Együtt tették tönkre az országot

Tények és érdekességek Bajnai Gordonról és Gyurcsány Ferencről

Közös életút a politikában és az üzleti életben

Bajnai Gordon nem számít kívülről jött politikusnak. Gyurcsány Ferenccel közösen kezdték közéleti pályájukat, baráti kapcsolatuk a 80-as évekre nyúlik vissza. KISZ-es szerepvállalása mellett Bajnai tagja volt az Gyurcsány által létrehozott Új Nemzedék szerveződésnek, míg Gyurcsány részt vett barátja Unió a Demokratikus Szocializmusért Mozgalmában. Pályafutásuk 1990 után sem vált szét, üzleti karrierjüket abban a Creditum Kft-ben kezdték, amely jelentős részt vállalt a szakszervezeti vagyon lebontásában.

Az első Gyurcsány-kormány megalakulása idején a kormányfő a gazdasági tárca élére hívta Bajnai Gordont, ám ő maga helyett Kóka Jánost ajánlotta. A második Gyurcsány-kabinetben azonban Bajnai szinte miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett: a kormány megalakítása után az összes fejlesztéspolitikát érintő hatáskört átcsoportosították az ő kedvéért létrehozott fejlesztési kormánybiztosi tisztséghez.

Gyurcsány Ferenc ma sem titkolja Bajnaihoz fűződő barátságát. „Gordon 25 éve a barátom, nem titkos szövetségesem… politikai karaktere, ízlése hozzánk áll legközelebb.” – írta egy bejegyzésében.

Megszorítások, tönkretett vállalkozások

Miközben a szegényebb társadalmi csoportok szószólójának tartja magát, Bajnai Gordon kormányfőként kemény megszorításokkal sújtotta a magyar lakosságot. Igaz, ezt nem is titkolta: „ez a program fájni fog” – hangoztatta még 2009-ben. A volt miniszterelnök magát többször is a harctéri sebesültek végtagjait amputáló felcserhez hasonlította, aki nem fél többet vágni a kelleténél. Bajnai kormányprogramjának köszönhetően 6,4 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, eltörölték a 13. havi nyugdíjat. Megkurtították a gyes-t és a gyedet, csökkentették a táppénz összegét és felfüggesztették a lakástámogatásokat. Ha rajtuk múlik, még ma is fizetnénk az ingatlanadót. Ez utóbbit Bajnai úgy kommentálta: „lehet kisebb lakásba menni”.

Bajnai érzéketlenségét korábban a Hajdú-Bét ügy is bizonyította. Az egyik legjelentősebb hazai baromfifeldolgozónak számító üzem 1999-ben a Wallis érdekeltségébe került. Bajnai 2000-től vezérigazgatóként irányította a céget. Így egyértelmű felelőssége van abban, hogy a nagy múltú Hajdú-Bét 2003-ban csődbe ment, 17 milliárd forintos adósságot felhalmozva, 1700 alkalmazottat sorsára hagyva. Családok mentek tönkre, többen öngyilkosok lettek.

A szakértőség megtört mítosza és az eladósodott ország

Közvetlenül a 2008-as pénzügyi összeomlás előtt Bajnai Gordon még tagadta a válság tényét. Azt mondta, Magyarország ma stabil, és biztonsággal tekinthet a nehezebb nemzetközi gazdasági viszonyok elé. Pár nappal később már a begyűrűző válságról beszélt egy internetes portálnak. Tanácstalanságát jól jellemzi, hogy egy 2008. novemberi interjúban az állami szerepvállalás növelése mellett érvelt, majd pár nappal később ennek ellentmondva a növekvő állami szerepvállalást a 30-as évek fasizálódásával rokonította. Bajnai Gordon szakértelmének mítoszát alapjaiban kérdőjelezi meg az a tény, hogy 2009-ben a magyar nemzeti termék (GDP) hét százalékkal csökkent.

A magyar gazdaság hanyatlása nem járt együtt nagyobb takarékossággal, sőt ellenkezőleg. A Gyurcsány-Bajnai évek alatt Magyarország végletesen eladósodott, ezáltal legyengült. A felelőtlen hitelfelvételek következtében az államadósság 2010-ben már meghaladta a GDP 80%-át, amely már kritikusnak tekinthető adósságállományt jelent.

Bajnai Gordon és az elhibázott uniós támogatási rendszer

Sokan már nem emlékeznek arra, hogy miniszterelnöki kinevezését megelőzően, Gyurcsány Ferenc bizalmasaként, Bajnai felelt az uniós támogatási rendszer kialakításáért. 2006-ban még azt ígérte, hogy minden magyar állampolgárra 800 ezer forint fejlesztési pénz jut majd. Ugyanakkor két év alatt a lehívható támogatásoknak csupán egy százaléka érkezett meg az országba. Az MSZP miniszterelnöke maga is elismerte az új támogatáspolitika kudarcát: „mindenkinek vannak horrortörténetei a fizetési késedelmekről – mondta az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. Egy akkori számvevőszéki jelentés szerint 2007 és 2010 között csak minden ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni, csak minden hatodik beruházás szolgálta a munkahelyteremtést, s minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel. Az sem számított ritkaságnak, hogy a nyertes pályázóknak három-négy évet kellett várniuk a kifizetésre. A Bajnai rosszul kialakított és nem hatékony intézményrendszer miatt Magyarország várhatóan nem tudja majd maradéktalanul felhasználni a rendelkezésre álló uniós forrásokat a 2007-13-as költségvetési időszakban.

Homályos külföldi kapcsolatrendszer

A Bajnai Gordon által alapított Haza és Haladás Alapítvány a kezdetektől az Egyesült Államok Demokrata Pártjához húzó baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) partneri támogatását élvezi. Szigetvári Viktor, Bajnai jobbkeze, maga is bevallotta, hogy az amerikai alapítvány „több tízmillió forintot” fizetett eddig a Haza és Haladásnak. A 2003-ban alapított CAP ötletgazdája és szponzora Soros György magyar származású amerikai üzletember.

Kevesen tudják, hogy az amerikai Johns Hopkins Egyetem Haladó Nemzetközi Tanulmányok Intézete 2011-ben vendégprofesszorává fogadta Bajnai Gordont. Ez már csak azért is elgondolkodtató, mert szintén az intézet munkatársa Francis Fukuyama és Charles Gati, akik nagy visszhangot kiváltó cikkekben támadták az Orbán-kormány politikáját. Utóbbi bevallottan Bajnai barátja.

Lipták Béla, az „amerikai magyar lobbi” (Hungarian Lobby) vezetője 2012 februárjában levelet írt a Johns Hopkins Egyetem rektorának. Úgy fogalmazott: az egyetem rektorának „tudnia kell” arról, hogy a munkatársak egy része az ellenzéki szocialistákkal együtt azon dolgozik, hogy „megdöntse a szabadon választott magyar kormányt” – és ezzel kompromittálja az egyetem hírnevét.

Az ember, aki nem tudja mit akar

Nehezen lehet kibogozni, milyen politikai ambíciói vannak Bajnai Gordonnak. Még miniszterként úgy fogalmazott: nincsenek politikai ambicióim. Pár hónappal később ezt megerősítve azt mondta: nincsenek politikusi és ezen a négy éven túlmutató ambícióim. Ezt követően 2012 októberében bejelentette visszatérését a politikai életbe.

Forrás: Békemenet 2012