült le a szarkupaccal egy asztalhoz”. Hajdú eddig egy rakás jogi eljárást indított az időközben komoly rajongótáborra szert tett Puzsér ellen, aki internetes játszóterén korábban egyéves háborút hirdetett, és súlyos kritikai csapásokat mért a fő ellenségnek kikiáltott tévés producerre és műsoraira. Hajdúnak persze még akkor sem muszáj eltűrnie, hogy gőzölgő trutyihoz hasonlítsák, ha maga is érzékelné, hogy ő a médiapokolban hömpölygő sötét anyag, a rágalmazási perben kimondott ítélet azonban újból felveti a kérdést: mennyit kell elviselnie egy közszereplőnek, ezúttal annak a tükrében, hogy a Puzsért elmarasztaló bíróság szerint a „klinikai pszichopata” meg a „takonygerincű” jelző még belefér a szabad véleménynyilvánításba.

 

Olvass tovább »

A bukott miniszterelnök újfent lenácizta lapunkat – írja a Magyar Hírlap

 

Gyurcsány Ferenc erősen bírálta a szocialista Molnár Zsolt lapunknak adott nyilatkozatát, amely szerint ha a köztársaság érdeke úgy kívánná, nagykoalícióra lépnének a Fidesszel. A bukott kormányfő felvetette, az MSZP mutyipárt, s nem mellesleg újnáci hangütésű napilapnak titulálta a Magyar Hírlapot.

Ide kattintva olvashatja a teljes cikket

 

Olvass tovább »

Látleletek a pénzvilágról

Pilhál Tamás: Kérdés, hogy ha a világ nyugati felén annyira tombol a demokrácia (népuralom), akkor ki szavazott a fejünkre nőtt pénzvilágra? Ki adott nekik mandátumot a lassanként korlátlannak tűnő hatalmukhoz?

(Magyar Nemzet – 2012. július 26.)

… meg akarták védeni a köztársaságot és a demokráciát, ez is nyilvánvaló.

Sarkosan fogalmazva

A schengeni határok védelmére uniós pénzből beszerzett izraeli vízágyúk már 2007-ben is némi feltűnést keltettek, most viszont vissza kell fizetni három és fél milliárdocskát, mert öt év után kiderült Brüsszelben is, a vízágyúk aligha bevethetők a pályázati kiírásban megjelölt célra. Voltaképpen szerencsések vagyunk, mert az őszödi rém akár sokkal drágább atomfegyvereket is beszerezhetett volna határrendészeti bevetésre, bár mint mindenki tudja, Izrael nem rendelkezik ilyenekkel. Az MSZP–SZDSZ-kormánynak 2006 után sürgőssé vált a beszerzés, leginkább fővárosi használatra gondoltak, meg akarták védeni a köztársaságot és a demokráciát, ez is nyilvánvaló. Bizonyára felvetődött, hogy esetleg a hazai vízágyúgyártást is lehetne támogatni, de kézenfekvőbbnek látszott egy tapasztalt, jól bevált, sokszor eredményt produkált cégtől megvásárolni a legfejlettebb technikát. Ez a három és fél milliárd olyan apró tétel, hogy kár is ügyet csinálni belőle, különösen nem érdemes lélegeztetőgépekre vagy kisnyugdíjakra átszámolni, mert az ebben az esetben különösen populista, demagóg, sőt bizonyos értelemben antiszemita propaganda volna. Az idő igazolhatja még, hogy ezek a vízágyúk némi átalakítással jól használhatók a tűzoltásnál vagy az öntözésnél, és kiválóan alkalmasak locsolókocsinak is kánikulában. Ha a hitelben autópályáknál csupán a „rendelkezésre állási díjként” kifizetett százmilliárdokat vesszük figyelembe, ezek a vízágyúk kifejezetten olcsók voltak, ráadásul elmélyítették két nép barátságát. Különben is a szocialisták mindig hosszú távra terveznek. Ha minden úgy megy, ahogyan szeretnék, két év múlva ismét főszerepet kaphatnak a vízágyúk és a Parlament körüli kordonok, utóbbiak külföldi megrendelése is nélkülözhetetlen lesz, mert a jelenlegi kormány kizárólag a Meleg Büszkeség felvonulóinak védelmében alkalmazta őket, állaguk romlott, és ez megbocsáthatatlan. A Negyedik Köztársaság új kordonokat és vízágyúkat kíván a gyülekezési és sajtószabadság védelmében.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

Gyurcsány megteszi…

Szentmihályi Szabó Péter: Akárhogyan is nézzük, a balliberális ellenzék nagyon rákapcsolt. Felbátorodott, úgy is mondhatnám: elszemtelenedett. Az őszödi rém már fenyegetőzik is, azt mondja, nem lesz bocsánat. Ő majd elszámoltat minket, mindenkit, aki megtámadta a Harmadik Köztársaságot és annak tökéletes, csodálatos rendszerét. El is hiszem neki, hogy megteszi, ha módja lesz rá.

Olvass tovább »

Értjük, hogy ez fájdalmas. De hazudozni nem kellene.

Sarkosan fogalmazva

 

A parlamentben Varju László (MSZP) nekiesett a miniszterelnöknek, utalva egy régebbi beszédére, és kijelentette: „Az én hazám nem disznóól.” Orbán Viktor felolvasta egykori megjegyzésének teljes szövegét, amelyből kiderült, egy bizonyos pályázati rendszert nevezett disznóólnak, vagyis a szocialista képviselő hazudott. Viszonválaszában Varju Lászlót cseppet sem zavarta a helyreigazítás, megismételte a sértett hazafi mondatát. Mármost a helyzet az, hogy az MSZP – az SZDSZ-szel karöltve – mindent elkövetett, hogy hazánkat disznóóllá tegye, Orwell Állatfarmjának megvalósítását tűzve ki célul, de mindegy: hiába próbálkozik a jelenlegi baloldal, szájukból a „haza” és a „nemzet” szavak hamisan csengenek nem csak történelmi és ideológiai okokból, hanem mert 1990 óta minden kormányzati lépésük arra irányult, hogy nagy disznóságokat kövessenek el a nép és a köztársaság nevében. Álszent dolog ez, mint TGM kifakadása, miszerint „Magyarországon szellemi rabszolgaság van”, bár a megállapításnak van értelme: igen, a keresztény, nemzeti szellem még mindig rabszolgaságban van, az új alaptörvény Nemzeti Hitvallása ezért tűnik a liberálisok számára rabszolgalázadásnak. Ezért sír B. Iván újságíró, mondván: „Idegen országban élek (…) Nincsen közöm az új alkotmányhoz, az államfőhöz, kormányfőhöz, pártokhoz, igazságszolgáltatáshoz. Nekem ez a hottentották Magyarországa. (…) Én maradok a magam hazájában. A saját, egyszemélyes hazámban.” Végül is mindenkinek joga van az egyszemélyes disznóólhoz, de hagyjuk békén a szegény sertéseket, úgyis egyre kevesebben vannak. Maradjunk annyiban, hogy a többség megunta a „törpe minoritás” (Antall József) garázdálkodását. Értjük, hogy ez fájdalmas. De hazudozni nem kellene.

Szentmihályi Szabó Péter

Önrendelkezés

Kulcsár Anna: Jól körvonalazható, kik és miért nem szeretnék, ha a kétharmados alkotmányozó többség teljesítené kötelezettségét és megszavazná az új alaptörvényt. Először is nem szeretné az MSZP. Az utódpárt a Horn-kormány idején nem tudott közös nevezőre jutni koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel: a 72 százalékos többség a több évig tartó előkészület ellenére sem volt képes az alkotmányozásra. Ha mi nem tudtunk alkotmányozni, ez másnak se sikerülhessen – ennyi az MSZP válaszának lényege.

Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: