A Jobbik EP-képviselője szerdán ugyancsak a Facebookon reagált Novák Előd keddi bejegyzésére.
A Jobbik EP-képviselője szerdán ugyancsak a Facebookon reagált Novák Előd keddi bejegyzésére.
Gál Péter Pál Vonától várta azt a véleményt, ami egy település érdekében végzett munkát magasabb rendűnek fogad el, mint bármely párt érdekeit, de nem kapott választ.
A mai testületi ülésen jelentette be Gál Péter Pál, a Jobbik fehérvári képviselője, hogy a mai nappal beadta Vona Gábornak a Jobbikból történő kilépését. A képviselő – tekintettel arra, hogy mandátumát a Jobbik színeiben szerezte – lemondott önkormányzati képviselői helyéről is- írja a fehervar.hir24.hu.
Egyes országokban annyira torz kép alakult ki a migráció hatásáról, hogy az állampolgárok érzékelése szerint háromszor annyi bevándorló él mellettük, mint amennyi valójában – számolt be egy friss felmérés eredményéről a The New York Times című amerikai napilap hírportálja.
A romániai külképviseleteken szerda reggel megnyíltak a kedvezményes honosítási igényléseket fogadó irodák. Az ottani magyarság irányából óriási az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, a kolozsvári és a csíkszeredai főkonzulátuson is több hónapra betelt az előjegyzési lista. Kolozsváron csak április végére, Csíkszeredában pedig mindössze június körüli időpontra tudnak újabb érdeklődőket betervezni. Az előjegyzési rendszernek köszönhetően nem alakultak kis sorok a külképviseleteken.
Dancs Rózsa a kanadai Kalejdoszkóp szerkesztője Szertvátiusz Jenő-díjban részesül november 23-án
Dancs Rózsa Háromszéken született, az 1970-es években Magyarországra költözött, majd Kanadába emigrált. A ma is Torontóban élő magyar író, a Kanadai Magyar Kultúrközpont sajtóigazgatója, a Kalejdoszkóp című magyar–angol kulturális folyóirat kiadó-főszerkesztője novemberben Magyarországon tartózkodik, s november 23-án este hatkor Rieger Tibor szobrászművésszel, a Hír TV Különkiadás című műsorával (szerkesztő Tuvaba Mariann), valamint Rákay Philippel együtt veszi át a várbeli Hilton Holelban a Szervátiusz-díjat.
Magyar Nemzet
Hetekkel ezelőtt Mohácsi Viktória magyar romajogi aktivista húzta rá a vizes lepedőt hazánkra egy amerikai lapnak adott dörgedelmes nyilatkozatával, most pedig az Amnesty International nevű nemzetközi jogvédő szervezet marasztalta el Magyarországot a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosság kapcsán. Mohácsi az Egyesült Államok kormányától kért segítséget „a magyarországi gyűlöletbűnözés miatt”. „Nálunk egy rasszista sorozatgyilkosság zajlik, ami nem ért véget.” (…) „A rasszista bűncselekmények a romák ellen folytatódnak” – nyilatkozta az emberjogi díjjal méltatott Mohácsi.
Kedves naplóm!
Szeretek leselkedni. Mindig is szerettem. Olyan jó itt Kötcsén az elsötétített szobában, a függöny mögött álldogálni, és figyelni a fideszeseket a szomszéd kertben. Gyűlölöm őket, kedves naplóm. Ahogyan Orbán mosolyog, ahogyan Schmitt Pál a lecsót főzi, ahogyan ezek ünneplik egymást…
Miért nem engem ünnepelnek? Miért nem szeretnek végre, és miért nem fogadják meg a tanácsaimat? Mindegy: a lényeg, hogy én látom őket, ők pedig nem látnak engem. Szerintem ez nagyon politikus magatartás.
Egyedül vagyok. Úgy vettem észre, már Klára sem a régi, mintha nem tudna követni. Ma is mustárral kente be a csirkeszárnyakat, nem pedig olívaolajos bazsalikommal, ahogyan meghagytam. Ordítottam, toporzékoltam. Nem csoda, hogy Gréczy Zsolt se tudott rendes blogbejegyzést keríteni az esetből. Itt ültünk a függöny mögött egész álló nap, bámultuk egymást, de semmi sem jutott az eszünkbe. Kurva ország. Ezeknek még blogbejegyzést sem érdemes írni. Na, ilyenkor, a semmittevés és impotencia pillanataiban szokott előállni Zsolti a farbával: ha ennyire nincs téma, legyen valami recept a bejegyzésem, abban nincs kockázat.
Legyen, mondtam neki, és tovább bámultam a gyülekező fideszeseket. Rohadékok.
“Korrekcióra szorul a Fidesz hatalomgyakorlása, mert a parlamenten belül sem veszik figyelembe az ellenzéki véleményeket és az érdekképviseletekre, szakszervezetekre, civil szervezetekre sem figyelnek – mondta Mesterházy Attila Salgótarjánban csütörtökön.
Az MSZP parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón azt mondta: az tud gesztust tenni, akinek markáns többsége van, a Fidesz önkorlátozással tehetné ezt meg.
Ha nem gyakorolják az önkorlátozást, akkor Magyarország meg fogja védeni magát a következő években – tette hozzá.
A magyar megosztottság és egymásra találás 90 esztendeje
A trianoni diktátum legfontosabb következménye, hogy a történelmi Magyarország megszűnte, az ország kétharmadának elcsatolása következtében létrejönnek azok a kényszerközösségek, melyekre ma azt mondjuk, „külhoni magyarok” – fogalmaz Bárdi Nándor történész. Az ő segítségével próbáltuk áttekinteni a békediktátum óta eltelt időszakot mind a határon túli magyarság, mind az anyaország szemszögéből.
Tévhitek és legendák a trianoni békeszerződés körül
Szemétkupacokon és emberi ürüléken keresztül vezet az út az ajtóig. Odabent háromágyas szoba, piszkos takarók és szemét. A többi szobában – a törött ablakokon belátni – szétvert bútorok, leszakadt ajtók, a bejárat felett száraz virág őrzi az egyik rendezvény emlékét.
Az Amaro Kher (A mi házunk) néven ismert Roma Információs Szolgáltató Központ és Közösségi Ház 2005 márciusában nyílt meg Szegeden. A Délmagyarország már 2005 augusztusban arról cikkezett, hogy üresen áll, nem használja senki. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat nem szavazta meg a gyerekek tanítását és nevelését vállaló szakemberek foglalkoztatását, a ház vezetője, Virág Zsolt pedig nélkülük nem akarta tovább vinni az ügyeket. Ráadásul a kerítés is dőlni kezdett, ezért bezárt a ház, amíg meg nem javítják – írta a lap 2005 augusztusában.
Hogy a kerítést megjavították-e, arról nem szólnak a hírek, de ha meg is tették, úgy tűnik, hiába. Az épület, amelybe súlyos milliókat öltek annak idején, ma siralmas állapotban van. A kapu zárva, de így is könnyedén bejutni az udvarra, hiszen valakik több alternatív bejáratot is vágtak a kerítésbe. A ház előtt halomban áll a szemét, szétvert mosdó, vécétartály hever a fűben. A falból vezetékek lógnak, illetve csak ami maradt belőlük. Eltűntek a kapcsolók, a csövek, még a rácsokat is kivéste valaki. A riasztónak is lába kélt.
– Mindent elloptak – mondja egy helybéli férfi. – A konvektorokat, a csöveket, mindent. Itt meg cigányok laknak – mutat az egyik ablakra. Szemétkupacokon és emberi ürüléken keresztül vezet az út az ajtóig. Odabent háromágyas szoba, piszkos takarók és szemét. A többi szobában – a törött ablakokon belátni – szétvert bútorok, leszakadt ajtók, a bejárat felett száraz virág őrzi az egyik rendezvény emlékét.
Szenti Szabolcs, a CSMRFK sajtóreferense a Délmagyar kérdésére elmondta: összesen két alkalommal érkezett feljelentés a házzal kapcsolatos bűncselekmények miatt.
2005 január 11-én érkezett az első. Befeszítették az ajtót, és a mobil színpad fém zárószelvényeit (90 darabot) és 3 darab vasajtót elloptak a raktárból összesen 800 ezer forint értékben. A három elkövetőt később elfogták.
2006 szeptember 8-án ismeretlenek levágták a rácsot és elvittek egy számítógépet, két monitort és egy szétszerelt számítógépet. A kár 300 ezer forint volt. Az elkövető személyazonosságát akkor nem sikerült megállapítani – tájékoztatott Szenti Szabolcs.
A Délmagyar videófelvétele itt látható: Putri lett a cigány közösségi házból
hetivalasz.hu