Kanada – Mindenki örül a külföldieknek, de az évente érkezők számát korlátoznák

Ismét a bevándorlás kérdése került napirendre Kanadában. Korábban a menekültstátuszt igénylők nagy számával adódott probléma, most a képzett, munkavállalási szándékkal érkező külföldiek létszámát kívánják csökkenteni, hogy ne kelljen túl sokat várni a vízumigénylés elbírálására. Ugyanakkor azonban vannak olyan területek az országban, ahol nem csökkenteni, éppen, hogy növelni szeretnék a bevándorlók számát, olvasható a canada.com oldalon.

   
Kanada - Nemcsak a munkakörökben, hanem a nyelvtudás megítélésében is szigorodott a bevándorlási rendszer

Kanada - Nemcsak a munkakörökben, hanem a nyelvtudás megítélésében is szigorodott a bevándorlási rendszer

Hétezer magyar menekülne inkább Kanadába – 2011. szeptember 11. 

A múlt héten azonnali hatállyal korlátozást vezettek be a külföldről érkező munkavállalók számában. Jason Kenney bevándorlásügyért felelős miniszter jelentette be, hogy évente csak húszezer olyan vízumigénylést fogadnak, amelyet képzett külföldiek adnak be, hogy Kanadában éljenek és dolgozzanak. Idén egyébként idáig már 33 ezer ilyen kérelem érkezett. Ezen felül azoknak a munkáknak a számát is csökkentik, amelyeket a külföldről érkezők megpályázhatnak.

Kenney azzal magyarázta a határozatot, hogy ezzel is csökkentik az időt, amíg a vízumigénylésre válasz érkezik, és nem torlódik fel túl sok elbírálási kérelem. Előreláthatólag egy évig marad érvényben a korlátozás. Az új szabályozás értelmében például pénzügyi menedzsernek és egyetemi professzornak nem jelentkezhetnek külföldiek, de építésznek, fogorvosnak, gyógyszertárosnak és szociális munkásnak már igen, ez utóbbi foglalkozások korábban nem is szerepeltek a bevándorlók által megpályázható munkák között. Nemcsak a munkakörökben, hanem a nyelvtudás megítélésében is szigorodott a rendszer: korábban elég volt egy írásos teszten átmenni, mostmár egy összetettebb, független vizsgán kell megfelelni az ország két hivatalos nyelve közül az egyiken.

A vízumigénylés korlátozását azután vezették be, hogy pár héttel ezelőtt Jason Kenney büszkén nyilatkozta: sosem látott mértékben csökkent a várakozási idő a képzett bevándorlók vízumigénylésének elbírálásában. 2005-ben még több, mint 50 hónapot, azaz nagyjából négy-öt évet kellett várni a hivatalos válaszra, addig 2009-re ez a szám már 26 hónapra, azaz valamivel több, mint két évre csökkent. 2010-ben már nem is kell egy egész évet, alig több, mint hét hónapot várni arra, hogy a kormány eldöntse, szükség van-e az illető szakmájára Kanadában. Kenney bejelentette, hogy jó úton járnak afelé, hogy az ország még vonzóbbá váljon a “világ legjobb és legragyogóbb” emberei számára.

Július elsején, Kanada 143. születésnapján hoztak nyilvánosságra egy felmérést, amelyben az állampolgárokat arról kérdezik, hogy vélekednek a bevándorlásról. Az egyöntetű vélemény az volt, hogy mindenki örül a külföldieknek, akik Kanadában kívánnak letelepedni, de az évente érkezők számát korlátoznák, nagyjából 250 ezer főt engednének be, vagy még ennél is kevesebbet. A kutatás vezetője, Nik Nanos szerint az emberek még befogadóbbak lennének, ha nem épp most ért volna véget a gazdasági válság. Azonban az eredmények alapján a kanadaiak támogatók és együttérzők a külföldiekkel. A többség még azt is szeretné, hogy a külföldiek kettős állampolgárságot kapjanak, valamint több segítséget adnának az álláskereséshez és a nyelvtanuláshoz.

British Columbia államban egyenesen függnek a bevándorlóktól, ott ugyanis nagy a hiány a képzett munkaerőben, mégis 1994 óta sosem volt ilyen alacsony a külföldről érkező letelepedők száma – 15 ezer fő -, mint tavaly. Jelenleg a betöltetlen állások harmadát külföldieknek adnák, ha lenne elég jelentkező. Az új szabályozás bevezetésével viszont minden bizonnyal csökkenni fog az érdeklődők száma, így számol a minisztérium.

Berkes Anna

***     ***     ***

Kanada szigorítja menekültügyi politikáját

2012. február 16.

A kanadai kormány meg fogja reformálni az ország menekültügyi rendszerét annak érdekében, hogy visszaszorítsa a hamis menedékkérelmeket, amelyek jó része az Európai Unió polgáraitól érkezik – jelentette be csütörtökön Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter az ottawai parlamentben.

A kanadai kormány meg fogja reformálni az ország menekültügyi rendszerét annak érdekében, hogy visszaszorítsa a hamis menedékkérelmeket, amelyek jó része az Európai Unió polgáraitól érkezik – jelentette be csütörtökön Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter az ottawai parlamentben.

mti

***      ***      ***

KANADA – Moslékkal etették áldozataikat a romák

2012. február 10.

Hamilton – Sokan a szebb jövő reményében vándoroltak ki Kanadába az elmúlt években, több roma az üldöztetésre hivatkozva kért menedékjogot, most azonban kiderülni látszik, hogy sokan közülük hiszékenységük áldozatai lettek. Kanada legnagyobb embercsempészési ügyének újabb részleteire derül fény lassanként, magyar résztvevőkkel.

Embercsempészésre való összeesküvésben és bűnszervezetben való részvételben bűnösnek vallotta magát K. Gizella (43), akit ezért – az előzetes letartóztatásban eltöltött nyolc hónapon felül – kétévi szabadságvesztésre ítéltek a kanadai Hamiltonban – közölte csütörtökön a Canada Immigration Report.

K. Gizellát a helyi sajtójelentések szerint Kanada történetének legnagyobb embercsempészési ügyében ítélték el. A nő vádalkut kötött a kanadai hatóságokkal, beismerő vallomást tett, ezért ejtették ellene a többi, egyebek között csalás ügyében emelt vádakat. A bandatagnak 14 ezer kanadai dollárt kell visszafizetnie az ontariói társadalombiztosításnak. Ez az az összeg, amit az állam neki és áldozatainak korábban kifizetett.

A nő vádlott-társainak a nevét nem közölték. Az azonban már nyilvánosságra került, hogy élettársa, D. Lajos (43) januárban ugyanebben az ügyben szintén bűnösnek vallotta magát.

A korábbi kanadai sajtójelentésekből kiderült, hogy egy kiterjedt magyarországi roma család tagjai az elmúlt tíz évben legalább 16 embert csábítottak Pápáról Kanadába munka és jobb élet ígéretével. Azonban a kivándorlókra homlokegyenest ellenkező sors várt:  ingyen dolgoztatták őket és elkobozták tőlük a hamis indokokkal igényelt szociális juttatásaikat. Az irataiktól is megfosztott áldozatokat pincébe zárták és moslékon tartották. A kegyetlen embercsempészek elkövetők menedékjogot kértek és áldozataikat is erre kényszerítették.

A Magyarországon is bűnügyi nyilvántartásban szereplő és körözött páros a bandán belül toborzói, őrzői és szállítói szerepet töltött be. A házaspár büntetését lerövidíthetik, de szabadon bocsátásuk után azonnal hazatoloncolják őket.

A nő azt kérte a bíróságtól, hogy a börtönben meglátogathassa gyomorrákban szenvedő férjét, de ezt Stephen Glithero bíró a megbánás hiányára hivatkozva elutasította. A kanadai bíró indoklásul azt hozta fel, hogy a nő sem engedte, hogy egyik, a banda által fogva tartott egyik férfi hazatelefonálhasson, amikor meghalt az anyja.

A nő 2008 novemberében, a férfi pedig 2009 májusában telepedett le az Ontario tartománybeli Hamiltonban. Az asszony az első áldozatát azzal csábította ki előbb Párizsba, majd Kanadába, hogy elhitette vele: az élettársa akar lenni. A hamiltoni embercsempész-banda ügyében szeptemberben egy fiatalkorú is bűnösnek vallotta magát, őt kitoloncolták Kanadából.

(MTI)

***      ***      ***

network.hu

  Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) arra figyelmezteti a magyarországi romákat: a Kanadába történő kivándorlás “komoly kockázatokat rejt magában”.

Farkas Flórián, az ORÖ elnöke közleményében úgy fogalmazott: akik eddig elhagyták az országot, nem jártak jól, tudjuk, hogy a kanadai hatóságok tömegesen utasították el a menedékkérő státust, ami által a kivándorolni szándékozó családok még rosszabb helyzetbe kerültek, nincstelenné váltak”. Mint írta, a kanadai nagykövet az ORÖ-t úgy tájékoztatta, hogy a kanadai jogrend előírásai szerint a családok a menekülti státus “hosszadalmas és bonyolult” kivizsgálása előtt nem térhetnek vissza Magyarországra. Ennek következménye, hogy vannak családok, amelyek – bár szívesen visszatérnének hazájukba – több hónapja nem jöhetnek haza.

Farkas Flórián arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és az ORÖ ez év májusában aláírta azt a “történelmi jelentőségű keretmegállapodást, amely érdemben változtatni tud a magyarországi romák helyzetén”. Az ORÖ elnöke szerint “a magyarországi cigányság jövője itt van, saját hazájában”.

Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 magyar állampolgár folyamodott menekültstátusért Kanadában. A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével szüntette meg újra Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, és akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok 2009-es és 2010-es adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az országba, ezért tárcaközi háttérrel külügyi, rendészeti és szociális vonatkozású kétoldalú kapcsolatokat létesítettek.

***     ***     ***

Elárasztják Kanadát a magyar menekültek, minden tizedik, az országba érkező menedékkérő magyar cigány. A kanadai hatóságok türelme fogytán, a rendszer renheteg pénzükbe kerül, ráadásul sokan érzik úgy, hogy a magyar menekültek nagy része megalapozatlanul, pusztán a kanadai állam nagylelkűségének kihasználására menekül el Magyarországról. A politika kanadai és magyar oldalról is jócskán befolyásolja a Kanadába tartó cigányok sorsát.

Vastag, dohszagot árasztó kabátot viselő idős cigány férfi foglalja el a mellettem levő ülést a Budapestről felszálló gépen: nyolcfős családjával Torontóba igyekszik. “Te jó ég…” – morogja, és idegesen kapaszkodik a karfába, miközben a gép a levegőbe emelkedik.

“Azt mondják, Toronto nagyon szép. Főleg az Ontario-tó” – szólít meg később. “Maguk visszajönnek?” – kérdezem, mire zavartan azt feleli: “Igen… miért, vannak, akik nem jönnek vissza?” Mikor megtudja, hogy újságíró vagyok, és a Kanadába menekültként kivándorló magyar romák ezreiről akarok cikket írni, elnémul, és egész úton nem szól hozzám.

Amikor a torontói Pearson repülőtéren a határőr meghallja, hogy milyen céllal jöttem, a velem együtt érkezett romák csoportjára mutat, és lelkesen magyarázni kezd: “Ránézésre ők is ezért vannak itt, és ha vár pár percet, láthatja, hogy megy ez. Minden nap egy csomó ember jön Magyarországról. És mind menedékjogot kér. Bemondják, hogy refugee, bemennek azon az ajtón, kapnak egy tolmácsot, és kezdődik az egész procedúra.” A roma család kisvártatva eltűnik az ajtó mögött.

Bizarr és megalapozatlan

Ugyanez történik meg lényegében minden nap Magyarországról érkező romák tucatjaival – a határőr szerint volt olyan nap, amikor százan is érkeztek. A kanadai hatóságok statisztikái szerint szeptemberig 2519 magyar kért menedékjogot idén, vagyis számuk várhatóan átlépi a háromezret. Októberben volt olyan nap, amikor 91 magyar roma szállt le Torontóban, az elmúlt két hónapban minden nap átlagosan 17-en érkeztek a kanadai határőrség, a CBSA adatai szerint.

Még mindig Magyarországról jön a legtöbb menekült”írta a Toronto Sun októberben, a National Post pedig “A romák csendes árja” címmel közölt cikket novemberben. A kanadai sajtó rendszeresen foglalkozik a magyar menedékkérőkkel, és ugyanezt teszi a politika is. “A beadott magyar menedékkérelmek közül sok megalapozatlan, a magyar romák tömeges érkezése pedig bizarr és nagyon jól szervezett” – nyilatkozta két hete Jason Kenney bevándorlási miniszter. “Mennyi pénzt hagyunk még elfolyni, mielőtt újra bevezetjük a vízumkötelezettséget a magyarokkal szemben, épp úgy, ahogy a csehekkel tettük?” – tette fel a kérdést a sajtóban egy bevándorlási ügyekkel foglalkozó jogász. “A kormány már a jogosan ide menekülőket sem akarja beengedni az országba” – háborodott fel egy másik.

“Az egész világ tudja Kanadáról, hogy megvédi és befogadja azokat, akiknek védelemre van szüksége. Minden évben több mint tízezer üldözöttnek adunk menedéket. Tudjuk viszont, hogy a rendszerünk védtelen a visszaélésekkel szemben. Problémának tartjuk, hogy egyre többen próbálják kihasználni a nagylelkűségünket” – válaszolta az [origo] kérdéseire a kanadai bevándorlási hivatal (Citizenship and Immigration Canada, CIC). A hivatal ugyan nem mondta ki egyértelműen, hogy a magyar romák által beadott menedékkérelmeket tartja megalapozatlannak, de a rájuk vonatkozó kérdéseinkre újra és újra megemlítette az állítólagos visszaéléseket.

Biztos ellátás évekig

A hivatal megjegyezte azt is, hogy egy befogadott menedékkérelem átlagosan 16 ezer dollárba, míg egy elutasított 50 ezer dollárba kerül az államnak. Azt nem világos, hogy miért van ekkora különbség a költségek között, de az biztos, hogy a legnagyobb tételt a szociális juttatások adják, amelyekre elvileg minden menedékkérő jogosult, amíg döntés nem születik az ügyében.

Ontario államban például az érkezők kapnak pénzt arra, hogy kifizessék a bérlakásuk kaucióját, és egy összeget, hogy bebútorozzák a lakást. Jogosultak egészségügyi alapellátásra, tanulhatnak angolul, és a gyerekeik részt vehetnek az ingyenes közoktatásban. Ezen kívül havonta 500-1100 dollár közötti összeg jár nekik – attól függően, hogy egyedül, vagy kisgyerekkel, családdal élnek együtt.

Bár ebből a havi összegből a magas lakbérek miatt nem lehet túl jól megélni, az államnak mégis sokba kerülnek a menekültek. Az ügyek elbírálása rengeteget csúszik, a hivatalok előtt menedékkérők óriási tömegének aktái várnak elbírálásra, sokszor évekig – jelenleg a CIC szerint átlagosan 21 hónapig. Ebben a bizonytalan időben végig jár a segély azoknak, akik nem vállalnak munkát.

A menedékkérelmek elbírálását végző szerv, az Immigration and Refugee Board (IRB) előtt a legutóbbi, 2010 év végi adatok szerint 51 ezer ügy tornyosul (közülük több ezren magyarok), miközben 2011 első felében összesen 11 500 ember jelentkezett be menekültként a világ minden tájáról.

Mi van a számok mögött?

A magyarok 1994-től vízum nélkül utazhattak Kanadába, de a roma menedékkérők hulláma csak 1998-ban indult meg. Ebben az évben körülbelül ezren kértek menedékjogot, ez a szám 2001-re 4000 fölé emelkedett. A néhány év alatt összesen mintegy 8600 magyar roma jelentkezett be az országba, amely 2001 decemberében végül bezárta a kapuit, és újra bevezette a vízumkényszert. A romák hulláma ezzel megakadt, 2008 március 1-től viszont a már EU-tag Magyarország ismét vízummentességet kapott. Ekkor indult az újabb hullám: 2008-ban még csak 300 ember érkezett, de egy évvel később már 2531, 2010-ben 2337, és az idén 3000 fölé kúszik a számuk. Ezzel Magyarország az összes Kanadában menedéket kérő 10 százalékát adja, a CIC statisztikájában az első számú forrásországgá lépett elő.

Az ügyekben döntést hozó IRB minden ügyet egyedileg bírál el: részben a menedékkérők történetére, részben a magyarországi helyzetről folyamatosan gyűjtött adatokra támaszkodva dönt arról, hogy az illető tényleg megalapozottan fél-e az üldözéstől hazájában. A kanadai bevándorlási hatóságok folyamatosan figyelik, hogy mi történik az egyes országokban, és ugyanezt teszik Magyarországgal is: a legutóbb október végén frissített ország információk között részletesen szó van a gyerekjogoktól a melegek jogain át az etnikumok helyzetéig. Kanada figyeli a kisebbségekre vonatkozó magyar törvénykezést, a bíróságok diszkriminációs ügyekben hozott határozatait, az emberi jogi szervezetek jelentéseit, a Jobbik, a Magyar Gárda és más radikális szervezetek tevékenységét, nem felejtette el a romagyilkosságokat és követte a gyöngyöspatai eseményeket is.

Ezzel együtt Paul St. Clair, a menekültek beilleszkedését segítő civil szervezet, a Culture Link vezetője szerint Kanadában azt gondolják, Magyarországon nem üldözik igazán a romákat. “A kormány azt gondolja, hogyan is lehetne cigányüldözés Közép-Európában, miért kellene ezt elhinnünk? Azt is gondolják, hogy a romák problémáját Európának kellene megoldania, Kanada mégis arra kényszerül, hogy foglalkozzon vele” – mondta. Jason Kenney miniszter ezt így fogalmazta meg a magyar romákról érdeklődő National Postnak: “Menekültnek lenni nem arról szól, hogy szereted-e az országot, ahonnan eljöttél, vagy hogy könnyű-e ott az élet. Még csak arról sem, hogy hátrányosan különböztetnek meg.”

A statisztikák alapján azonban úgy tűnik, mintha Kanada nem mindig lett volna ilyen elutasító, és máshogy gondolkodott volna arról, vajon a romák jogosan menekülnek-e el Magyarországról. Ilyen álláspont-változásnak hivatalosan nincs nyoma, a menedékkérők sikeressége azonban óriási változásokat mutatott az évek során. A sikerességi arány – vagyis, hogy az adott évben elbírált ügyek mekkora része végződött a menedékkérő befogadásával – volt 50 százalék felett, de 1 százalék körül is, az IRB statisztikái szerint.

A számok alapján Kanada mindig akkor fogadta be a legnagyobb arányban a magyar menedékkérőket, amikor azok még csak kevesen voltak. Amikor viszont nagyobb hullám érkezett, egyre kevesebb ember menedékkérelmét látta megalapozottnak az IRB. A változás ezen a diagramon látszik:

:

Forrás: [origo]
Forrás: Culture Link, IRB, [origo]


“Amikor megérkeznek az elsők, beengedik őket. A sikerességi arány az elején mindig magas. Aztán, amikor nagyon sok ember érkezik – akkor ennyi” – fogalmazott Paul St. Clair, aki szerint ugyanez a folyamat a cseh romák esetében is lezajlott. A cseh romák a magyarokhoz hasonló tömegben indultak Kanadába: 2007-ben még csak százan érkeztek a CIC adatai szerint, 2008-ban már 848-an, 2009-ben viszont már 2101-en – Kanada ekkor elégelte meg a hullámot, és visszaállította a vízumkényszert Csehországgal szemben. “Az első évben a csehek 94 százalékát befogadták. A következő évben 74 százalékát. És amikor rájöttek, hogy milyen sokan jönnek, akkor ez 10 százalékra esett vissza” – mondta St. Clair.

Egy szerencsétlen precedens

A magyar menedékkérők esetében a leglátványosabb változás 1999-ben következett be: a befogadottak aránya az összes elbírált kérelemhez képest 1998-ban még 70 százalékos volt, vagyis a kérelmezők több mint kétharmada sikerrel járt. 1999-ben viszont ugyanez az arány 16 százalékosra esett vissza. Jogvédők és bevándorlási ügyvédek szerint az óriási változás az IRB egy, addig példa nélküli lépésére vezethető vissza: ez az úgynevezett lead case, afféle precedens ügy, amelyről 2006-ban kimondta a fellebbviteli bíróság leegyszerűsítve azt, hogy elfogult, és mint ilyen, súlyos hiba volt.

Az ügyet – mint az az [origo] korábbi cikkéből kiderül – a Kanadában élő kelet-európai romák és bevándorlással foglalkozó szervezetek széles körben ismerik. Két magyar roma család menedékkérelmét utasította el 1999-ben az IRB, és a döntést, illetve az ahhoz Magyarországról összegyűjtött háttér információkat attól kezdve precedensnek tekintették. Ez ahhoz vezetett, hogy miközben a más kelet-európai országokból érkező cigányok nagyobbik részét továbbra is befogadták, a magyaroknak ettől kezdve szinte semmi esélye nem volt erre.

Fotó: Wirth Zsuzsanna [origo]
A lead case után a magyar romákat már alig fogadta be Kanada,  hiába érkeztek százak továbbra is Toronto repterére (a képen a város az Ontario-tó partján)


Az IRB célja az volt a lead case-szel, hogy afféle nem hivatalos sorvezetőt készítsen az egyre nagyobb számban érkező magyar romák kérelmeinek egyszerűbb és hatékonyabb elbírálására. A döntéshez kivételesen magyar szakértőket is meghívtak tanúskodni – köztük volt Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman, Farkas Flórián, aki akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatot vezette, és az akkori Fidesz-kormány képviseletében Höltzl Lipót minisztériumi tisztségviselő. Az akkori vélemények szerint a tanúknak nagy szerepe volt abban, hogy az IRB végül úgy ítélte meg, hogy Magyarországon elfogadható a cigányok helyzete.

Az elutasított magyarok fellebbeztek a bíróságon, az őket képviselő ügyvéd hét év alatt tudta bebizonyítani az igazukat. A fellebbezők azt állították, hogy az szerintük egyértelműen elfogult döntéssel végződő lead case-t az IRB vezetése azért találta ki, hogy csökkentse a sikeres magyar kérelmezők számát, és elriassza a Kanadába készülődőket. Azokat az adatokat is bemutatták, amelyek szerint az ügyben született döntés után következő fél évben drámaian – egyes hónapokban 6-9 százalékra – visszaesett a befogadott magyarok száma, az IRB rutinszerűen kezdte visszadobni a kérelmeket anélkül, hogy azokat részletesebben megvizsgálta volna.

A lead case-ről született 2006-os elmarasztaló bírósági ítélet összefoglalója szerint bár az ügyintézés felgyorsult, nem volt nagyon sikeres: sok elutasított roma fellebbezett a gyorsított döntések ellen, és sikerrel járt. A bíróság úgy találta, hogy bár nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az IRB vagy a CIC vezetése rosszindulatból és szándékosan a magyar romák ellen találta volna ki a lead case-t, a bizonyítékok összessége erre utal. A 2006-os döntés utáni években a magyar romák befogadási aránya ismét 50-60 százalék fölé nőtt, és csak akkor kezdett csökkenni újra, amikor egyszerre nagyon sokan érkeztek.

éppen ezt célozza a menedékkérőkre vonatkozó szabályok átdolgozása, a Balanced Refugee Reform Act. A konzervatívok által kidolgozott törvényt már elfogadták, és 2012. júniusában lép életbe. Az alapvető cél a menedékkérelmek elbírálásának a felgyorsítása, akiknek az elképzelés szerint így nem lesz ideje szociális juttatásokért folyamodni, mielőtt befogadják, vagy visszaküldik őket a hazájukba. Jelenleg ugyanis akad olyan elutasított menedékkérő, aki a jogi lehetőségeket kihasználva akár tíz évig is él Kanadában.

A legfontosabb változtatás, hogy a jövőben két csoportba sorolják az országokat, ahonnan a menekültek érkeznek: lesznek nem biztonságosnak, illetve biztonságosnak nyilvánított államok – hogy ki hová kerül, arról a miniszter dönt majd. “Arra számítunk, hogy az egész EU-t a biztonságos országok közé sorolják majd” – mondta Paul St. Clair. Aki biztonságos országból jött, annak az ügyét gyorsabban elbírálják majd, bár a CIC állítja: ez nem jelent majd hátrányt, mert ez az eljárás éppúgy alapos lesz majd, mint a rizikósabb államokból érkező menedékkérők esetében.

A rendszer jövő nyártól úgy működik majd, hogy az érkezéskor kapott dokumentumot nem önállóan, hanem a hatóság segítségével töltik ki a menedékkérők, az érkezéstől számított 15 napon belül. Ezután 60, illetve 90 napon belül következik a meghallgatás. Ez óriási változást jelent: ha Magyarországot a biztonságos államok közé sorolják majd, akkor egy magyar roma menedékkérő ügyét két hónap alatt eldöntik majd, és nem maradhat az országban akár évekig is, döntésre várva.

Fotó: Wirth Zsuzsanna [origo]
Paul St. Clair az irodájában ad tanácsokat a menedékkérőknek – a fotón egy cseh roma család,  akik három éve várnak arra, hogy a hatóság döntsön a jövőjükről


Paul St. Clair szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a törvény eléri majd a célját, a rendszer felgyorsítását. Szerinte a hivatalok képtelenek lesznek az első 15 napos határidőt tartani, ahogy az azt követő 60 nap betarthatósága is kétséges. Nem beszélve arról, hogy az új rendszerbe beépítenek egy eddig nem létező fellebbezési lehetőséget. “Ma egy meghallgatás van, az új rendszerben lényegében három lesz. Hogyan lehetne ez gyorsabb, mint az eddigi rendszer? Már ebben a rendszerben is több tízezer ügy torlódott fel” – fogalmazott.

A jogvédőknek egyelőre fogalma sincs, hogy mi lesz a jelenleg is függőben levő több mint ötvenezer kérelemmel. St. Clair szerint ha az új törvény életbe lép, és a határidők ilyen szorosak lesznek, a hivatalnokoknak egyszerűen nem marad majd ideje rájuk. Mivel a várakozók között a Culture Link becslése szerint háromezernél is több magyar van, a kérdés a magyar romákat is érinti.

Paul St. Clair szerint az sem valószínű, hogy megállítja a hullámot a rendszer átalakítása. “Az emberek egyszerűen nem így gondolkodnak. Ma is világos, hogy a nagy többséget előbb-utóbb visszaküldik, mégis jönnek” – fogalmazott. Ráadásul szerinte hiába gyorsul fel az elbírálási folyamat, a fellebbezési lehetőségen kívül további lehetőségeket is kihasználhat az, aki maradni akar: kérheti a maradást például humanitárius alapon, hivatkozhat arra, hogy már felépítette az életét Kanadában, bebizonyíthatja, hogy a társadalom hasznos tagjává vált. És továbbra is meg lehet majd támadni az elutasító döntéseket a bíróságon.

Nem lesz vízumkényszer

Hiába érkezik mostanában jóval több magyar roma Kanadába, mint a vízumkényszer visszaállítása előtt Csehországból, a kanadai kormány már többször megerősítette: jelenleg nincs napirenden a vízumkötelezettség bevezetése a magyar állampolgárokkal szemben. Paul St. Clair szerint ennek egyetlen oka van: “Az Európai Unió megfenyegette Kanadát, hogy ha a csehek után még egy uniós tagállamban szemben vízumkényszert vezet be, akkor a kanadaiaktól is vízumot kér majd a beutazáshoz az EU összes állama. Ez az európai magatartás, ez ellen még a miniszterünk sem mer fellépni.”

Az [origo]-nak egy névtelenséget kérő, az ügyre rálátó brüsszeli tisztségviselő azt mondta, hogy ebben van igazság, mert Kanada valóban “komoly jelzéseket kapott” az EU-ból, hogy, “ellenintézkedésekre” számíthat, ha Magyarország ellen is lép. Igaz, ehhez az Európai Bizottság javaslatára, majd a miniszterek Tanácsának minősített többségű döntésére van szükség.

A brüsszeli hivatalnok szerint ugyanakkor az EU által Kanadára helyezett nyomás mellett más oka is van annak, hogy Magyarországgal szemben előzékenyebben viselkedik Kanada: Csehország ugyanis egész máshogy reagált a menedékkérők jelentette problémára, és a vízumkötelezettségre, mint ahogy Magyarország kezeli az ügyet. Magyarország ugyanis “kifejezetten együttműködően” áll a kérdéshez, és ezt a kanadaiak respektálják – mondta.

A cseh miniszterelnök ellenben a vízumkényszer 2009-es bevezetése után indulatos nyilatkozatokat tett, barátságtalannak és egyoldalúnak nevezve a lépést. Csehország visszahívta nagykövetét Kanadából, és a Prágába érkező kanadai diplomatákkal szemben vízumkényszert vezetett be. A kormányfő 2009-ben azt is bejelentette, hogy nyomást gyakorol majd az EU-ra, hogy tegyen lépéseket Kanadával szemben. Utóbb az Európai Bizottság fel is szólította Kanadát, hogy tegyen valamit, és egy 2009 októberében született bizottsági jelentés úgy fogalmazott: először fordult elő, hogy egy tagállammal szemben Kanada ilyen lépésre szánta el magát, és “ennek a különösen sajnálatos helyzetnek minél előbb véget kell vetni”.

Egy 2010 májusi találkozón pedig José Manuel Barroso, az EB elnöke közölte a kanadai hatóságokkal, hogy a bizottságnak ugyan nem áll szándékában válaszlépéseket tenni, de ezt az álláspontját átgondolná, ha Kanada úgy döntene, hogy más tagállamokkal szemben is vízumkényszert vezet be. A kanadai miniszterelnök, a konzervatív Stephen Harper azzal magyarázkodott, hogy a vízumkényszer volt az egyetlen lehetőség, hogy megállítsák a hamis menedékkérők áradatát. Harper türelmet kért addig, amíg a menekültügyi rendszer reformját átviszik a kanadai törvényhozáson. Olyan ígéret ugyanakkor nem hangzott el, hogy a reform után automatikusan feloldanák a vízumkényszert Csehországgal szemben. Az [origo] megkereste a magyar Külügyminisztériumot is a vízumkérdéssel kapcsolatban, választ azonban egyelőre nem kaptunk.

Riportunk második részéből kiderül majd, miért mennek Kanadába a magyar romák, és milyen az a torontói utca, ahol szinte csak magyar szót hallani.


A cikk elkészülését a Göbölyös József Soma Alapítvány és a Független Médiaközpont támogatta.

Mi történik a menedékkérőkkel?
A menekültügyi eljárás egyszerűen kezdődik: a repülőtéren, vagy valamelyik bevándorlási irodában az érkező kimondja a “refugee” szót, ezután viszont hosszú és bürokratikus procedúra veszi kezdetét (erről az illetékes kanadai hatóság honlapján, itt olvashat részletesen). A bejelentkezők kapnak ideiglenes iratokat, amelyekkel szociális támogatásokat lehet igényelni, valamint egy vaskos köteg űrlapot, amelyeket 28 napon belül ki kell tölteniük. Ennek personal information form a neve, de mindenki csak PIF-nek hívja – mondta az [origo]-nak Paul St. Clair, egy menekültek beilleszkedését segítő civil szervezet, a Culture Link vezetője. A PIF kitöltése nyelvtudás és a kanadai rendszer ismerete nélkül nem egyszerű, ráadásul az eljáráshoz szükség van jogász segítségére. Aki tud, ügyvédet fogad, aki nem, jogsegélyért folyamodhat – ezt azonban leginkább csak azoknak adják meg, akiknek az ügye sikerrel kecsegtet – mondta St. Clair.

A PIF benyújtása után a menedékkérőnek annyi a dolga, hogy várjon, amíg kitűzik a meghallgatása időpontját. A meghallgatásokat az Immigration and Refugee Board (IRB), egy bírósághoz hasonló testület bonyolítja. Paul St. Clair szerint a várakozás 6 hónaptól 3 évig is terjedhet, számos roma család már harmadik éve vár arra, hogy meghallgassák, és döntsenek arról: maradhat-e, vagy mennie kell. Az elutasító döntés ellen nem lehet fellebbezni, de bíróságon meg lehet támadni valamilyen eljárási hibára hivatkozva. Ha a bíróság is hibát talál, utasíthatja az IRB-t, hogy tárgyalja újra az ügyet – ez a lehetőség további évekig tarthat, és a menedékkérők addig maradhatnak az országban.

A miniszter szava túl sokat ér
2009-ben hasonló dolog történt a cseh romákkal. Paul St. Clair szerint ebből is látszik, hogy a független testületként működő IRB-t valójában igenis befolyásolja a politika. 2009 nyarán – egy hónappal a Csehországgal szembeni vízumkényszer visszaállítása előtt – Jason Kenney miniszter egy nyilatkozatában egyértelműen megkérdőjelezte a cseh menedékkérelmek jogosságát, hamisnak nevezve azokat. Szavait Kanada-szerte idézték az újságok, és bevándorlással foglalkozó jogászok, szakemberek sokasága ítélte el a megnyilatkozást. Rocco Galati és Max Berger ügyvédek pedig bírósághoz fordultak, mert szerintük a miniszter szavai befolyásolták az IRB ezután következő döntéseit. 2009 első negyedévében ugyanis még a cseh romák 81 százaléka esetében pozitív döntés született, a Kenney kommentárja utáni hónapokban viszont már csak 30 százalék volt ugyanez az arány. A negyedik negyedévben egyetlen cseh menedékkérőt sem fogadott be Kanada. “21 éve vagyok a pályán, ilyen mértékű változások csak akkor történtek az IRB döntéseiben, amikor valahol forradalom tört ki, vagy lecserélték a kormányt” – fogalmazott Berger. Az ügyben még nincs döntés.

forrás: [origo]

***     ***     ***

Külföldiek Kanadában

A bevándorlási minisztérium adatai alapján évente negyedmillió külföldi kap állandó letelepedési engedélyt. Ezen felül további 200 ezer fő érkezik az országba ideiglenes munkavállalóként vagy cserediákként. A világon itt a legmagasabb az egy főre eső bevándorlók száma, a legtöbben Ázsiából érkeznek.

kitekinto.hu – canada.com

***      ***      ***      ***      ***

Kisvárosnyi magyar kért menedékjogot Kanadában három év alatt Nyomtatás E-mail
2011. szeptember 11.
A vízumkényszer újbóli eltörlése óta mintegy hétezer magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, de az évekig elhúzódó eljárás során alig néhány százan kapták meg a státuszt – közölték a hatóságok az MTI érdeklődésére. Az MTI tudósítója beszélt olyanokkal, akik megtalálták szerencséjüket Kanadában, és olyanokkal is, akiket már a repülőtérről visszaküldtek Magyarországra.
Az elmúlt hetekben Magyarország több településén is arról beszéltek az MTI tudósítójának, hogy uzsorakölcsönökből eredő tartozásuk, különféle atrocitásoktól való félelmük miatt vagy a jobb élet reményében sok száz család kivándorolt Kanadába, és további százak szeretnék követni a példájukat.Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekültek miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 – csak 2001-ben 3500 – magyar állampolgár folyamodott menekültstátuszért Kanadában.A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével szüntette meg újra Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, s akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok 2009-es és 2010-es adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az országba, ezért tárcaközi háttérrel, külügyi, rendészeti és szociális vonatkozású kétoldalú kapcsolatokat létesítettek. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tavaly novemberben tárgyalt a kanadai szövetségi kormányzati vezetőkkel, találkozott a helyi magyarság képviselőivel.A vízumkényszer újbóli eltörlése után, 2008-ban a kanadai állampolgársági és bevándorlási miniszter járt Magyarországon, s akkor úgy fogalmazott: nem számítanak arra, hogy megismétlődik a bevándorlási hullám, és turistaként vagy munkavállalói vízummal bárkit szívesen látnak.A kisebbségi ombudsman a vízumkényszer eltörlése utáni hetekben tájékoztató füzetet készített, amelyben felhívta a figyelmet a kanadai kivándorlás kockázataira. A kiadvány az állampolgárok jogairól, a vízum nélküli utazásról, a menekültkérelmi lehetőségekről, valamint a hazajutásról adott tájékoztatást.

Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek a magyar menekültkérelmekről pontos adatot nem tudott közölni, de tájékoztatása szerint hozzávetőleg 7 ezren adhattak be kérelmet a kanadai hatóságokhoz a vízumkötelezettség eltörlése óta eltelt három és fél évben.

Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség vezető konzulja az MTI-vel azt közölte: 2010-ben 1178 menekültkérelem került a kanadai hatóságok elé, s mindössze 2 százalékát fogadták el. Hat százalékot elutasítottak, míg 91,5 százalékuk visszavonta kérelmét, vagy nem vitte végig az eljárást, és a hatóságok megkeresésére nem reagált. Ez jelentheti azt is, hogy időközben hazatért, vagy illegális bevándorlóvá vált – jegyezte meg. Ez év első öt hónapjában a 673 befejezett ügynek számító kérelemnek már a 7 százalékát elfogadták, 18 százalékát elutasították, míg a kérelmek háromnegyed részét vonták vissza vagy “hagyták el”.

A vezető konzul hangsúlyozta: a visszavont, vagy elhagyott kérelmek kimondottan magas aránya azt mutatja, megalapozatlan volt a beadvány, és ezzel a kérelmező is tisztában lehetett, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adatok csak a befejezett ügyek számára vonatkoznak, ugyanis két-három évvel korábbi beadványok kerülnek a hatóság elé.

A menekültkérelmeket a kormánytól független Bevándorlási és Menekült Igazgatóság (Immigration and Refugee Board – IRB) bírálja el, és sem az elfogadás, sem pedig az elutasítás indokát nem hozzák nyilvánosságra, mert a beterjesztő a származási országában tapasztalt és a genfi konvencióban megjelölt feltételekre hivatkozva kér Kanadától védelmet.

A vezető konzul szerint az, hogy a 2011-ben elbírált kérelmek alapján megháromszorozódott az elfogadott kérelmek száma, azzal magyarázható, hogy az IRB növelte munkatársai létszámát, így egyre több kérelmet tudnak elbírálni. Az idei adatok azt mutatják, mintegy 40 százalékkal több magyar kérelem elbírálása fejeződhet be az év végére, mint tavaly, így eleve több lehet a pozitív elbírálások száma is, de egyúttal jóval több kérelmet utasítottak el az idén, mint tavaly – fűzte hozzá. Mivel egy-egy kérelem elbírálása legalább két évet vesz igénybe, az idén még csak a 2008 második felében és 2009-ben beadott kérelmekben születik döntés – jegyezte meg Helyes Imre.

Turistaként hat hónapig lehet vízummentesen Kanadában tartózkodni, de a kint lévők kérelmezhetik tartózkodási idejük meghosszabbítását vagy a tartózkodás céljának megváltoztatását. Ha valakinek elutasították menekültkérelmét, de nem hagyja el az országot, kiutasítják. Mivel a menekültkérelmek kezelése kanadai belügy, a magyar nagykövetség a kiutasításról csak abban az esetben kap tájékoztatást, ha a kitoloncolandónak nincs érvényes magyar útlevele, és a kanadai határőrség hivatalból úti okmányt kér neki.

Az, aki bevándorlóként szeretne letelepedni Kanadában, a bécsi konzulátuson jelentkezhet, és az ilyen irányú kérelmét, nyelvtudás, életkor, iskolai végzettség, szakképzettség és gyakorlat alapján osztályozzák. Munkavállalói vízumér is ugyanitt kell folyamodni.

Amíg a kiutazottak Kanadában a menekültkérelmük elbírálására várnak – ami eltarthat öt-hat évig is -, a beadvánnyal egy időben megkapják a szociális juttatásokat, gyermekeik iskolába járhatnak. A járadékokra minden olyan személy jogosult, akinek kérelmét befogadták, és azt az első hónaptól kezdve rendszeresen folyósítják nekik. Ha már van adószámuk, akkor pedig munkát is vállalhatnak.

Tejfel László, a Szabolcs megyei Nyírbogát cigány önkormányzatának elnöke az MTI tudósítójának elmondta: felesége, két gyermeke és négy unokája idén február 22-én utazott ki Hamiltonba, korábban kitelepült rokonokhoz. Menekültkérelmük beadása után négy hónap elteltével megkapták az adószámot, így ők már dolgoznak: a fia 3200 kanadai dollárt keres egy húsipari cégnél sofőrként, felesége négy órában 1600 dollárért takarít, délután angolt tanul, a lánya pedig a menekültügyi hivatalban dolgozik. Az unokák az általános iskolában angolt és franciát tanulnak, művészeti foglalkozásokon vesznek részt.

A még együtt lakó család az idén Torontóba költözik, ott két új lakást kapnak, a 800, illetve 1100 dolláros bérleti díjat a kanadai állam fizeti. Elmondásuk szerint egy háromgyermekes család 1900 dollár szociális segélyt kap havonta, ehhez járul a heti egynapos közmunkáért és orvosi vizsgálatért járó 100-100 dollár. Az államonként változó szociális segély egy gyermekre 900-1150, két gyermekre 1300 dollár, a felnőttek pedig fejenként 500-600 dollárt kaphatnak. Ebből kell fedezniük lakhatásukat és megélhetésüket.

Tejfel László, aki korábban alelnöke volt az Országos Cigány Önkormányzatnak, azt mondta: családjával interneten naponta tartja a kapcsolatot, és azt tervezi, még karácsony előtt ő is kiutazik, mert nem talál idehaza megélhetést. “A politikai helyzet, a kilátástalanság és a félelem, a munkanélküliség arra kényszerít, hogy menjek” – mondta, hozzáfűzve, vállalkozása tönkrement, a 28.500 forintos járadékból nem tud megélni.

Hamiltonban lévő felesége videokapcsolaton keresztül az MTI tudósítójának azt mondta: többtucatnyi környékbelihez hasonlóan azért menekült ki Magyarországról, mert féltették a családjukat, ugyanis a környező településeken hajtották végre a romák elleni támadássorozatok egy részét, illetve a szomszéd faluban, Kislétán, a 2009. augusztus 3-i támadás előtti este az ő házuk előtt is megjelent két csuklyás férfi egy sötét autóban. Szavai szerint odakint jól érzik magukat, és bár hiányzik nekik az ország, pár évig még nem tervezik hazajövetelüket.

Egy budapesti taxis ez év elején szintén a korábban kitelepült rokonaihoz szeretett volna kiutazni, hogy ott menekültstátuszért folyamodjon. Mint az MTI tudósítójának elmondta: munkahelyéről kilépett, önkormányzati bérlakását felmondta, bútorait, értékeit eladta, három gyermekének, húgának és magának megvette a repülőjegyeket, de a torontói repülőtérről nem jutottak tovább. Megtagadták tőlük a beutazási engedélyt, így vissza kellett jönniük. Most az anyósánál laknak, albérletet keresnek, hogy elkótyavetyélt vagyonuk nélkül újból a semmiből kezdjenek új életet.

Mohácson és a város környéki településeken élők elmondása szerint már sok száz roma család utazott ki Kanadába, és többségük megtalálta szerencséjét. Vállalkozók lettek, dolgoznak, iskolába járnak, megtanulták a nyelvet, és amit a legfontosabbnak tartanak, nem éri őket diszkrimináció a származásuk miatt. A roma telepeken élők elmondása szerint volt, aki uzsoratartozása elől menekült el, de volt olyan is, aki “magánkölcsönt” kért a repülőjegyre, és odakintről fizette ki a tartozást, vagy megadta az uzsorás ott élő rokonának.

Sokan viszont pórul jártak: kitoloncolták őket, vagy “rabszolgaként” kellett dolgozniuk a földeken, vállalkozók mellett. Volt példa arra, hogy egy hamiltoni székhelyű embercsempész csoport másfél tucatnyi, Pápa környékén élő embert csalt ki Kanadába munkalehetőséget és ellátást ígérve, majd építkezéseken ingyen dolgoztatták őket. Pincébe zárva laktak, moslékkal etették őket, elvették a hamis adatokkal igényelt szociális juttatásaikat. A kanadai rendőrség egy tíztagú, magyar állampolgárságú, szintén roma származású család ellen adott ki elfogatóparancsot. A kanadai rendőrség szerint évek óta folyik az ilyen emberkereskedelem Hamiltonban. A kanadai bevándorlási hivatal nem vezet statisztikát arról, hogy milyen menekültek, bevándorlók követnek el bűncselekményeket.

Két évvel ezelőtt a magyar Külügyminisztérium konzuli főosztályának akkori vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy anyagi haszonszerzés céljából szervezik ismeretlenek a magyarországi cigányok kivándorlását. Az MTI több forrásból úgy értesült, 2008-ban és 2009-ben a Nemzetbiztonsági Hivatal is nyomozást folytatott a roma menekültekkel összefüggésben.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI megkeresésére tudatta: az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) évente több száz ügyben folytat információcserét Kanadával eljárás alá vont magyar állampolgárokkal kapcsolatban. Általában bűnügyi háttérinformációt kérnek az érintettről egy-egy eljáráshoz, és ezek gyakran végződnek kiutasítással, kitoloncolással. Ez a NEBEK számára csak akkor ad feladatot, ha az érintettet a magyar hatóság körözi, így hazaérkezése után elfogja – tudatták.

Ha Kanadának nincs szüksége információkra, és az eljárás nem végződik kitoloncolással, a magyar rendőrséget nem értesítik az eljárásról. Ha viszont magyar igazságügyi szerv magyar állampolgár ellen bocsát ki nemzetközi elfogatóparancsot, és a keresett Kanadában tartózkodik, és elfogják, kiadatási eljárás keretében adják át Magyarországnak. Az ORFK más országban eljárás alá vont és/vagy kitoloncolt magyarokról pontos számot nem tud közölni, mert erről nem készül statisztika.

A különféle tartalmú hírek, visszajelzések ellenére az MTI tudósítója több olyan családdal is beszélt az ország északi és déli részén lévő településeken, amelynek tagjai már megvették a repülőjegyüket, és szeptember végén útnak indulnak Kanadába, hogy “új életet és hazát találjanak”, de értelmiségi, pályakezdő fiatalok is úgy nyilatkoztak, keresik az országból kivezető utat.

MTI
***      ***      ***      ***      ***

KANADA – Lekapcsolták a rabszolgákat tartó család egy részét
2010. október 13.

MNO – PL
Rendőrkézre került a Magyarországról legkevesebb 19 embert Kanadába csábító és ott rabszolgaként dolgoztató, tíztagú hamiltoni család három tagja – jelentette a Toronto Sun.

TorontoSun (+video)

Ferenc Domotor was taken into custody Saturday on charges of human trafficking but authorities fear some of the family members who are also wanted on arrest warrants may have already fled the country.

Updated October 12, 2010

A 48 éves D. Ferencet szombaton vették őrizetbe, felesége, a 40 éves K. Gyöngyi és fia, a 20 éves ifjabb D. Ferenc hétfőn adta fel magát. Az emberkereskedelemmel vádolt három ember óvadéki tárgyalását szerdán tartják meg. A koronaügyész ellenzi, hogy a D. család tagjait szabadlábra helyezzék, mert úgy véli, hogy fennáll a szökés veszélye. Az emberkereskedő csoport hét másik tagját továbbra is körözik. A rendőrség feltételezése szerint a vádlottak Magyarországra távozhattak.

Az Ontario állambeli Hamiltonban letelepedett család tíz tagjából kilencet egyéb bűncselekmények mellett emberkereskedelemmel vádolnak. A körözött bűnözők az elmúlt tíz év alatt bizonyíthatóan legkevesebb 19 embert csábítottak Pápáról Kanadába munkahely és megélhetés ígéretével. Ott azonban ingyen dolgoztatták őket a saját építkezési vállalkozásuk szolgálatában. Irataikat, pénzüket és a hamis indokokkal igényelt szociális juttatásaikat elkobozták tőlük. Az áldozatokat pincébe zárták és moslékkal etették. Egyeseket közülük a talpuk masszírozására és italok felszolgálására is rákényszerítették fogva tartóik. Az ismertté vált áldozatok valamennyien férfiak voltak. Kanadában ez a legnagyobb szabású emberkereskedelmi ügy, amióta az országban nyolc évvel ezelőtt törvényt hoztak a bűncselekményről. (Korábban kizárólag prostitúcióra kényszerítés esetei váltak ismertté a hatóságok számára.) A körözöttek lehetnek az elsők, akiket kényszermunka alkalmazása miatt valaha is elítéltek az országban.

A kanadai lovas rendőrség K. Gizellát, D. Lajost, K. Ferencet, D. Gizellát, K. Attilát, D. Gyulát és K. Zsanettet keresi még. A körözöttek életkora 24 és 47 év közötti. A bűnözői csoport decemberben került reflektorfénybe, amikor egyik áldozatuk a segélyügyi hivatalban elpanaszolta, hogyan bánnak vele. A kihasznált emberek korábban azért sem tudtak a hatóságokhoz fordulni, mert minden lépésüket csak kísérővel tehették meg, és mert nem beszéltek angolul.

A decemberi vallomás nyomán a rendőrség a határvédelemmel összefogva beindította az Opapa-projektet, amely tízhavi nyomozás után jutott el odáig, hogy október 8-án a család mind a tíz tagja ellen vádat tudtak emelni és körözést adtak ki. A két D. Ferencet, valamint K. Ferencet februárban még csak azzal vádolták meg, hogy külföldieket késztettek a kormány félrevezetésére. Két másik rokon ellen néhány héttel később hasonló vádat emeltek.

A kör irányítója az idősebb D. Ferenc volt, akit Sandra Antoniani szövetségi koronaügyész februárban a The Record honlapja szerint egy olyan „magyar roma cigány csoport vezetőjének” nevezett, amely közvetlen és távolabbi rokonokból áll. D. Ferenc az előző óvadéki tárgyalásán tagadta az ellene felhozott vádakat, és azt állította, hogy a rendőrség és más állami hivatalok roma származása miatt zaklatják.

A becsapott áldozatok egy része az elmúlt évek során visszatért Magyarországra. Többen Kanadában maradtak, és most nem kormányzati szervezetek segélyeiből élnek. Jason Kenney kanadai bevándorlásügyi miniszter korábban rámutatott, hogy az eset egy szélesebb trendbe illeszkedik bele. Mint elmondta, szervezett bűnözők strómanokat szállítanak Kanadába, akiknek segítségével megcsapolják a szociális juttatásokat. Kenney kiemelte, hogy az EU-tagállam Magyarországról rengetegen érkeztek. 2009-ben 2500 magyar állampolgár kért menedékjogot Kanadában, közülük azonban mindössze hárman kapták azt meg.

(MTI)

Kanada – Emberkereskedelem: magyar cigányokat vettek őrizetbe Kanadában

2010. október 9.

Kanadában emberkereskedelem miatt vettek őrizetbe egy Magyarországról érkezett 10 tagú cigány családot.

Az elkövetők legalább 19 embert csalogattak a jobb élet reményében Kanadába. Építkezésen dolgoztatták őket fizetés nélkül, és egy pincében kellett aludniuk. Emellett hamis adatokkal szociális segélyt is igényeltek a nevükben, amit szintén elvettek tőlük. A család több tagja ellen lopás, zsebtolvajlás miatt is eljárás indult.

hírTV

***     ***     ***      ***     ***

2010. november 23. at 17:39

Balog Zoltán kanadai látogatása

– részletek a hírTV műsorából –

… Kanadában jártam – abban az indián bennszülött világban, és hihetetlen konfliktusok származtak – ez az elszakítani, és aztán visszaküldeni … ez azért nem egy sikertörténet – például ott.

… Vannak, akik mindent rasszizmusnak tekintenek, a mi létünk is rasszizmus, már eleve, tehát az, hogy mi itt ülünk. Az, hogy létezünk és hogy itt ülünk – úgyhogy énszerintem ezzel egyre kevesebbet kellene foglalkozni. Azzal kell foglalkozni, hogy mi a leghatékonyabb módszer arra, hogy a cigány- nem cigány magyar együttélésbe újra a béke és az egymás segítsége lépjen föl. …

A közelmúltban feltűnően nagy számú cigány honfitársunk utazott Kanadába.

A vízummentesség kérdése is felvetődött, talán éppen a nagyszámú kivándorló miatt …

– Találkozott oda távozott magyar cigányokkal?

– Igyekeztem, és sikerült is.

– És hogy vannak?

– Meg kell mondanom, nagyon szomorú tapasztalataim voltak … ha szabadna ilyen finoman fogalmazni …

mert azt látom, hogy aki valótlan adatokat mond, aki beszámol arról a hatalmas üldözésről, ami itt Magyarországon van, azokról a vélt és valós attrocitásokról, amik őt érték, azokról a mindenfajta obskulus papíroknak a keretében – az adott esetben menedékjogot kap.

Akik meg azért mentek ki – és én ezt sajnálom, hogy így van – de azt is tudomásul kell venni, hogy nem csak cigányok mennek ki, hanem fiatal orvosok is kimennek, meg rendszer-gazdák, és informatikusok is kimennek. Mert azért ment ki a családjával, mert úgy gondolja, hogy ott jobban boldogul. Elkezd tisztességesen dolgozni, … megpróbál beilleszkedni, azt meg hazaküldik.

– S tudott erről tárgyalni, hogy ez változzon, ez a lehetetlen helyzet?

– Mi nem szólhatunk bele, és nem is akarunk beleszólni Kanadának a bevándorlási politikájába, elég bajuk van most nekik ezzel. Én azt próbáltam érzékeltetni, hogy ennek az exodusznak – nevezzük így – ennek a kivándorlásnak egy jelentős része – az bűnözés. Az emberkereskedelem.

Vannak a felhajtók itt Magyarországon, fejpénzt kapnak, 150 000 forint egy ember. Kiviszik, bejelentik, ott azonnal mindenfajta szociális meg menekültügyi segélyeknek a birtokába kerül, aztán ez az ember eltűnik …

http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=11597

Vendég: Balog Zoltán – Péntek8 (videó)

***

Magyar romaáradat miatt túlterheltek a torontói repülőtér dolgozói

2011. november 12. —

Kanada csótányai vagy a magyar neonácik ijesztőbbek?

Zámoly után tíz, Gyöngyöspata után mintegy fél évvel ismét a magyarországi romákról cikkezett a kanadai sajtó, még a neonácik is előkerültek a sifonérból. Egy, a témával foglalkozó cikk még az MSZP elnökségi tagját is közleményírásra ragadtatta, ám a nagy nemzetközi botrány elmaradt. Jason Kenney bevándorlásügyi miniszternek köszönhetően ugyanis új szelek fújnak a juharleveles országban, és egy Toronto környéki csicskáztató bandáról is lerántotta a leplet az egyik hazai internetes portál.

Magyar romaáradat miatt túlterheltek a torontói repülőtér dolgozói – adta hírül egy kanadai lap nyomán a távirati iroda október 27-én. A Sun News arról írt, hogy átlagosan napi 50 magyar roma érkezik a tengerentúli országba, sőt: volt, hogy 110 honfitársunk kért menekültstátuszt 24 óra alatt, ezért erősítést kell kérniük a reptéren az illetékeseknek. A cikkben előkerült a nácikártya is: „Ezek az emberek az életüket féltve menekülnek. A neonáci csoportok kiképzőtáborokat állítanak fel és erőszakot követnek el a romák ellen” – nyilatkozta Gina Csanyi-Roban, a torontói központú Roma Community Center vezetője.

Teleki olvasott róla

Egy hét múlva Teleki László adott ki közleményt, amelyben többek között azt írja: „A jelenlegi oktatás- és foglalkoztatáspolitika tarthatatlansága mellett felhívom a kormány figyelmét arra, hogy egy ideje minden egyes nap körülbelül ötven, sorsát kilátástalannak ítélő magyar állampolgár – nem kizárólag roma származású honfitársunk! – kér menedékjogot Kanadában”. Az MSZP-s politikus, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok romaügyi megbízottja közölte azt is: „A szociális szakadék mélyülése, az esélyegyenlőtlenségi olló mind nagyobbra nyílása azonban a rasszista bélyeget magán viselő(sic!) roma társadalmat különösen hátrányos helyzetbe hozza”. „Meggyőződésem, hogy a Fidesz–KDNP-kormány választása csakis az elesettek – köztük a cigány emberek – életkörülményeit, életkilátásait azonnal és radikálisan javító intézkedések meghozatalára eshet. Már ha nem akarja, hogy az elmúlt hetekben kitört kényszerű »kivándorlási láz« tovább folytatódjon!” – zárul a szocialisták elnökségi tagjának közleménye.

Megkérdeztük Teleki Lászlót, mire alapozza azon kijelentését, hogy hazánkban „kivándorlási láz” ütötte volna fel a fejét. Elmondta, hogy a sajtóban olvasott ő is az ügyről. Nem emlékezett ugyan rá, hogy melyik oldalon találta az információt, de közlése szerint az döbbentette meg, hogy államtitkársága idején ezt a számot sikerült leszorítaniuk, most pedig ismét borzasztóan magasnak vélte azt.

Váratlan vendég

A kanadai magyar menekültáradat eredőjére más is kíváncsi volt: Jason Kenney, az ország állampolgársági és bevándorlásügyi minisztere. A politikus ugyanis meglepetéslátogatást tett a kanadai roma közösségek kerekasztal-beszélgetésén, és arra a kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy miért érkezik ennyi roma az EU-tag Magyarországból Kanadába, és miért vonják vissza közülük olyan sokan az állampolgársági igényüket. A miniszter egyébként azt sem értette, hogy miért egy uniós tagállam menekültjei keresik fel országát a legnagyobb számban, és az sem volt világos neki, hogy miért csak a kérvényezők 2 százaléka kapja meg az állampolgárságot.

Kenney tolmács segítségével több menekülttel is beszélt. Megtudta: országát a multikulturalizmusa, az oktatási és egészségügyi rendszere miatt keresik a romák, és azért fogják hamar távozóra, mert rengeteg a csótány a torontói menekültszálláson. A miniszteri látogatásról beszámoló National Post újságírója megjegyzi: ha valaki az életét féltve hagyta ott Kanadáért a hazáját, és csótányok, illetve a kérelem elbírálásának hosszúsága miatt kis idő múlva visszamegy oda, akkor valószínűleg igaza van Kenneynek, miszerint a magyarországi romák kivándorlása „jól szervezett, bizarr és különös”.

Megfejni

A cikkben megszólal egy bevándorlási ügyekre szakosodott ügyvéd, Richard Kurland is, aki egyenesen azt állítja, hogy a Magyarországról Kanadába vándorló roma származású menekültek előzetes számítást végeznek, hogy mennyire lehet „megfejni a szövetségi államot”. Kurland szerint a kérelem elbírálásának hosszúsága épphogy pozitívumnak számít a kérvényezők között, mivel ha valaki ez idő alatt ingyenes egészségügyi ellátást, gyermekének oktatást, és némi segélyt kap, az ügyvéd szavai szerint „az elég jónak számít”. Hozzáteszi azonban, hogy ez 2012 júniusától megváltozhat, amikor egy új, várhatóan jóval gyorsabb lefolyású menekültügyi rendszer lép majd életbe. Egy menekültet, a 29 éves Kiss Zoltánt is megkérdezték: miért épp Kanada? „Biztonságot szerettem volna” – mondja a fiatalember, hozzátéve, hogy internet segítségével hozta meg döntését, hiszen innen kapta azt az információt, hogy ez az ország elfogadja az újonnan érkezőket, és hogy van már roma közösség.

Kenney kemény

Az utóbbi mondat második részének mindkét fele igaz, csak némi pontosításra szorul. Kenney miniszter – noha posztjának megnevezése ezt sugallja – nem épp egy bevándorlópárti, politikailag korrekt politikus: ez év nyarán például bejelentette, hogy szeretné hatályon kívül helyezni mintegy 1800 bevándorló állampolgárságát, amelyet gyaníthatóan fondorlatosan szereztek meg az igénylők. Viszonyításképpen: 1947 óta kevesebb mint 70 alkalommal történt ilyesmi. Nem ez lesz Kenney első ilyen húzása amúgy: 2010-ben kijelentette, hogy „meg kell védeni az állampolgárság értékét, és lépéseket kell tenni azok ellen, akik elértéktelenítenék azt”. Ezt ő azzal kívánja megoldani, hogy a külföldön született kanadai állampolgárok szintén külföldön világra jött gyermekei nem kapnának automatikusan állampolgárságot.

Roma közösség pedig valóban létezik, de az Origó a napokban számolt be róla, hogy más is szívesen befogadja a Kárpát-medencéből érkezőket. Pápáról elszármazott csicskáztatókat gyanúsít a hoki őshazájának ügyészsége. A modern rabszolgatartóknak a portál szerint úgy sikerült a nyomára bukkanni, hogy az Interpol által kiadott körözés alapján elkaptak egy magyar állampolgárt, aki elmondta, hogy úgy utazott ki, hogy megmondták neki: ha Torontóban leszáll a gépről, akkor csak ismételgesse a „refugee” (menekült) szót, és kérjen menedékjogot. Egyébként ez Kanada legnagyobb emberrablási pere.

Tompos Ádám2011. november 12., szombat 13:15
Magyar Nemzet
Reklámok

9 hozzászólás to “Kanada – Mindenki örül a külföldieknek, de az évente érkezők számát korlátoznák”

  1. nurse practitioner schools Says:

    Robin Green~ The fact that when we die we are nothing more than worm meat – -I just dont think about it.

  2. executive mba Says:

    Pray, let the SON in – Smile and let him OUT!

  3. mba online Says:

    Looking like the cat that swallowed a canary – Displaying a self-satisfied grin

  4. Palawan Hotel Says:

    Joseph Wood Krutch~ Both the cockroach and the bird would get along very well without us although the cockroach would miss us most.

  5. Coron Hotels Says:

    Eagles don’t flock – you have to find them one at a time. -Ross Perot

  6. Pam Says:

    Sister Susie sewing shirts for soldiers.

  7. Cristobal Gwinn Says:

    Thank you for sharing superb informations. Your website is very cool. I’m impressed by the details that you have on this blog. It reveals how nicely you perceive this subject. Bookmarked this web page, will come back for more articles. You, my pal, ROCK! I found simply the information I already searched all over the place and simply couldn’t come across. What an ideal website.

  8. Kiss Antal Says:

    Tömegével mennek a cigányok Kanadába, nem örülnek nekik Több mint kétezer magyarországi cigány folyamodott idén január és augusztus között menekültstátusért Kanadában. Több mint kétezer magyar állampolgár folyamodott idén január és augusztus között menekültstátusért Kanadában, ezzel Magyarország az oda érkező menekültek első számú kiindulási országa – jelentette a hét végén hivatalos forrásokra hivatkozva a Toronto Sun. A 2054 benyújtott magyar igény az összes kanadai menedékkérelem 13 százalékát jelentette. A kanadai határőrizet 2010-re vonatkozó – a QMI Agency hírügynökség által ismertetett jelentése szerint – a Magyarországról érkezett menedékkérők többsége roma. A lap szerint a kanadai szövetségi hatóságok ennek ellenére nem tervezik a vízumkötelezettség visszaállítását. A magyar menedékkérelmeket szinte sohasem fogadják el és azokat az igénylők rendszerint elhanyagolják vagy visszavonják az elbírálás egy-másfél éves időtartama alatt. A menekültstátust igénylő személyeket ingyenes általános orvosi ellátás illeti meg, valamint az elbírálási időszakban lakbér- és bútorvásárlási támogatásban részesülnek. A lap idézte Jason Kenney bevándorlásügyi miniszternek a menekültstátusért tömegesen folyamodó magyar állampolgárokról a kanadai parlament alsóházában 2010 áprilisában elmondott beszédét. “Sokakat közülük állítólag kitanítanak arra, hogy Kanadába jöjjenek, hamis menedékkérelmet nyújtsanak be, feliratkozzanak a tartományi közjóléti ellátásra, amelyet aztán bűnszervezeteknek utalnak át. A menekültügyi rendszerrel visszaélnek, hogy azt felhasználva hozzáférhessenek a közjóléti ellátáshoz” – jelentette ki a miniszter. A kanadai lovas csendőrség az elmúlt évek során olyan bűnszövetkezet nyomára bukkant, amely az Ontario tartománybeli Hamiltonba hozatott embereket Magyarországról, akikkel kitöltette a menedékkérelmet, majd építkezéseken ingyen dolgoztatta pincékben szállásolta el őket, miközben a számukra kiutalt szociális támogatásra rátette a kezét. A kormányzó konzervatív párt tavaly olyan reformjavaslatot nyújtott be a parlamentben, amely három hónapra rövidítené le a menedékkérelmek elbírását, ami rövidebb mint a tartományi szociális támogatásra vonatkozó igények átfutási ideje. Az új menekültügyi szabályozás várhatóan 2012-ben lép életbe Kanadában.

  9. Arnetta Tennessee Says:

    Good an very informative post. I will come back to your blog regullary. One thing: I do not exactly know what do you mean in the second paragraph. Could you please exmplain your opinion?


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: