Ausztrál kormányfő: ha ismét mi kerülünk kormányra, csökkentjük a migránsok számát

Nagy Gábor

2019. 04. 28.

Május közepén Ausztráliában is választásokat tartanak.

CANBERRA/SYDNEY, 14:08

Május közepén Ausztráliában is választásokat tartanak.

A bevándorlók éves kvótájának csökkentését és a menekültek számának befagyasztását ígérte vasárnap Scott Morrison ausztrál kormányfő arra az esetre, ha a május 18-ra kiírt parlamenti választást újra megnyeri pártja. A bevándorlás üteme és az ausztrál nagyvárosok túlzsúfoltsága kényes kérdés a szavazók körében a kontinensnyi országban, ahol a 25,3 milliónyi lakosság 29 százaléka külföldön született, és ahol bevándorlás mértéke meghaladja az újszülöttekét.

Morrison az Ausztráliai Liberális Párt nagygyűlésén Sydney-ben kijelentette, hogy életminőség szempontjából fontos a lakosság növekedésének kezelése a nagyvárosokban.

Az ausztrál statisztikai hivatal adatai szerint tavaly szeptemberig a nettó bevándorlás elérte a 240 ezer 100 főt. Olvass tovább »

Ezek a fejükre estek!

Bangóné Borbély Ildikó egyik reggel felkelt, szépen felöltözött, megcsináltatta a haját és bement az ATV reggeli műsorába egy kicsit sivalkodni

Lehetett volna ez egy teljesen átlagos nap is, ám Bangóné tett róla, hogy ne így legyen.

A szokásos semmitmondó hiszti helyet úgy döntött, ezúttal tényleg őszinte lesz. Így történhetett, hogy mindenkit, aki nem az ő pártjának támogatója, azt nemes egyszerűséggel lepatkányozott.

A két műsorvezető mellett az egész országot sikerült sokkolnia az MSZP eddig szociális hiperérzékenységet mutató politikusának. Nem is tudta magát kimagyarázni. Nem lehetett azt mondani, hogy hamisított hangfelvétel vagy kiragadott mondat. Nem. Ez egy egyértelmű kérdésre adott félreérthetetlen válasz volt. Böszmeségben még Gyurcsányt is sikerült Bangónénak fölülmúlnia. Ez azért nagy dolog, ne vitassuk el tőle a kétes elismerést.

Ám tekintsünk el egy kicsit a jogos felháborodástól és megrökönyödéstől. Ugyanis, ha jobban belegondolunk, nem ez volt az első eset, amikor a nagy demokraták, jogvédők és szociálisan érzékeny közszereplők kimutatták a foguk fehérjét és azt, hogy mit is gondolnak valójában a választókról, a nemzetük polgárairól és a döntéseikről.

Szanyi Tibor se tudta elfogadni, ha mást preferáltak a választók, ami szerinte csak azért fordulhatott elő, mert: „Intellektuális értelemben nem feltétlenül a legerősebb lakossági körök” vannak vidéken, „ahol jól félre lehetett vezetni az embereket”. Az ilyen megnyilvánulásokra szokott aztán rácsatlakozni a „független-objektív” sajtójuk az olyan szalagcímekkel, mint: „Hogy lehetett ennyire hülye egész Magyarország?”

Volt már szó Gyurcsánynak köszönhetően arról is, hogy „El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen!” Szintén ő fejtegette azt, hogy „És akinek egy öregecske felesége van, annak joga van egy fiatalabbra.” Kellően erős gazdaság és családpolitika. Ha pedig már család, akkor Bősz Anettet se felejtsük ki a sorból, aki szerint: „Az anya megnevezés személytelenítő, valamint gyakorta társul valamifajta bírálattal is, ami súlyosan sérti az édesanyák méltóságát.” De eszünkbe juthat Tóta W. Árpád hosszas értekezése arról, hogy a gyermekek rosszabbak a nemzetnek, mint a migránsok.

Ha pedig már nemzetpolitikáról van szó, akkor ne felejtsük el Nyakó István „23 millió román vendégmunkásozását” vagy a Menedék Egyesület azon nyilatkozatát, miszerint „Olyan migránsok érkeznek hozzánk, akik mindenben jobbak a magyar embereknél.” Eme gondolatok kiegészítéseként idézzük fel Papp Réka Kinga szavait, aki elég ingerülten és értetlenül vágta oda egy tévéműsorban, hogy „Akkor Európa iszlám lesz, és akkor mi van?” Hont András kirohanásairól már nem is beszélve. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, nem elfeledkezve az őszödi beszédről vagy a Jobbik pálfordulásának gyenge magyarázatairól.

A fentebb említett példák árnyaltabbak, nem olyan nyílt és alpári őszinteséggel megfogalmazott vélemények, mint amit Bangóné megengedett magának, de lényegüket és üzenetüket tekintve ugyanarról van szó: a választók és a nemzet semmibevételéről. Az ő világukban csak az lehet, amik ők elképzelnek. Ha pedig nincs így, jöhetnek az agresszív megnyilvánulások és egymás túllicitálása a durva provokálásban. Így lehetséges az, hogy Bangónék, Tordaik, Gyurcsányok és Dobrevek uralják az ellenzéki térfelet, ahelyett hogy eltűnnének a palettáról. Hála Istennek, hogy csak a saját politikai térfelüket sikerült rabigába hajtaniuk, nem az országot.

Bangóné tehát nem tett mást, csak még nagyobbat akart mondani, mint a földön fetrengő, korlátmászó, a választókat hazugságokkal traktáló és folyamatosan provokáló társai. Ezúttal azonban jócskán elszámította magát, megint elfelejtett gondolkodni, most pedig értetlenül áll a felháborodás előtt. Érthető a zavara, hiszen ő csak azt csinálta, amit mindenki más náluk: provokált. Következmény nélkül teheti ezt, hiszen már ki is dobták a videójukat, amiben megint hülyének nézik a választókat és magyarázzák, hogy az nem is úgy volt, csak a Fidesz a patkány. Szép retorika, erős program. Eltartott pár napig azért, amíg kitalálták, mit csináljanak kínjukban.

Erről eszembe jutott az Ők is a fejükre estek című film, amiben az egyik negatív szereplő nem érti, hogy a felettese miért nem adja meg neki a beígért jutalmat, miután igen merész cselekedetre ragadtatta el magát azért, hogy megszerezze a vágyott gyémántot. Mackay az értetlenkedést hallva ezt mondja: „Ha azt hitte, hogy azzal, hogy beletaknyoltatta a dandárparancsnokot a gyümölcssalátájába, kiérdemli a felezést, akkor még nagy csalódások érhetik az életben.” Nincs ez másképpen az ellenzékkel sem. Elmennek a falon túlra, már ha nyílik az ajtó, aztán nem értik, miért nem ők vannak hatalmon.

Az elmúlt években mutatott akcióikat, megnyilvánulásaikat, leépülésüket és a választók döntéseinek figyelmen kívül hagyását látva és hallva egyértelmű: ők tényleg elhiszik, hogy provokálással, partizánkodással vezető szerephez fognak jutni. Tényleg a fejükre estek!

Közügy-e a nemi identitás?

Az elmúlt évtizedben nálunk is egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyes emberek szexuális identitása a közbeszéd tárgyává válik. Néha úgy, hogy valaki maga „comingoutól”, néha úgy, hogy mások próbálják meg előbújtatni, főként lejárató célzattal, máskor sima hájpolásból, gazdasági, politikai érdekből bevinni egy ilyen tényt, vagy vádat a köztudatba. A modern média, a közvéleményformálók már nálunk is bármikor és bárhol teret engednek ennek, mert megsínyli az olvasottság, a kattintásszám, ha nem úsznak a szennyárral.

Nagyon sok szempontból lehet vitatni, hogy a szexualitás ilyesfajta közügyesítése normális dolog-e, kezdve a gyerekekre tett hatásától, egészen odáig, hogy ez az egész projekt milyen brutálisan devalválja a normalitás fogalmát. A kultúráknak teljesen különböző, és koronként is változó az „álláspontja” a szexualitásról.

A kultúra is az evolúció terméke, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy az ember teremtett lény, hiszen folyamatosan változik a fajunk, s kultúrák ezreit hozta már létre. Olyan közösségek által létrehozott, az egyéni akaraton túli emberi konstrukciók ezek, amelyek akár nemzedékek százain át határozhatják meg egy törzs, egy nép életét,  és mindenkiét, aki beléjük születik. A kultúra legtávolabbi célja és nem mellékterméke a túlélés, ugyanolyan szelekciós nyomásnak van kitéve, mint az egyes élő szervezetek.De minden kultúra, eddigi tapasztalataink szerint, amely sikeresnek bizonyult hosszú távon, akkor volt képes hatékonyan létezni, fennmaradni, ha megtalálta az egyensúlyt a közösségi célok és az egyéni létezés kibírhatósága között. Másképp fogalmazva megőrizte az énhatárokat, világosan különbséget tett a közösségre tartozó és a családra, valamint az egyénre tartozó dolgok között. A szexualitás soha sehol nem volt közügy, mindig az egyén legbelsőbb magánszférájába tartozott.

Donald Trump fontolgatja a Muzulmán Testvériség terrorszervezetté nyilvánítását

Donald Trump amerikai elnök fontolgatja a Muzulmán Testvériség nevű szervezet terroristává nyilvánítását – közölte Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. 

“Az elnök tanácskozott nemzetbiztonsági csapatnak munkatársaival és a térség vezetőivel, akik osztják az aggodalmait” – fogalmazott kedden újságíróknak a szóvivőnő. Sarah Huckabee Sanders közölte: az elnök és munkatársai egyelőre vizsgálják a terroristává nyilvánítás folyamatának részleteit. 

A bejelentés alig három héttel azt követően történt, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a Fehér Ház vendége volt. A tárgyalásokon – az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint – Trump és esz-Szíszi a többi között megvitatta “a Muzulmán Testvériség jelentette fenyegetést” is. A megbeszélések után Donald Trump elnök “nagyon jónak” nevezve dicsérte az egyiptomi politikus munkáját.

Egyiptomban a Muzulmán Testvériséget már terroristaként tartják számon. A szervezetet 1928-ban alapította Hasszán al-Banna Kairóban, de később más muszlim országokban is létrejöttek szervezetei. Jelöltjei a 2005-ös egyiptomi parlamenti választásokon a voksok 20 százalékát nyerték el.

 

Olvass tovább »

Kéri László szerint a Fidesz lenyúlta a baloldali választókat

Szerinte irracionális, szürreális a valóság, amelyben élünk – mondta a Klubrádióban Kéri László, aki azt is hozzátette, hogy a Fidesz csak annak a 2,5 millió embernek beszél, akiket magának „állított elő”. Ezeket a választókat gyakorlatilag a párt „lenyúlta” a baloldal kiábrándult rétegeiből, majd szellemileg átformálta.

A politológus szerint a Fidesz migránsozós kampánya – amely egyébként kifulladóban van –, azt próbálja sugallni, hogy miközben a világban dúl az erőszak, Magyarország a béke szigete, de csak addig, amíg ők vannak hatalmon, Orbán Viktor kormányzása pedig már elég régóta tart ahhoz, hogy úgy tűnjön, ezen már nem is lehet változtatni  – foglalja össze a 24.hu a Klubrádióban elhangzottakat.

Kéri László egyebek mellett arról is beszélt, hogy “a három Orbán-kormány teljesen különbözik egymástól”. Véleménye szerint ugyanis az első a politikai, társadalmi hátteret készítette elő. A második megteremtette a hatalom gazdasági hátterét. A harmadik levagdossa a sallangokat, kiiktatja azokat az elemeket, amelyek veszélyeztethetik a képmutató rezsim hatalmát.

Az EP-választást a Fidesz fölényesen nyeri, de az önkormányzatin van esélye az ellenzéknek. Mint mondta, a rabszolgatörvény elfogadása után az ellenzék felvonultatott számos hatásos eszközt, de folytatta, pedig akkor a Fidesz lebénult. Az őszi helyhatósági választás fordulatot hozhat, főleg Budapesten, de akár több nagyvárosban is. 

Kéri László politológus a Klubrádióbanazt is elmondta, hogy az általa “végtelenül aljas, szemét helyzetnek nevezett állapotot meg lehetne szüntetni, mert nem csak öt százaléknak épül az ország”.

PestiSrácok.hu/24.hu/Klubrádió

Egy patkány megdöbbentő levele Bangónénak!

Kedves Bangóné Borbély Ildikó!

Egy patkány levele Bangóné Borbély Ildikónak

 

Önnek patkány vagyok, a családommal együtt. Tudomásul vettem. Azért, hogy legyen némi sejtése a „patkánysághoz” vezető útról, szeretném, ha tudná: Fiatalon, két kicsi gyermekkel és rengeteg bizakodással éltük meg a rendszerváltást. Az MDF-re szavaztunk ’90-ben, ’94-ben, és ’98-ban is. Nekünk mindig dolgoznunk kellett, mint a legtöbb magyarnak. A szólás szerint, aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni – sajnos ez így is volt mindig.

 

A fiatalságunkat úgy éltük meg, hogy a gyerekek voltak az elsők, igen, mert hittünk, és hiszünk abban, hogy a család fontos – ezért a legszebb éveinkben – az önök pártjának kormányzása idején, 1994-1998 között bizony nagyon sok dologról kellett lemondanunk. Akkor láttam azt a valódi szegénységet, ami emberek millióit nyomorította meg. Szerencsére egy házban laktunk a szüleimmel, akik sokszor segítettek még a kevésből is – alkalmanként kifizették a rezsinket, vagy vásárláskor nekünk is megvették azt, ami a gyerekeknek kellett. Láttam az önök uralkodásának a hatásait, a Bokros csomag egészségügyi, oktatási vetületeit, a háztartások, családok kínlódását – pedig nem az ország szegény területén élek. A mi életünkben üdítő volt az első Orbán-kormány, ha lassan is, elkezdett javulni a helyzet. 2002-ben a populista és gyűlöletkeltő Ron Werber-féle MSZP kampányuk jobb volt, mint az eredményeikben jól teljesítő kormányé, akik nem is gondolták, hogy az emberek a saját tapasztalataikkal ellentétesen fognak szavazni. Hajszállal nyertek önök, de mindent vittek. Aztán jött az a „nyolc év”. Felvettek 40 milliárd eurónyi hitelt, amivel megduplázták az országunk adósságállományát. 2006-ra már ült az ország, de azt hazudták, pannon-puma. Limuzinban beszélt az akkori MSZP-s miniszterelnök Gyurcsány arról, hogy az adócsökkentés és a fejlesztések kormánya lesz. Nyertek akkor is, mert a valódi helyzetet csak a konvergencia-program közzététele után ismerték meg az emberek – Barroso segítségével majd egy évig dugdosták. Aztán egy kicsit a tömegbe lövettek, csontokat törettek, ünneplő tömeget verettek szét – éppen 1956 ötvenedik évfordulóján. Olyan tömeget, amelyik ünnepelni ment. Persze ismét négy évet elefántkodtak az ország porcelánboltjában – volt itt minden, mint a búcsúban: egészségügyi reform kórházbezárással, mini széfekkel, Molnár Lajossal és Ágicával.

Az állami beruházások nyomán alvállalkozók ezrei mentek tönkre a ki nem fizetett számlák miatt, és az ön pártja nem tett semmit ellene – talán meg is volt az oka, ha már állandóan a „beakadt” lopás szó jut az eszükbe mindenről. Soroljam? Vagy emlékszik még? Megyeri híd – 300 cég és vállalkozás nem kapta meg a pénzét. M6-os autópálya? Ki tudja hány kis cég omlott össze a kifizetetlen munkák nyomán. Lehetne még sorolni, de éppen önöknek kellene tudni, hogy mennyi bűnt követtek el ez ellen a szerencsétlen ország és nép ellen. A harmadik szomszédom és a családja útépítéseknél dolgozott, a Demszki-féle főváros útjavításait végezték – és a kiállított számláikat nem fizette ki a fővállalkozó. Az APEH a ki nem fizetett számlák ÁFA-ját követelte tőlük. A szemem előtt omlott össze négy-öt család. Elvették mindenüket, sajnos az egyiküknek az életét is – simán csak belehalt. Aztán elzavarták az önök pártját a választók. Azt a pártot, amelyik bármihez nyúlt, abból keserűség és nyomor lett. 2010 óta – igaz lassan – elkezdtünk ismét emelkedni. 2014 óta – ami önnek is kánaánt jelentett, hiszen azóta eszi a képviselők „nehéz, de vastagon megkent kenyerét” – már egy egyre gyorsabban fejlődő, egyre élhetőbb országot látunk. Orbánék olyan ügyesen „lopnak”, hogy az embereknek egyre több jut. Soha ennyire alacsony közterhek nem voltak, a gyermekes családok ezerféle kedvezményre jogosultak. Az infláció alacsony, a hitelkamatok alacsonyak, a bérek nőnek. Röviden és egyszerűen: működik az ország. Épül, fejlődik minden. Önöknek meg egyetlen becsípődésük: Orbán gyűlölete, és a mi patkányozásunk. Ez a programjuk, ez az életük, és ez a kudarcuk is.

Tudja kedves Bangóné azért nem fognak soha nyerni választáson, mert a patkány meglehetősen intelligens állat, igen gyanakvó természettel és kiváló memóriával.

Üdvözli önt és pártját egy patkány a hárommillióból
Szabó Tibor

 

— mindenszo.hu

Mikor ér véget az arab tavasz?

Nem vagyok iszlamofób, mint ahogy nem gyűlölök senkit a hite miatt, de a keresztény civilizációt szerény eszközeimmel mindhalálig védelmezem

Őrzöm a hagyományainkat, óvom a szellemiségünket; és minden létező lehetőséget támogatok, amely megvédi őseim, saját és utódaim életterét. Mert ide és ekkor születtem, és ha hiszek az ebből fakadó felelősségemben és a morális kötelességeimnek (és hiszek), akkor számomra ez az egyik legfontosabb isteni parancs, a leglényegesebb kategorikus imperatívusz.

Világos emlékünk van még arról, amikor nyolc éve – az Obama-adminisztráció némi segítségével, a liberális demokráciára hivatkozva – sorra dőltek be az egyébként stabil arab államok. Senki nem vitatja, hogy ezek az országok cseppet sem feleltek meg a demokratikus normáknak, többnyire diktátorok uralkodtak ezekben. De tény az is, hogy rend és viszonylagos béke volt – az európai turisták és a befektetők (ha a korrupció jelentett is némi akadályt) zavartalanul utazhattak a legtöbb helyre. És tény az is, hogy ezek a diktátorok a képmutató nyugat-európai hatalmak és az Egyesült Államok hathatós segítségével kerültek vezető pozícióba és őrizték helyüket. Obama viszont hozott egy döntést, amely máig tragikus helyi és globális problémahullámokat kelt. Erőszakkal (soft és hard eszközökkel) beavatkozott, és leginkább a liberális, kevésbé a demokratikus normákra hivatkozva megdöntötte a fennálló hatalmat több arab államban is – leginkább Észak-Afrikában. Azóta polgárháború, káosz, rendezetlenség és menekültek százezreinek útkeresése jellemzi ezeket az országokat, valamint a gazdasági bevándorlók milliói és a terroristák százai is megindultak Európa felé. Mindez a térség és Európa számára egyaránt tragikus döntésnek bizonyult. Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: