Szinte már hiányoltam Gulyás Márton sztárprovokátort a napok óta tartó CEU-fesztiválról, mikor hétfőn este „végre” felbukkant sudár alakja a szabadságharc aznapi helyszínén, a Sándor-palota előtti placcon. Megjelenése lelkesítőn hatott a konyulni látszó forradalmárokra, a harcosok várakozón, ájult tisztelettel lesték, ezúttal milyen kunszttal áll majd elő az anarchiabajnok.
Fotó: Gulyás Márton – „Magyar Idők, Demokrata, Magyar Közlöny? Égetni kellene már régen!
Nos, Márton úgy tervezte, élénk narancssárgára festi az államfői rezidenciát, s ezt úgy kezdi – fontos az antré! –, hogy mindjárt hozzávág az épülethez egy festékesflakont. Csakhogy kiderült, az avantgárd piktor képtelen a cuccot elhajítani a falig… Addig ügyetlenkedett, míg el nem vitték az érdeklődve odaérkező rendőrök. (Szó se róla, Marci nem az a bajnokalkat, a suliban már a bukfencnél kikéredzkedett a tornateremből.) Gulyás atléta eltávolítása persze csak olaj volt a tűzre, a harcosok innentől kezdve a Gyorskocsi utcai fogda előtt folytatták a CEU-ajvékolást, vesszenorbánozást…
Pár hete kis rovatomban már megemlékeztem a fáradhatatlan aktivistáról, mint aki csak azért keveri a balhét, hogy beszéljenek róla. Talán még élvezi is, hogy utálják. Ez a mániája. Hát, Istenem… Munkássága amúgy rém egyszerű: botrányt csinál, beszól a „civil kontroll” nevében, aztán ha válasz érkezik, belevigyorog a másik képébe, végül diadalittasan körbenéz: na, ugye, hogy ki tudlak hozni a sodrodból, ember? (Talán Juhász Petivel együtt tréningezik. A fütyülőssel.) Persze nem minden attrakció jön be…
Gondolat - Kanadai Magyar Magazin 