Indiánok ihlette magyar művész
Fujkin István, magyar származású torontói képzőművész a kanadai őslakos művészet által inspirált kompozíciókat alkot, melyek a zene és a kép metamorfózisát mutatják be. A művész a napokban három alkalommal tartott előadást a kanadai őslakos művészetről: Herceghalmon, majd a Kodolányi János Főiskola székesfehérvári nagytermében és ezt követően a főiskola budapesti tagozatán.
Művészportré
Zenei ihletés nélkül nem nyúl ecsethez
Egy szürrealista, ízig-vérig magyar indián meglelte önmagát
Fujkin István festő, illusztrátor, képregényrajzoló 1953 július 29-én született a Vajdaságban. Az autodidakta alkotó 1974 óta dolgozik a vizuális művészetek területén, azóta állít ki rendszerességgel csoportosan és egyénileg is. 1985-ben alapító tagja volt a máig is működő Q csoportnak. Ugyanabban az évben felvételt nyert az UPIDIV-nál. 1985-től készített képregényeket a jugoszláviai Rock Magazine havilap számára, amelyben John Lennon, Tina Turner és a helyi zenekarok dalait illisztrálta. A nyolcvanas évektől kezdve számos lemez- és könyvborítót készített, illusztrátorként rendszeresen dolgozott a magyarországi Interpress Magazinnak és a Galaktikának is.
Fujkin István a budapesti Lézer Színház látványtervezőjeként 1990-ben települt át Magyarországra. Kidolgozta a multivíziós panorámavetítés új módszerét. Ugyanakkor vonzotta az új kihívás kínálta sokszínűség, lemezborítókat, illusztrációkat, címlapgrafikákat tervezett. A nevéhez fűződik az egy, illetve többoldalas szöveg nélküli képregény meghonosítása Magyarországon. 1993-tól tagja lett a MAEO-nak is. Részt vett az 1992-es tokaji és az 1993-as nyíregyházi országos képregény-találkozókon, és utóbbin megválasztották az év képregény-rajzolójának. 1994-ben jelen volt a Kretén humormagazin indulásánál, ő tervezte a lap ma is használatos logóját és az első számok oldalain következetesen feltűnő tyúkokat és egyéb szárnyasokat. Több képregényt és mégtöbb illusztrációt rajzolt a lapba, és Kiss Ferenc forgatókönyve alapján ő rajzolta Szegfű Sanya félbeszakadt kalandját. Fujkin István 1997-ben, Torontóban telepedett le, ahol 2001-ig Rófusz Ferenc Super Fly Films animációs stúdiójánál dolgozott karaktertervezőként, közben karikatúrái jelentek meg lapokban, könyveket illusztrált és a magyar nyelvű Pythagoras Füzetek irodalmi magazin művészeti vezetőjeként dolgozott.
Fujkin István kanadai életének egyik legérettebb gyümölcse a Kék bagoly képsorozat. A hagyományos indián kultúra számos eleme, eszköze, valamint spiritualitása (pl. gyógyítási szertartások, táncok), az indián csoportok történelme, zenei hagyománya stb. – mélyen megérintették lelkét, és elragadták művészi képzeletét. Különösen az indián származású Robbie Robertson kanadai rockzenész (The Band) alkotásai voltak nagy hatással a művészre.
Fujkin István munkásságában új fejezet indult a Metronome Music Museum Canada arculatának kialakításában. A művészeti tervezőcsoport tagjaként számos egyedi alkotását helyezik el a létesítményben. Az épület bejáratánál az általa tervezett két méter magas Árgus fogadhatja a látogatót.
A múzeum központjában Fujkin öt emeletes szoborkompozíciója kap helyet. Az alkotás két részből áll, a három emelet magasságú zenei totemoszlopból, valamint az oszlop fölött két emelet magasságban függő szobrokból. A múzeum tetőteraszán, a Rapszódia étterem belső építészeti terveit is Fujkin Istvánra bízták. A művész a Serendipity szoborparkba és játszótérre látványos, egyedi zenei szobrokat tervezett.
Fujkin István művei mély érzelmeket szabadítanak fel az ember tudatalattiából. Munkáinak stílusa és technikája azonban segít a léleknek ezen feltáratlan tájait felfedezni, melyek felette állnak időnek és térnek.
A fenti cikk eredetileg a Kanadai Magyarság 14. lapszámában jelent meg nyomtatásban – 2010 április 3. – Toronto, Canada
KANADAI AMERIKAI MAGYARSÁG
A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World – www.kanadaimagyarsag.ca
Fujkin István a Wikipédiában, a szabad enciklopédiában.
Gondolat - Kanadai Magyar Magazin 
Hozzászólás