HERGELÉS

PozsonyiAdam.jpg

Az ellenzéki sajtó eufóriában van. No, nem a segítés vágya lelkesíti – az eddigi kilencszáz önkéntes egészségügyi dolgozó egyike sem libsi sajtómunkás –, hanem a kötözködés.

Reggel felkel egy ilyen, megnézi, hogy hányan fertőződtek meg az éjszaka, odaslattyog a hűtőhöz és ellenőrzi, hogy kajája van-e, telefonjára tekint, hogy térerő van-e, majd felmegy a Kormany.hu-ra, s keresi, mibe lehet belekötni.

A libsi logika egyszerű. Ha hergelünk, akkor az emberek elégedetlenek lesznek. Indulatosak. Bizalmatlanok. Kivel? Nem velünk, mi azt mondunk és csinálunk, amit akarunk. Felelősség semmi. Mint Demszky esetében, aki múlt hét közepén azt posztolta, hogy biztos forrásból tudja, jön a kijárási tilalom, hiába érkezett meg hivatalos helyről a cáfolat. Szóval ha az emberek őrjöngenek, indulatok elszabadulnak, akkor a kormány kínos helyzetbe kerül, esetleg elkövet valami hibát. Ja, hogy emberélet? Kit érdekel? Orbán ellen bárkivel.

„Egy hét karantén után az ember kicsit meghülyül otthon.” (444.hu). Lefordítom: Kedves állampolgár, érzed, hogy neked most rossz? A kormány kínoz. Ő mondogatja, hogy maradj otthon. Utáld a kormányt. Most!

„Ha a koronavírus az új bevándorlás, a nyugdíjas az új migráns.” (Azonnali.hu). Értsd: Idős választóink, a kormány utál benneteket. Mondjátok ti is hangosan: Fúj kormány, fúj Orbán! „Csoda! Százezer lakosra számítva csak Ukrajnában és Fehéroroszországban van kevesebb fertőzött, mint nálunk.” (444). Mert a barom libsi inkább a csodában hisz, mint hogy beismerje, azokban az országokban van sok fertőzött, ahol erőltetik a multikultit, az elfogadást meg a migrációt. „A koronavírus miatt nem fogadnak a kórházak, az Index újságírói egymást operálják.” Ebben sajnálnunk kéne a firkászt, amiért járvány idején a hátán nőtt pattanással nem foglalkoztak az orvosok. (Orbán rossz. Kórház rossz. Ez ilyen ország. El kell menni. Diktatúra.) „Ilyen is rég volt, a fél világot lezárták a magyarok elől.” Csak a magyarok elől, ugye, Index? Fúj!

Hogy is mondta Cato? Ceterum autem censeo, Indicem esse delendam!

VÉLEMÉNY 

Van máááásik!

„Mit állsz oly szótlan, mondd, mit borzadasz? Tragédiának nézed? Nézd legott komédiának s múlattatni fog.”

Lucifer üzen nekünk imigyen Az ember tragédiájában. Veszélyhelyzet, koronavírus, karantén idején helyesen tesszük, ha megfogadjuk ezt a tanácsot, már ha a hazai ellenzéket (és persze a brüsszeli idiótákat) nézegetjük.

Ezek tényleg olyanok, mint Eötvös Gábor volt, az imádni való zenebohócunk, akitől akárhány zeneszerszámot vettek el, mindig elő tudott húzni egyet a kabátjából, és közölte, hogy „van mááásik!”. (Az iménti mondat ne tévesszen meg senkit, az „imádni való” kitétel semmiképpen sem vonatkozik erre a bagázsra!) Szóval az a helyzet, hogy ezeknek tényleg mindig van egy mááásik. Ötletük.

Azzal kezdték, hogy a kormány el van késve. Mert mindig mindent később vezet be, mint a fényességes, művelt Nyugat.

Erre vonatkozóan álljon itt néhány tény:

Veszélyhelyzet kihirdetése (az első regisztrált esetet követően): Magyarország: 7. nap; Lengyelország: 9. nap; Csehország: 13. nap; Belgium: 37. nap; Spanyolország: 45. nap. (De például az olaszok az első beteg regisztrálása után 38, a britek 52 nappal hirdették csak ki a karantént!)

Iskolák, egyetemek bezárása: Csehország: 10. nap; Magyarország és Lengyelország: 12. nap; Ausztria: 21. nap; Olaszország: 34. nap; Németország: 45. nap; Franciaország: 52. nap.

Éttermek bezárása, csoportos rendezvények korlátozása: Magyarország: 13. nap; Lengyelország és Ausztria: 14. nap; Olaszország: 37. nap; Spanyolország 44. nap; Franciaország: 54. nap.

Határok lezárása: Lengyelország: 10. nap; Magyarország: 13. nap; Csehország: 15. nap; Spanyolország 45. nap; Németország 49. nap; Franciaország: 56. nap.

Mindeközben azt hallgattuk folyamatosan, hogy elkéstünk a veszélyhelyzet kihirdetésével, az éttermek és iskolák bezárásával, a határok lezárásával. Ami végül is igaz, hiszen már tavaly bezárhattuk volna az iskolákat és az éttermeket a határokkal együtt, mondjuk, ha Orbán Viktornak látomása támad, és előre tudja ezt az egészet. De akkor az lett volna a baj az ellenzék szerint, hogy megőrült, amikor pedig bekövetkezett volna a dolog, mindjárt átváltottak volna arra, hogy elkésett. Kicsit nehéz a kedvükre tenni. Kérdés: kell-e egyáltalán?

Aztán jött a másik mantra: nincs elég lélegeztetőgép. Kiderült, hogy van 2560, és még jön egy csomó. Ez nagyjából hatvanezer megbetegedésig elegendő. Ekkor átálltak arra, hogy a lélegeztetőgép semmit nem ér, mert kell hozzá pszichológus, dietetikus és gyógytornász is.

Aztán jött a maszk. Mert az sincs. S amikor leszállt Ferihegyen az óriásgép, fedélzetén hárommillió maszkkal, Tordai Bence elmondta a tévében, hogy bukó a kormány, mert még maszkot sem tudott szerezni Kínából, bezzeg a csehek tudtak. A keleti nyitás, lám, teljesen értelmetlen és csőd. (A hárommillió maszk Kínából jött akkor éppen, egyéb felszerelésekkel egyetemben.)

Ma pedig nyilván a kijárási korlátozásokkal késtünk el.

S ha holnap a kormány mindenkinek kiutal majd ezermillió forint költőpénzt, és a miniszterelnök személyesen kihord minden állampolgárnak egy gyémánt nyakéket, akkor jönni fog az ellenzék, hogy egyrészt elkéstünk, másrészt a gyémánt nyakékek foglalata könnyen eltörik. (Tényleg! Vajon Hadházy mikor fog sajtótájékoztatót összehívni, hogy a kormány nem írt ki szabályos, nyílt közbeszerzést a lélegeztetőgépek beszerzésére?)

Ebből az egészből pedig a fentieken kívül egy tanulság vonható le: az ellenzéknek sürgősen szüksége van pszichológusra. Ha nincs elegendő, megteszi egy jó erős bácsi is, főleg, ha van nála egy baseballütő…

Európában és az Egyesült Államokban ostromállapot van az új koronavírus miatt

MTI

Európában és az Egyesült Államokban „ostromállapot” van az új koronavírus terjedése miatt, miközben a járvány kiindulópontjának számító Vuhanban, Kínában kezdik feloldani a korlátozásokat – írja szombati esti összesítésében az AFP francia hírügynökség.

Az AFP kiemeli, hogy világszerte már több mint 28 ezer halálos áldozata van a járványnak, s ebből több mint 20 ezer ember Európában halt meg, 10 023 és 5690 halottal Olaszország és Spanyolország a legsúlyosabban érintett. Emellett gyógymód vagy vakcina hiányában a Föld 3 milliárd lakója kénytelen bezárkózni kötelező érvényű vagy önkéntes korlátozások miatt.

Az Egyesült Királyságban, ahol Boris Johnson kormányfőről pénteken derült ki, hogy ő maga is fertőzött, 1000 fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, több mint 260 ember vesztette életét a legutóbbi 24 órában.

Az AFP rámutat, hogy immár az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzött, ahol több mint 110 ezer embernél mutatták ki a vírust, amely mintegy 1900 embert ölt meg. A fertőzöttek mintegy fele New York államban van. Ezzel összefüggésben Donald Trump amerikai elnök szombaton közölte, hogy mérlegelni, hogy New York, New Jersey és Connecticut államot karantén alá helyezi.

A szövetségi törvényhozás a héten 2000 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagot hagyott jóvá, az elnök pedig egy háborús idökből származó törvény alapján utasította a General Motorst, hogy gyártson lélegeztető gépeket. New Yorkban az áprilisban esedékes előválasztást is júniusra halasztotta Andrew Cuomo kormányzó.

Németországban átlépte az 50 ezres határt az új típusú koronavírussal bizonyítottan fertőzöttek száma. A Johns Hopkins Egyetem kimutatása szerint szombat délelőtt 50 871 fertőzöttet tartottak nyilván, ami 3593 esettel – 7,5 százalékkal – több az egy nappal korábbi 47 278-nál. A vírus okozta betegségben elhunytak száma 281-ről 351-re emelkedett.

Franciaországban, amely a legtöbb halálos áldozat szempontjából az ötödik a világon, április 15-ig hosszabbította meg a korábban életbe léptetett korlátozásokat, mert Édouard Philippe kormányfo szerint a betegség „rendkívül magas hulláma söpör végig” az országon. Franciaországból szombaton több beteget helikopterrel szállítottak ál Németországba.

A járvány által eddig nagyjából megkímélt Oroszországban is megugrott szombaton a fertőzöttek száma, és a moszkvai kormány bejelentette, hogy hétfőtől lezárják az ország határait, és szombaton az éttermek és a legtöbb üzlet bezárását is elrendelték. Oroszországban az elmúlt 24 órában 228-cal nőtt az új koronavírussal diagnosztizáltak száma, így szombaton összesen 1264 igazolt fertőzöttet tartottak nyilván, Szentpéterváron, illetve Moszkvában egy-egy koronavírussal kezelt beteg elhunyt.

Törökország szombaton leállította a nagyvárosok közötti távolsági vasúti közlekedést, és korlátozták a belföldi repülést, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig arra szólította fel az embereket, hogy maradjanak otthon az új típusú koronavírus terjedésének megfékezése érdekében.

Erdogan arra kérte az embereket, vonuljanak önkéntes karanténba, csak vásárolni és egyéb fontos esetekben lépjenek ki az ajtón. Törökországban 7402 fertőzött van, és 108 ember halt bele a vírus okozta Covid-19 névű betegségbe.

A Nyugat-Balkán országaiban szombatra tovább nőtt a fertőzöttek száma, és újabb szigorú intézkedések léptek életbe. Szerbiában jelenleg 528 igazolt fertőzött van, 42-en már felépültek a betegségből, nyolcan pedig belehaltak a Covid-19 szövődményeibe.

Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban szombattól szükségállapot lépett életbe. Bosznia-Hercegovinában, ahol a fertőzöttek száma 189-ről 230-ra nőtt szombatra, eddig országos veszélyhelyzet volt érvényben. Az országban már négyen vesztették életüket Covid-19 betegség szövődményei miatt. Szlovéniában egy nap alatt 70-el, összesen 632-re emelkedett a koronavírussal igazoltan fertőzöttek száma, és eddig kilencen haltak meg a járvány következtében. Horvátországban péntek reggel kilenc óra óta 84-gyel, összesen 635-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, és eddig négy halálos áldozata van a járványnak.

Romániában szombatra csökkent a koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált új esetek száma. Míg csütörtökön 123 fővel, pénteken pedig 263-mal több fertőzöttet jegyeztek mint egy nappal korábban, a szombat délig jelzett növekedés 160 fős. A regisztrált fertőzések száma 1452, a fertőzöttek közül 139 személy meggyógyult, 29 meghalt. Az elmúlt 24 órában öttel nőtt az elhunytak száma.

Tovább nőtt az új koronavírus iráni fertőzöttjeinek és halálos áldozatainak száma szombaton, miközben a Közel-Keleten is egyre jobban terjed a járvány miatti félelem.

Az iráni hatóságok szombaton bejelentették, hogy 139 új halottal és 3076 új esettel 2517-re nőtt a halottak és 35 408-ra a fertőzöttek száma. Irán a világjárvány egyik gócpontja.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra hívta fel a figyelmet, hogy közvetlen veszélyt jelent, ha az egészségügyben dolgozóknak sem áll rendelkezésükre kellő mennyiségű védőfelszerelés. A Vöröskereszt pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy járvány miatt elrendelt elkülönítés és bezártság pszichológiai és lélektani sérüléseket okozhat, többen válhatnak szorongóvá vagy depresszióssá.

A francia hírügynökség rámutat, hogy mindeközben az új koronavírus kiindulópontjának számító kínai Hupej tartomány központjába, Vuhanba befutott az első engedélyezett vonat, és kezdik feloldani a járvány miatt elrendelt korlátozásokat.

Ungár Péter: A fejlett, szolidáris nyugatról bebizonyosodott, hogy csak egy mese

Ungár Péter, aki az ellenzéken belül az átlagosnál lényegesen reálisabb helyzetértékeléseiről, illetve az általánosan értelmes és párbeszédre alkalmas megnyilvánulásairól lehet ismert a koronavírus-járvány közepette is, formabontó gondolattal törte át az ellenzéki vad diktatúrázás kommunikációs falát saját közösségi oldalán. Az LMP-s országgyűlési képviselő ugyanis nem kevesebbről értekezett, mint a nyugati tipikus toposzok hazugságáról, azok mesei természetéről.

Az utóbbi hetekben Európában tapasztalható látványos széttartás nyomán Ungár a nyugati országokról alkotott tipikus delíriumos felmagasztalásokat száműzve foglalta össze véleményét:

Ezek az országok ugyanis a mese szerint szolidárisak, nem nacionalisták, Európában gondolkoznak és alapvetően csodálatos helyek. A koronavírus az elmúlt két napban megmutatta, hogy ez tényleg semmi más, csak egy gyermeteg mese.

A Dobrev Klárától Cseh Katkáig terjedő sávon hangoztatott egységes európai járványügyi fellépés narratíváját valósággal szétrobbantva jegyzi meg Ungár:

Németország és Hollandia megvétózta az EU tervezett koronakötvény konstrukcióját, egy közös eszközt arra, hogy az eurózonában közösen finanszírozzák a vírus elleni küzdelem egy jelentős részét.

Ugyanakkor nem hagyta figyelmen kívül a képviselő a koronavírus tombolása közben is a jogállami normák ködös rendszerével babrálók táborát sem:

Magyarul, az a holland álláspont, hogy amíg ezrek halnak meg Olaszországban és Spanyolországban, arra van idő, hogy egy jelentés keretében kioktassanak mindenkit, hogyan kell jól kormányozni.

Összegzése pedig nem kevésbé lesújtó a nyugati viselkedésről:

Ebből is látszik, hogy mi a valóság, amit a fejlett nyugat meséje elfed: nemzetállami önzést és kioktatást.

Íme, a teljes szöveg:

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

MINDEN ROSSZ!

Az ember sokféle dologban keresi a boldogságot. Van, aki abban, hogy elért valamit. Ez a legfelső szint. Van, aki abban, hogy valamit megszerzett.

Ez már lejjebb való, de még vállalható és érthető öröm. Van, ki akkor boldog, ha a vetélytársait szidhatja. Ez már egy jóval aljább minőség. És van, ki akkor, ha a saját országát, nyelvét és fajtáját pocskondiázza.

Keresi, hogy hol szidhatna. Mire mondhatná, hogy valami itt, ebben az országban nem működik. Gyönyört él át, ha felkiálthat: rossz a lift! Kielégül, ha a boltban penészes a kenyér, vagy ferdén vannak feltéve a májkrémkonzervek. Ilyenkor példákat keres: bezzeg itt és ott! Bezzeg másutt. Amelyik információ nem ezt erősíti, azt félresöpri. Ingerülten. Neki ne rontsák el a napját. Ne vegyék el az örömét, ne rondítsanak az élvezetébe. Van, ki drogozik, vagy rosszlányok után járkál. Van, ki felessel kezdi a napot, és kiszökik az elvonóról. Ah, piti amatőrök! Ezeknek a kispályás alakoknak fogalmuk sincs, mi a valódi élvezet.

Mivel az ember – mint szárazföldi emlős – falkában, csordában, közösségben él, ezek is gyülekeznek. Az Index, a 444, a Magyar Hang és más erre szakosodott fórumok cikkei alatt ülnek tort, és élnek végtelen orgiákat. Késett egy vonat Nyíregyházáról. Ennyi a cím. Mire a kéjvágy felsikkant: „Itt semmi nem működik, miért pont ez működne.” „Ennek az országnak annyi.” Hétvégén esik az eső. Mire: „Orbánnak tökmindegy, ő nem jár dolgozni, csak tovább lopja a közpénzt, mert a hülye magyarok megválasztották.” „Igen, kint voltam Németben, és szégyelltem, hogy magyar vagyok.” „Mi, magyarok mindig is a szar oldalra álltunk.” „El kéne húzni innen, ebből a lepra országból!” „Kicsi a fizetés, nem lehet itt megélni.” És így tovább, és így tovább.

És közben legbelül drukkol, nehogy felemeljék, nehogy a dolgok jó irányba menjenek, nehogy az ország szépüljön, nehogy sikeres legyen, mert ha körülötte minden működik, azzal éppen azt veszíti el, ami élteti.

Orbán Viktor válaszolt az ET főtitkárának: Ha nem tud segíteni, legalább ne akadályozzon

Válaszlevélben reagált Orbán Viktor miniszterelnök az Európa Tanács (ET) főtitkárának bírálataira, melyeket Marija Pejčinović Burić a koronavírus-veszélyhelyzettel kapcsolatos magyarországi jogalkotási folyamat kapcsán írt keddi levelében fogalmazott meg – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtök reggel.

A magyar miniszterelnök felkérte a főtitkárt, hogy legyen szíves tanulmányozni az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat pontos szövegét, valamint vizsgálja meg más államok hasonló jogi gyakorlatát is – mondta a sajtófőnök.

 

DAS20200323002.jpg

 

Ha Ön nem képes segíteni nekünk a jelenlegi válsághelyzetben, kérem, legalább tartózkodjon a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától – zárta az ET főtitkárának írt levelét Orbán Viktor.

Jövő hét elején szavazhat a parlament az ellenzékiek által megfúrt járványvédekezési törvényről

 

888.hu

2020.03.26. 16:20

Elfogadta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hogy a jövő hét elején tárgyalhassa a parlament a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők korábbi álláspontjukat ismételték meg, továbbra is igyekeznek keresztbe tenni a tervezetnek.

Hende Csaba, a bizottság fideszes elnöke a vita megnyitásakor kiemelte, a törvény indoklásának azt a mondatát, hogy

vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője a bizottsági ülésen elmondta, abban reménykedett, hogy felébred a józanság a kormánypártokban, és kompromisszumos javaslatot tesznek, ami lehetővé teszi a törvényjavaslat konszenzusos elfogadását.

A kormánypárti képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy

az ellenzékiek felszólalásaiból kiderül, pártpolitikai érdeküket előbbre helyezve az időt húzzák.

A fideszes Dunai Mónika szerint majdnem

tízmillió magyar ember egészségét és életét 52 ellenzéki képviselő veszélyezteti. Olvass tovább »

Dollármilliókból járatja le Soros György Trumpot a koronavírus-járvány kapcsán

 

Soros György dollármilliókkal finanszírozza a Demokrata Párt elnökválasztási kampányát négy billegő közép-nyugati államban a The Washington Free Beacon konzervatív politikai lap információi szerint. A magyar kormányt is rendszeresen támadó amerikai milliárdos ezzel szeretné támogatni a demokratákat a koronavírus-járvány kapcsán indított Donald Trump amerikai elnököt lejárató kampányukban. A négy állam melyben Trump lejáratásáért kampányolnak, kulcsfontosságúak a Demokrata Pártnak, ugyanis ezeken múlhat az idei elnökválasztás kimenetele.

Nem csak hazánkban próbál meg segítség és példamutatás helyett politikai hasznot húzni az ellenzék a koronavírus-járvány okozta pusztításból. Sajtóinformációk szerint 5 millió dollárral száll be a demokraták Trump elleni lejárató kampányába a Priorities USA Action (PUA) nevezetű politikai akcióbizottság. Az amerikai választási rendszerben a politikai akcióbizottságok (Political action committee, röviden PAC) egyfajta gyűjtőszervezetként működve felajánlásokat gyűjtenek az indulóknak, melyeket aztán az általuk támogatott párt kampányának finanszírozására használnak fel.

Gesztust, államtitkár úr? Ezeknek?!

Történt a hétvégén, hogy Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára jófej akart lenni az Indexnél és higgadt publicisztikában ott magyarázta el: miért nem “diktátortörvény” a kormány felhatalmazása  a rendkívüli vészhelyzetben. Nem kellett volna. Orbán Balázst másnap ugyanis ló után kötve vonszolta végig a főutcán a rémhírgyár vezető szerkesztője, közben egy sarkantyúsat belerúgva a konzervatív-jobboldali médiába is. Most arról lesz szó, hogy miért nem érdemes etetni a szörnyeteget.

Valószínűleg nem csak mi érezzük magunkat kellemetlenül az Index mindenütt szembejövő geil és hamis önhájpolását olvasva, miszerint “adj pénzt”, mert “nincs másik!”. Valószínűleg nem csak nekünk émelyeg a gyomrunk, amikor azt látjuk, hogy az Index ezúttal a koronavírus elleni újságírásra tarhál az olvasóktól. Nyilván többletfeladatot jelent emailen kérdéseket küldözgetni az Operatív Törzsnek….

Szóval nincsen másik? Ezt a visszataszítóan beképzelt blődséget vágja oda Orbán Balázsnak az ellencikk szerzője, Miklósi Gábor TASZ- és mindendíjas független-haladó szerkesztő. Külön vicces, hogy Miklósi szerint nem Orbán Balázs tett gesztust feléjük, hanem Őnincsmásiksága tett gesztust Orbán Balázsnak. Ezt a címet biggyesztette ugyanis a kioktatás elé: “Tettünk a kormánynak egy gesztust, meglátjuk, mi lesz.” Miklósi a tenyérbemászó cím alatt így ír:

Felmerül egy kérdés. A kormánynak számtalan fórum áll a rendelkezésére, hogy megmagyarázza, mit miért tesz. Ott az évi százmilliárd forintból működő közmédia. Ott vannak az állami hirdetésekből kitartott KESMA-orgánumok. MÉGIS AZT KÉRTÉK, HOGY AZ INDEXRE ÍRHASSÁK MEG.

Kekeckedhettünk volna, hogy ha most, veszélyhelyzet idején hirtelen megszületett a felismerés, hogy a kulcsfontosságú törvényjavaslatukat az Index olvasóinak akarják megmagyarázni, akkor a kormány tagjai máskor is szóba állhatnának a független lapok újságíróival. Rávehetnék az olvasóinkat semmibe vevő minisztériumokat, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre. Vagy akár csak biztosíthatnának használható adásjelet az operatív törzs zárt ajtók mögött megrendezett sajtótájékoztatóihoz.

A sérelmek sorát hosszan lehetne sorolni, de felesleges. Ma semmi sem fontosabb, mint hogy a nyilvánosság a számára hiteles orgánumokban megbízható információhoz jusson. NEM TUDJUK, MILYEN FELISMERÉSRE VÁR MÉG A KORMÁNY, HOGY LEGALÁBB EGY EKKORA KÖZEGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁG IDEJÉN PARTNERNEK TEKINTSE A SAJTÓT, ÉS EGYÜTTMŰKÖDJÖN VELE. Azt nem várjuk, hogy leállítsák a kormánymédiában a független sajtó ellen indított hazug uszítást: éppen elég erős jel az ottani döntéshozóknak, hogy a kormány már a törvényjavaslatát se náluk próbálja megmagyarázni.

Viszont az együttműködés a kormány és a független sajtó között csak kétoldalú lehet; az nem fog működni, hogy az Indexet üzenőfalnak használják, de továbbra se tekintsék partnernek.

Hűha! Nyilván megérte házhoz menni a leiskolázásásért. Csakhogy amíg a kormányoldalon is vannak, akik elhiszik: nincs másik és szeretgetni kell az Indexet, amely járvány kezdete óta arcátlan módon hergeli az embereket, megingatja az éjt nappallá téve küzdő szakemberekbe vetett bizalmat, bevallottan “folyosói pletykák alapján” meghamisítja a karanténtörő, széket dobáló irániak történetét, hazudik a WHO ajánlásairól, vírustesztek, védőfelszerelések hiányáról delirál, vagy mint tegnap: öblösen diktátorozza Orbánt, miközben ugyanazért a rendeleti kormányzásért piros tenyérrel tapsikolja körbe az amúgy is szenvedélyesen imádott Karácsony Gergelyt, nos addig az olvasók már kezdik meggyűlölni és kiismerni a szörnyeteget!

Szerintük, azaz a magyar választópolgárok és internethasználók szerint ugyanis van másik, van hitelesebb. Hogy ezt az állítást megértsük, érdemes analizálni az emberek viselkedését a közösségi médiában. Az elemzők közül mi a LyzR analitikájára fizettünk elő, ebben a 19 legnépszerűbb közéleti portál, azaz a PestiSrácok.hu, az Origo.hu, a 888.hu, a MagyarNemzet.hu, a HírTV.hu – Mandiner.hu, a HVG.hu, a Mérce.hu, az Index.hu, az Atv.hu, a 444.hu, az Alfahir.hu, a Magyar Narancs Online, a MagyarHírlap.hu, a MagyarHang.org, a Hirado.hu, a Népszava.hu, 24hu és kíváncsiságból az MSZP-s álhírportál, azaz az EzaLényeg.hu cikkeinek facebookos interakcióit elemeztetjük (a Blogstart sem akartuk kihagyni, de őket sajnos csak blogonként tudja kezelni a rendszer.)

Az analízisből az derül ki: elolvadóban van az Index, a 24.hu, a 444.hu és a HVG korábbi nagy fölénye, a krízishelyzetben az olvasók egyre inkább a jobboldali, konzervatív médiában és nem a pánikkeltőkben bíznak. Az elmúlt hét analízise szerint például az első ötven legtöbbet osztott és lájkolt cikk majdnem mindegyike a járványról szól, s a PestiSrácok.hu ott áll a 8., a 13. és a 21. helyen. A napi jelentésekben is rendszeresen verjük az Index cikkeit. És ott vannak az első ötvenben az Origo, a 888 és a Magyar Nemzet írásai is.

Azt is meg kell jegyezni, hogy ez a bizalom annak ellenére alakult ki a jobber média iránt, hogy a Facebook törvények felett álló cenzorai folyamatosan sanyargatnak bennünket és laptársainkat, pillanatnyilag is a teljes PS Facebook-oldal likvidálásával fenyegetnek bennünket, Aristo egy három évvel ezelőtti (!), amúgy teljesen hibátlan publicisztikája miatt.

Azt is megírtuk korábban, hogy a Facebook egy írországi munkatársa leleplezte előttünk magát, amikor levelében kikotyogta, hogy van “csókos és sittes” státusz és algoritmus az egyes szerkesztőségek számára, függetlenül attól, hogy betartják-e Magyarország médiára, átláthatóságra és szólásszabadságra vonatkozó törvényeit, illetve a Facebook hivatalos hitelesítési előírásait. Zárójel bezárva.

Ezekből a grafikonokból látható, hogy bár az Index-HVG-24.hu a nagyobb népszerűség érdekében tonnaszámra gyártja a bulvárhíreket, előnyük egyre inkább olvadozik:

Vicces egyébként, hogy a 2018-as orsszággyűlési választás hajrájában pont az Index vont le optimista következtetéseket a LyzR szolgáltatás grafikonjaiból. Akkor így nézett ki a rangsor:

A lényeg tehát, hogy van másik! A kormány persze nagyon is helyesen teszi, ha a mindenkit aggasztó és rendkívüli intézkedéseket kívánó járványhelyzetben odafigyel az ellenzéki szavazókra is. Azt is jól gondolják, hogy szükséges ott lenni, szükséges válaszolni az ellenzéki sajtónak. De ezeket a fogatlan oroszlánokat, beképzelt majmokat fölösleges komolyan venni.

A vezető képen Miklósi Gábor éppen gesztust tesz – Forrás: TASZ

SZÓLJON HOZZÁ!

Tanulságok járvány idején

VAKMERŐ KALANDOZÁS AZ ÉLET ÉS AZ ÉLETTELEN HATÁRMEZSGYÉJÉN SZENT ÁGOSTONNAL

Nem elegáns, ha egy újságíró valamely régi írásával hozakodik elő. De most rend­kívüli helyzet van, s ez talán elfogadhatóvá tesz némely rendkívüli magatartást. 2017 februárjában írtam az alábbi cikket a Magyar Krónika felkérésére. S most időszerűbbnek érzem mindennél. Annál is inkább, mivel egy régi, kedves barátom, egykori gimnáziumi osztálytársam, Bognár Csaba, aki a téma szakértője, a napokban ezt írta gimnáziumi levelezőlistánkra:

„A koronavírus RNS-vírus, benne nincs DNS, csak RNS. Az RNS megduplázódásakor – az RNS-replikáció sajátosságából kifolyólag – sokkal több a hiba, több a mutáció, mint a DNS-t tartalmazó vírusok esetén. Az RNS-vírusok szaporodásakor (természetesen a gazdasejt szaporítja) sok mutáció keletkezik. Ezek többsége a vírus számára nem előnyös. De – a nagy számok törvénye alapján – egy nagy járvány során sokkal több lesz a mutáció. Sok esetben (nem mindig) a kórokozó a járvány során megvadul (durvább, virulensebb lesz), majd később kezd megszelídülni, és később úgynevezett szezonális, mindig jelen lévő, de már nagy járványt nem okozó kórokozóvá válik.”

Ez volt az utolsó lökés, amely megerősített abban, hogy a három évvel ezelőtti írásom időszerűbb, mint akkor volt. Íme!

RNS-világ és globalizáció
Mottó: „Az RNS-világot olyan 3,6 milliárd éve szoríthatta ki az új világ, de az hagyott még követhető, vizsgálható nyomokat maga után. Ez a világ mindenképpen mérföldkő volt az élet kialakulásához vezető úton, sőt lehet, hogy az első tényleg élőnek nevezhető képződmények is ebben az érában léteztek.” (Kun Ádám: Az RNS-világ. Természet Világa, 2011)

Semmiképpen sem szeretnék Herbert Spencerként vagy Thomas Malthusként hidat építeni a mitokondrium és az emberi civilizáció rettenetes vadhajtásai között, de most nem tudok szabadulni egy gondolattól.

Nemrégiben olvastam Kun Ádám tanulmányát az RNS-világról. De mi az az RNS-világ? Nos, az élet és az élettelen határmezsgyéje.
Úgy kezdődött, hogy úgy négymil­liárd évvel ezelőtt (ezt így írják le számmal: 4 000 000 000) lett ennek a bolygónak stabil hidroszférája. Egyszerűbben fogalmazva: megjelentek a földi óceánok. És hiába írtuk le számmal is, a fenti mondatban akkor is az a négymilliárd év marad felfoghatatlan. Ugyanis nekünk, a Homo sapienseknek az idővel gyűlik meg legtöbbször a bajunk.

Már Szent Ágoston így elmélkedett rémületében, ha az idő szóba került: „Tehát mi az idő? Ha senki nem kérdezi tőlem, akkor tudom. Ha azonban kérdezőnek kell megmagyaráznom, akkor nem tudom. Mégis nagy merészen állítom: tudom, ha semmi el nem múlnék, nem beszélhetnénk múlt időről, ha semmi nem következnék, nyomát sem lelnénk a jövő időnek, és ha semmi nem volna jelen, hiányoznék akkor a jelen idő.

Ámde miképpen van ez a két idő, múlt és jövő, ha a múlt már nincsen, a jövő pedig még nincsen? A jelen pedig, ha mindig jelen maradna, nem zuhanna a múltba, nem idő volna, hanem örökkévalóság. Ha tehát a jelen csak úgy lehet idő, ha a múltba hanyatlik, miképpen mondjuk róla, hogy létezik? Hiszen létezésének oka éppen az, hogy nem lesz. Nem mondjuk tehát valóságos időnek, csak úgy, ha arra törekszik, hogy majd ne legyen.”

Igen, valahogy így. S ha e racionalitás felfalta világunkban akadna egy új Szent Ágoston, biztosan kiszámolná, hogy akkor tehát egy nap az 86 400 másodperc, egy év 31 536 000 másodperc, s ha ezt megszorozzuk négymilliárddal (31 536 000×4 000 000 000), úgy ebből a szorzatból megkapjuk, hogy hány éppen elmúlott pillanattal ezelőtt lett nekünk óceánunk ezen a bolygón.

És ugye mennyire megragadhatatlan még így is az idő? Az idő, ami e korban elveszíti kiterjedését. Stewart Brand így ír erről az Amíg világ a világ című művében: „Kórosan rövidül a civilizáció figyelmének időbeni kiterjedése. Ezt az irányzatot eredményezheti a műszaki fejlődés felgyorsulása, a piac vezérelte gazdaság szűklátókörűsége, a demokráciáknak a következő választások időpontjával behatárolt szemlélete vagy éppen a személyes lekötöttségek sokirányúságának elterelő hatása, és mindez egyre jellemzőbben. Valamiféle kiegyensúlyozó tényezőre volna szükség, a rövid távú gondolkodás mellett egyfajta mechanizmusra vagy mítoszra, ami a hosszú távú szemléletet és a hosszú távú felelősség vállalását támogatja, és ez a hosszú táv legalább évszázadokat jelent.”

Talán még soha nem voltunk ennyire távol a hosszú távú gondolkodás felelősségteljes vállalásától, mint ma. Ennél még Hippia is előrelátóbb volt, amikor kilopta a pestises halott szájából az obulust. Forduljunk egy pillanatra még Brand mesterhez: „Tekintettel a rövidesen bekövetkező túlnépesedésre; arra, hogy az életnek minden eddiginél nagyobb a hatása a majdan megszületendőre; a természetes rendszerek kimerülésére, az atmoszféra egyensúlyának felbomlására, a mérgező csapadékra, a kibontakozó technikára, a globális piacokra, a génmanipulációra és a népesség puszta számára; a tudományos és történeti tudásunkra, amely oly kényelmesen dobálózik az eonokat átfogó folyamatokkal, miközben az előre tervezett távlat legfeljebb ha öt évre szűkült – minden jel szerint súlyos szakadás állt be a folyamatban.

Egyre gyorsabban hozott döntéseink és egyre gyorsabban végrehajtott tetteink nem egyeztethetők össze a hosszú távú gondolkodással, illetve a reánk nehezedő felelősség súlyával. A leginkább jó a lehető legtöbbnek a leghosszabb jót jelenti, mert az érintett emberek többsége, akinek meghatározza az életét, csak ezután fog világra jönni. Kevés jót tehetünk a halottaink érdekében, ám annál többet az eljövendő nemzedékek üdvére (vagy éppen kárára).

Ahogy elfogadjuk a bolygó egészének egészségéért viselt felelősségünket, fokozatosan rá kell jönnünk, hogy az együtt jár a jövő egésze iránti felelősséggel. A legkártékonyabb önzés nem az Én!, hanem az Én! Ebben a pillanatban! A nagylelkű ellentét a Mindannyian, mindenkor formában fogalmazható meg; és ebbe feltehetően beleértendők a nem emberi lények is. A zen buddhisták a következőképp foglalják össze a feladatukat: Végtelen háládatosság a múlt iránt. Végtelen szolgálat a jelen számára.”

Nos, ehhez képest veszítettük el az időt, ehhez képest kellene felfognunk azt a négymilliárd évet. Négymilliárd évet, amennyivel ezelőtt lett óceánunk. És aztán elég hamar, már alig 3,8 milliárd év múlva kezdett kialakulni az a bizonyos RNS-világ. Kun Ádám így ír róla: „A földi óceánok megjelenése és az első baktérium-fosszíliák kora között helyezkedett el. A kezdeti, nem enzimatikusan másolódó RNS-ekből evolúció útján jött létre egy önmásolásra képes ribozim. Ásványi felszínhez kötődve újabb enzimek megjelenése következett, amelyek felszíni anyagcserét alakítottak ki.

Ez a viszonylag csekély összetettségű anyagcsere záródott lipidmembránba (kompartmentalizáció). Az addig egymástól elkülönülten másolódó ribozimok kromoszómába szerveződtek […], s ezt követően vált lehetségessé az összetett anyagcsere megjelenése. Előbb az aminosavakat nukleotid-hármasokhoz rendelő genetikai kód jelent meg, s ezt követte a fehérjeszintézis, s így az RNS-enzimekről fehérjeenzimekre való áttérés. Az RNS-világ lezárásaként az információ a továbbiakban DNS-ben tárolódik.”

Tiszta sor. Ám a tudomány még további titkokat tárt fel, nevezetesen azt, miképpen tudott fennmaradni az RNS-világ, vagyis miért nem pusztították el a molekuláris paraziták ezt a világot. Ugyanis a molekuláris paraziták mindig megjelennek. És az a törvényszerűség, hogy ha ezek a paraziták egy nagy rendszerben jelennek meg, a rendszer egészen biztosan összeomlik, elpusztul. És minél kisebb, minél inkább elhatárolt a rendszer, amelyben megjelenik a parazita, annál biztosabb, hogy a rendszer fennmarad, mert a parazita nem tudja elpusztítani. Vagyis minél több és minél kisebb rendszerre bontunk egy nagy rendszert, annál biztosabb, hogy egyes részek megmenekülnek a paraziták támadásaitól.

Ezt a tételt bizonyította Andrew Griffith professzor úgynevezett kémiai másoló rendszere. A kísérlet lényege az volt, hogy létrehoztak egy RNS-molekulákból álló rendszert, valami olyasmit, mint ami 3,8 milliárd évvel ezelőtt alakult ki. Tettek a rendszerbe bázisokat, nukleotid-trifoszfátokat, a ké­miai másolást végző replikátenzimeket, vagyis létrehozták a rendszert, amelyben előbb-utóbb megjelennek a paraziták.

A replikátenzimek pedig gyorsabban másolják a parazitákat, éppen ezért omlik össze a rendszer. A kísérletben először 50 mikroliternyi rendszert készítettek. Ez a mennyiség ugyan a liter egymilliomod része, ám az RNS-világban nagy rendszernek számít. És ebben az esetben győztek a paraziták, a rendszer hamar összeomlott és elpusztult.

Ezt követően jött az ellenpróba: létrehozták ugyanezt a rendszert 10 pikoliter mennyiségben, ez nagyjából egyetlen molekulányi mennyiségnek felel meg. És láss csodát! Ebben a mennyiségben a paraziták nem tudtak elszaporodni, a rendszer életképes maradt. A paraziták és a mutánsok mindig megjelennek, ám ha kicsi, elhatárolt rendszerben jelennek meg, azokban csupán elősegítik a korrekciót és a fejlődést, de nem képesek elszaporodni és elpusztítani a rendszert magát.
S ekkor bújik elő belőlem Herbert Spencer és Thomas Malthus, hogy felkiáltson: a globalizáció létrehozta világunkban, ebben a rettenetesen nagy rendszerben szükségképpen megjelentek a paraziták és a mutánsok, és ha rendszerünk ekkora marad, akkor el is fogják pusztítani.

De hiszem, hogy nem marad ekkora. És azt is hiszem, hogy az időre is rá fogunk találni. Stewart Brandt szól erről is: „Patricia Fortini Brown a Venice and Antiquityben megemlíti, hogy az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg: a kairoszt (az alkalom vagy a kedvező pillanat) és a kronoszt (örökkévaló vagy folyamatos idő). Míg az első… reményt kínál, a második figyelemre int. Kairosz a leleményesség ideje, kronosz a bölcsességé. Halottaink és meg nem született leszármazottaink a kronosz birodalmának lakói, és folyamatosan duruzsolják fülünkbe figyelmeztetéseiket, amiket meghallanánk, ha hajlandók lennénk kitekinteni megalkuvó, kairosz típusú álláspontunkból. A Kairosz aranykorát éljük. Vagy inkább a Kairosz higanykorát: folyékony, képlékeny, csillámló. Mérgező. Hátborzongató.”

Szerintem Brandt itt téved. Mert már nem is a kairosz aranykorát éljük. Hiszen nem az alkalomnak élünk, hanem folyamatosan rettegünk az alkalom elszalasztásától – így aztán a látszólagos boldogság, a Carpe diem boldogságát is elszalasztjuk.

De ez is el fog múlni. Visszatalálunk hamarosan az időhöz, az emberszabású időhöz, és feldaraboljuk a globalizált világot. És akkor majd lesz idő, alkalom, szándék és értelem újra elővenni Szent Ágostont: „Kérdeztem a földet és az válaszolt: nem én vagyok. Hasonlóképpen vallott minden rajta megtalálható. Kérdeztem a tengert s a tenger zúgó mélységét, az élő, tekergő lényeket, és azt felelték: nem vagyunk a te Istened, keresd őt felettünk. Kérdeztem a kavargó szeleket és az egész levegőég minden lakójával együtt azt zúgta felém: csalódik Anaximenész, mi nem vagyunk az Isten. Kérdeztem az eget, a Napot, a Holdat, a csillagokat, valamennyi felelt: mi sem vagyunk az Istened, akit keresel. És kiáltottam a testem kapuit körülálló minden létezőnek: csupán annyit mondtak Istenemről, hogy nem ti vagytok ő. Beszéljetek róla tehát valamit. És erős szóval zúgták a fülembe: »Ő alkotott minket«.”

És tényleg: Ki más?
Nos, eddig tartott az a régi írás, 2017-ből. S ha valamit érdemes hozzátenni, az mindössze két érdekesség a szimbólumok világából.
Az egyik annak végig gondolása, mit is jelent valójában, hogy a „művelt Nyugat” szinte minden termék gyártását kiszervezte Kínába és a délkelet-ázsiai térségbe. Hosszú évekkel ezelőtt már vigyorogtunk azon, hogy az amerikai lobogón ott virít a kicsike címke: Made in China. (Vajon mit szólna ehhez a drága jó Betsy Ross?) De Kína gyártja az orvosi maszkokat, a fertőtlenítőszereket – és mindent.

S persze a „művelt Nyugat” előszeretettel teremti le Kínát (bolha az elefántot), amiért oly nagyon szennyezi a környezetet, miközben minden mocskát oda hordja, minden szükségletét ott gyártatja. Ez eddig csak a szokásos farizeusság. De most, járvány idején hirtelen kiderült, jó lenne, ha odahaza is lenne gyártókapacitás ezekre a termékekre. A „művelt Nyugaton” most hirtelen minden hiánycikké vált: lélegeztetőgép, maszk, fertőtlenítő, és mindenki Kínába rohangál, hogy az segítsen.

Lesz mit végig gondolni ez ügyben a járvány után. A szimbólumok világának másik híre pedig az, hogy Olaszországnak a mai napig három ország nyújtott hathatós és érdemi támogatást: Kína, Oroszország és Kuba. Van ez annyira erős szimbólum ám, mint a Varázshegy maga!

Kína, Oroszország és Kuba. Ők küldik az orvosokat, az ápolókat, a katonai-műszaki egységeket, fertőtlenítőket, speciális osztagokat, míg az EU többi tagállama ostobán néz maga elé, és megpróbál úrrá lenni a maga baján. Ami persze érthető. Csak ne lenne annyira undorító közben az a képmutatás, az a rengeteg hazugság, amellyel ez az EU viszonyul például Pekinghez és Moszkvához. Erre is érdemes lesz emlékezni a járvány után.

Miképpen arra is, kik azok az idióta, közveszélyes gazemberek, akik ma, szapora halálok idején azzal vannak elfoglalva: vajon Orbán diktatúrát épít-e ki éppen Magyarországon? Vannak ilyenek szép számmal, az ausztriai zöldektől a cseh hülyéken át a hazai ellenzékig. Jó és üdvös lesz nem elfeledkezni róluk. Önvédelemből.

Miénk itt a tér kategória. Leave a Comment »

Dr. Tóth Máté a 888-nak: „Az életünk és a gondolkodásunk nem lesz már olyan, mint a koronavírus előtt”

2020. március 25. — Mikos

Horváth Tamás

2020.03.25. 15:30

Még nem látjuk sajnos a járvány végét, sőt, egyelőre csak befele tartunk abba: mégis már most biztos, hogy más lesz a világunk, mint korábban. Ez egészen más értékeket állít előtérbe, mint amiket megszoktunk, és ez a jogot és a gondolkodásunkat is alapvetően érinti. Olyan dolgok értékelődnek fel újra, melyek primordializmusok, szemben egy művi és absztrakt világ alábukó értékeivel – Dr. Tóth Mátéval, az év energiajogászával készítettünk interjút.

Horváth Tamás: Hogy látod, milyen hatással van a koronavírus a jogrendszerre, valamint a joghoz és az államhoz való viszonyunkra?

Dr. Tóth Máté: A világjárvány komoly kihívás elé állítja a világot, az államokat, a jogot és minket egyenként, egyénenként is. Ahogy egy vegyület is reakcióban méretik meg igazán, úgy a rendkívüli helyzet által is megméretnek most mindezek sorban, egyenként, jog, állam egyaránt. A nyílt társadalom, az egalitárius világ, és a „kisebb állam” délibábjának természeti, nyersen biológiai kritikája a koronavírus, amikor is a határok lezárása, az állami intézkedések, a karantén, a rendkívüli jogrend és a szakértelem jelent megoldást.

Igazi hamiskártyásoknak tartom azokat, akik – mint például Harari – a nyílt társadalom védelmében ellenpéldaként azt hozzák fel, hogy de hisz a középkori, zárt államok idején is micsoda pusztítást végzett a pestis, meg 1918-ban a spanyolnátha. Nem középkori európai példákhoz vagy a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához, hanem a 21. századi modern nemzetállami, technokrata lehetőségekhez és a state-of-the-art-hoz kell hasonlítani a helyzetben a nyílt társadalmat: ahhoz, ami jelenleg is a megoldásokat szállítja a Vuhanból indult, kínai ingázók, utazgató világpolgárok, iráni cserediákok által széthurcolt világjárványra. Olvass tovább »

Miénk itt a tér kategória. Leave a Comment »

Víruspárti ellenzék fügefalevél nélkül

2020. március 25. — Mikos

Ellenzek8HPGy1000x600.jpg

 

Horváth K. József

2020.03.24. 16:25

Az ellenzék meztelen. Tagjai ennyire szégyentelenül, pőrén talán még sosem álltak választóik előtt, mint most, testükön az „összegyurcsányozás” jól látható lilás szégyenfoltjaival.

A hétfői parlamenti 4/5-ös szavazásról van szó. Tisztában voltak ugyanis vele, hogy hiába vonják meg a szavazatukat, a Fidesz-KDNP így is, úgy is át tudja vinni az akaratát a T. Házon. Méghozzá úgy, hogy a krízishelyzet kezelésében egy mákszemnyi jogi akadály nem fog fellépni akkor se, ha nem szavazzák meg az eltérést a házszabálytól, így a kétharmados többség csak március 31-én tudja a szükséges törvényt megalkotni.

Emlékezhetünk, a kormány március 11-én hirdette ki rendeletében a koronavírus-járvány miatti vészhelyzetet. Ugyanakkor egy erre épülő jogszabályt is meghozott, amelyben a rendkívüli intézkedéseket elrendelte. (Beutazási tilalom, felsőoktatás-szüneteltetés, nagyobb rendezvények megtiltása, ítélkezési szünet, óvodák, bölcsődék bezárása.) Erre vonatkozik a 15 napos szabály, hogy annak elteltével ezek a rendelkezések hatályukat vesztik. Hacsak. Hacsak a kormány meg nem hosszabbítja, amit minden további nélkül megtehet. Sőt, csak a kormány teheti meg. Olvass tovább »

Miénk itt a tér kategória. Leave a Comment »

Újabb gazdasági intézkedésekkel védi a kormány a magyarokat a nehéz helyzetben

2020. március 25. — Mikos

888.hu

2020.03.25. 06:28

Védőeszközök vásárlására 15 milliárd forintos pluszforrást biztosít a kormány az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára, ugyanakkor a hitellel rendelkezők védelmében elrendelték, hogy a hitelfizetési moratórium idejére a bankok ne számíthassanak fel kamatos kamatot, mindezekről kedd este jelentek meg a legújabb kormányrendeletek a Magyar Közlönyben.

OrbanFACEBOOKvedoeszkozokKinakoronavirus-760x380.jpg

A kormány újabb,

több mint 15 milliárd forintot meghaladó forrást biztosít

az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára egészségügyi védőeszközök vásárlására, olvasható a kedd este a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A pénz felhasználása, a beszerzések és a beszerzett eszközökkel való készletgazdálkodás az Operatív Törzs utasítása alapján történik.

Ugyanakkor a kormány másik rendelete azt célozza, hogy a kormány a hitelmoratóriummal élő ügyfeleket ne csak idén, hanem jövőre, a fizetési kötelezettség újraindulásakor is segítse. Mint emlékezetes: a kormány előző héten a magánszemélyek és vállalkozások március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének felfüggesztésével világszerte az egyik legerősebb és legkedvezőbb intézkedést hozta a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került állampolgárai megsegítésére.

A most megjelenő rendelet a részlet- és technikai szabályok mellett azt is biztosítja, hogy a moratóriummal élő ügyfelek részére ne váljék elviselhetetlen teherré a későbbi, újrainduló fizetés. Így többek között

nem számítható fel kamatos kamat a moratórium idején,

amely jelentősen könnyíti az adósok terheit. További segítséget jelent, hogy 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet. A futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan.

Ugyanakkor a kormány még

tovább bővíti a kedvezményes hitelek körét a munkáltatói kölcsönökkel,

illetve azt a Nemzeti Eszközkezelő Programra is kiterjeszti. A munkáltatói kölcsönökre is érvényes a fizetési haladék, vagyis

2020. december 31-ig a munkavállalóknak se a kölcsön összegét, se annak kamatát nem kell visszafizetniük a munkáltatójuknak.

Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevőknek amellett, hogy a vételár-részletfizetésére és a bérleti díjfizetési kötelezettségre fizetési halasztást kapnak, a lakhatása is biztosított, ugyanis

a cég – a nem fizetés miatt – nem mondhatja fel a bérleti szerződést.
Miénk itt a tér kategória. Leave a Comment »

Hová lett az EU?

2020. március 24. — Mikos

Nem mondhatjuk, hogy csillagóráját éli az európai összefogás. Európa óriási bajban van, a koronavírus-járvány fékentartására tett minden érdemi lépés pedig nemzeti szinten született

Az uniós tagországok egymás után zárták le a határaikat, olyan sebességgel, amiről a 2015-ös migrációs válság idején álmodni se mertünk volna. Idővel az unió vezetői is bedobták a külső határok lezárásának ötletét, kicsit megkésve persze, de a sebesség senkit sem lepett meg, hiszen Brüsszelnek egyébként is szokása a válságok után loholni. Az már inkább meglepőbb volt, hogy ilyen karakánul tudnak dönteni a határok lezárásáról, miközben az öt éve még abszolút eretnekségnek számított.

A bejelentéskor Ursula von der Leyen azt is felvetette, hogy akkor, ha megvan a külső határzár, ideje megnyitni a belső határokat. Afféle halvány reménykifejezés lehetett csak ez, a mundér becsületének védelme, értelme nem sok volt. Jelenleg ugyanis még azok a tagállamok is abszolút a nemzeti szinten való problémamegoldásra koncentrálnak, ahol öt éve még csak látszólag tehetetlenül hápogott a liberális elit, hogy sajnáljuk, nincs mit tenni, ez az élet rendje.

Határzárak, kijárási tilalom, minden ország a saját állampolgárait, a saját gazdaságát, a saját biztonságát menti. Különösebben egymásnak sem igazán segítenek, mert nem tudnak. Ahogyan arra Orbán Viktor is rávilágított tegnap reggeli nyilatkozatában: egészségügyi felszerelést ma keleten kell keresni, nyugaton nincs. Nem túl meglepő – de azért mégis elgondolkodtató – módon Olaszországnak is eddig leginkább Kína, Oroszország, sőt Kuba segített a legláthatóbban. Ez nyilván nem mindenkinek tetszik, de ha az olaszok arra várnának, hogy a minden miatt pattogó liberális jogvédők és az általuk elfogadhatónak minősített liberális demokráciák sietnek a segítségükre, túl sok okuk nem lenne a reménykedésre.

Amikor ilyen dolgok történnek, törvényszerűen pánikba esnek az európai egyesült államok hívei, nacionalista önzésről és egyebekről hadoválnak. Véleményük a migrációs válság idején sem volt azért túl népszerű, most pedig a valóságérzékelés teljes hiányáról árulkodik az ilyesmi.

Az Európai Unió nem hazudtolja meg önmagát. Von der Leyen és Charles Michel láthatóan igyekszik proaktív szerepet vállalni a válságkezelésben, a tagállamok segítségére sietni, de mindenki számára egyértelmű, hogy még nagyobb lenne a baj, ha bárki rájuk várt volna. Brüsszelben pedig, ha részben home office-ból zajlik is, nem állt meg az élet. Ilyen vészterhes időkben különösen szórakoztató azt olvasni, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottsága aggodalmát fejezi ki az oroszországi civil szervezetek helyzete miatt, az EU Külügyi Szolgálata pedig egyfelől mélyen elítéli, hogy Indiában 2012-ben négy férfi megerőszakolt és meggyilkolt egy diáklányt, másfelől viszont Indiát is megdorgálja, amiért őket ezért most felakasztották. Jó, hogy az ilyen, az európai embereket húsba vágóan érintő problémákra azért marad idő Brüsszelben!

Röviden tehát, most azok járnak jól Európában és világszerte, akiknek a kormánya időben és kellő határozottsággal reagált a járványra. Az Európai Unió problémáiról moralizálni most se időnk, se kedvünk nincs, de amikor vége lesz a járványnak, lesz, mit átgondolni a szövetség működésével kapcsolatban. Addig viszont a legfőbb dolgunk, hogy a megoldás, ne pedig a probléma részei legyünk, akinek a fronton a helye, harcoljon a fronton, akinek nem, maradjon otthon. Néhányan meg akkor teszik a legjobbat, ha csendben maradnak. Vigyázzunk egymásra!

(A szerző  főmunkatárs)

Miénk itt a tér kategória. Leave a Comment »

Végre előkerült Greta Thunberg!

2020. március 24. — Mikos

Fél világ találgatta, hogy vajon hova tűnt Damon Hill Greta Thunberg. Ma kiderült, nem változott tiszta oxigénné és nem egyesült az anyatermészettel, hanem csak önkéntesen karanténba vonult a sok utazása után. A Thunberg-család önkéntes karanténjának legfontosabb szabályát, a rejtőzködést pedig csak azért törte meg, mert koronavírus-fertőzöttként azonosította apukáját.

Bár a korral romlik az ember szem, mégis költői túlzásnak tartottuk Greta Thunberg azon állítását, hogy ő személy szerint szabad szemmel is látja a szén-dioxid molekulákat, ezért mondogatja, hogy sok van belőlük – nem csak úgy az ujjából szopta ki ezt a marhaságot. Lehet, mégis a sasszem a különleges képessége a már 17 éves légkörvédő, antipatriarcha, antirasszista, másokat helyes viselkedésre okító világutazónak, hiszen saját édesapjában könnyedén, otthoni körülmények és fényviszonyok közepette detektálta a koronavírust. Ugyanezzel a lendülettel magát is fertőzöttnek mondta, de nincsenek tünetei.

A Daily Mail nevű neves brit lap számol be róla, hogy Greta egyszer csak ránézett az apjára, és látta, ő is megfertőződött. Ám ha apukája miatt – a Thunberg-féle karantén-szabályokat megtörve – most bekerült a hírekbe, Greta kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és elmesélte, hova tűnt az elmúlt néhány hétben. Úgy fogalmazott, hogy sokat utazott mostanában vonattal, ezért miután hazaért, izolálta magát, mert nem akart másokat veszélybe sodorni. És mivel az őt elemészteni akaró sajátos vírustörzs akár a byte-okhoz tapadva is fertőzhet, ezért tűnt nekünk, egyszerű, hétköznapi, bolygójövő-falók számára úgy, hogy kerüli a nyilvánosságot.

Miénk itt a tér kategória. Leave a Comment »
« Older posts
%d blogger ezt szereti: