Megtervezett, tudatos akció áll az Európai Unió menekültpolitikája mögött, egy tanulmány szerint ugyanis már 2010-ben kvóta alapján akarták elosztani a migránsokat az európai tagállamok között. Ez az anyag éppen a világgazdasági válságot követően készült el, de még jóval azelőtt, hogy a szíriai háború miatt menekültek százezrei vették volna célba a kontinens nyugati országait. A tanulmány készítői Magyarország befogadóképességét 83 millió főben állapították meg, az élelmiszer-termelési lehetőségeink és a lehetséges “helykihasználás” alapján.
JURÁK KATA – BÁLINT BOTOND – PestiSrácok.hu
Elfelejthették vagy még inkább valószínűbb, hogy elhallgatták az uniós döntéshozók,hogy már 2010-ben készült egy tanulmányEurópa befogadóképességére vonatkozóan,vagyis arról, hogy mennyi afrikai, illetve arab országokból érkező embert tudnának a tagállamokba betelepíteni. Ezeket az embereket már akkor “védelmet élvezőkként” aposztrofáltak. A tanulmány “A lakosság áthelyezési mechanizmusának lehetőségei a nemzetközi védelmet élvezők számára” (Study on the feasibility of establishing a mechanism for the relocation of beneficiaries of international protection) címmel jelent meg, a készítők névsorában Jeney Petra, a CEU oktatója is felbukkan (nem lepődtünk meg).
Az Európai Bizottság számára készített 144 oldalasdokumentumban egyebek mellett arra a következtetésre jutnak, hogy az Európai Unióban ahol már mintegy 500 millió ember él, még legalább 3,8 milliárd ember számára van hely.
A számok első rátekintésre nem tűnnek reálisnak. De ha azt nézzük, hogy a tanulmány készítői csak az élelmiszertermelés lehetőségeit, valamint az adott ország területét vették figyelembe, és minden egyéb következménytől eltekintettek, akkor bizony érdekes szándékokat fejez ki ez a megközelítési mód.
Az európai őslakosság csak erőforrás
Az őslakosokra – tehát ránk – csupán “erőforrásként” gondolnak, akik majd megtermelik a migránsok, betelepülők, menedékkérők, védelemre jogosultak, védelmet élvezők számára az élelmet és biztosítják számukra az európai színvonalú élet feltételeit. Arra viszont nem térnek ki, hogy az ő forgatókönyvük alapján mennyire maradna élhető mondjuk Magyarország 40-50 milliónyi új, muszlim lakóval. Illetve azt sem tekintik fontosnak hogy végig gondolják a közszolgáltatások teljesítőképességét egy ilyen helyzetben, például azt, hogy a normális ivóvíz-ellátást meddig lehetne biztosítani egy ilyen létszámú népességnek Európában. Olvass tovább »