Néhány beteges hajlamú, hatalomvágytól szenvedő ostoba az egész országot sakkban tartani igyekszik. Utcai tüntetések, rendzavarások hazudozó liberál-bolsevik sajtóorgánumok, primitív és pénzért ostoba, de nagy hévvel elhazudott parlamenti felszólalások jellemzőek rájuk, s megdőlni látszik az a teória is, hogy csak a tanulatlan, primitív ember tud vérgőzösen gyűlölködni. A proliból lett tanult ember is tud meglepetéseket okozni…
Hiszen a hatalomvágy és pénz utáni sóvárgás olyan alantas indulatokat vált ki, amilyenekkel eddig csak háborúk idején és/vagy előtt találkozhatott a társadalom. Figyelmeztető jel tehát mindnyájunk számára ez a magtartás, amelyet ellenfeleink tanúsítanak ma Magyarországon.
Miért is nem ellenzéknek nevezem ezt a csürhét? Mert a sajnos mára feledésbe ment tisztesség régen az ellenzékre is vonatkozott, s vonatkozik más országokban – máig. Ha a hazáról, a nemzetről és a nemzet érdekeiről kellett dönteni, akkor az ellenzék is a haza, a nemzet és a nemzet érdekei mellett döntöttek, odatették le voksukat, s nem számított más csak az ország érdeke.Sajnos nekünk az ellenzékből is a legaljasabb jutott. Trianon nem vitte magával a társadalom szemetjét… mind itt maradt.
A kommunista és liberális szellemiség azonban egy lélektelen és ostoba kisebbséget hozott létre, amelynek sem nemzet, sem nemzeti érdek nem számít. Amíg toleranciáról, a másság tiszteletéről beszélnek, addig ők megvetik a másságot, senkivel szemben nem toleránsak, és ami a legfontosabb a mai pengeélen táncoló belpolitikai életben, hogy még gyilkolni is képesek lennének, ha erre módjuk lenne. A hatalomért, a pénzért. Zsigeri gyűlöletük a keresztény értékek és a magyarság iránt mérhetetlen. Jellemtelen hazudozásaikon, rágalmaikon és fenyegetőzéseiken kívül ma már kötelet, kivégzést, teherautóra feldobált nemzeti érzésű magyarokat vizionálnak, s talán ez szexuális kielégülést is nyújt aberrált valójuknak.
Talán az egykorvolt Jobbik elnökének, Zázrivecz Gábornak, Orbán Viktor börtönbecsukási víziója is különös örömet okozhatott, hiszen torzult arccal, emelt hangon beszélt erről a Parlamentben.
A miniszterelnököt börtönbe küldeni akarók, a nemzetre primitív afrikai hordákat ráengedni kívánók, a kerítésbontók csoportja minden bizonnyal betegek vagy velejéig gonoszak, hiszen mindent, ami magyar és keresztény, gyökerestül szeretnének kitépni, bármilyen áldozattal jár is e feladat, amelyet egy sátáni hatalom „Soros” névvel fémjelzett gonosz harminc ezüstjéért művelnének.
Fiatal, tapasztalatlan embereket vonnak be, diákokat küldenek utcára, kommunista szlogenekkel igyekeznek hatni egyes társadalmi rétegekre, miközben hazudozásaikat szemrebbenés nélkül, talán önmagukkal is elhitetve harsogják szerte a világban. Fasizmust, antiszemitizmust, diktatúrát és a sajtószabadság hiányát öklendezik, miközben ők a fasiszták, ők a zsidógyűlölők (lásd a volt Jobbik frakcióüléséről szóló Riposzt leleplezést), s ők igyekeznek saját diktatúrájukat kialakítani, amely diktatúra körvonalai már látszanak egy-egy szerkesztőségbe való betörésükből vagy a nyugdíjasok zaklatásából, de az utcai feltűnősködésnél nem több zavargásaik is erre utalnak.
Mindazonáltal nagyon is veszélyes az, amit tesznek, és veszélyessé válhatnak mind saját magukra, mind a társadalomra, az egyénre vonatkoztatva. Hiszen a megátalkodott és pénzért mindenre képes „vezetők” a háttérből akár gyilkosságokra is ösztönözhetik a diákokat, a politikailag képzetlen és tudatlan, befolyásolt embereket.
A megtévesztés és a gyűlöletkeltés mesterei ezek a niemandok, hiszen az emberi rossztulajdonságokra építenek: – A kapzsiság, az irigység, a bosszúállás, a hatalomvágy és a pénzéhség, a lázítás, a félrevezetés az eszköztáruk, amellyel igen mesterien kufárkodnak, s ismerik azt a társadalmi réteget, amely ugyan a mai kormánytól, annak lehetőségeik szerint mindent megkapott, ám arra sarkalják e réteget, hogy elégedetlenkedjék. Teszik ezt folyamatos és leplezetlen hazudozásokkal bankszámlákról, vagyonokról, a „néptől elvett” milliárdokról. Érv-, és indokként pedig azokat a sajnálatos állapotokat emlegetik, amelyeket Gyurcsány rablókormánya teremtett – egészségügy, bérek, hitel-károsultak…
Az aljasság mesterei ezek a sátáni pénzből finanszírozott gazemberek, akiknek a vér és az áldozat semmit nem jelent, csupán a pénz és a hatalom… hiszen nem ők mennek az utcára, nem őket verik, lövik agyon, és nem ők halnak meg… ők csak a háttérből vezénylik az ostobákat, a félrevezetetteket, a „bulira éhes”, „világmegváltó” fiatalokat.
Amikor tehát a kormány keményebben lép majd fel ezekkel szemben, akkor nem csak a békét akarók tömegeit, a magyar értékeket, a nemzetet féltőket védi meg a kormány, hanem azokat a fiatalokat és magyar polgárokat is, akiket ez a nyomorult áruló söpredék, Soros-pénzen áldozatul küld az utcára tüntetni, esetleg meghalni.
Elvárható, sőt a kormányra nézve kötelező is tenni ez ellen a gyilkos horda ellen, mert a magyar történelemben úgy tűnik a török hódoltság és a nyilas, majd kommunista aberráltak óta most jelent meg újra a Sátán, felhasználva a beteges hajlamú, aberrált álmokban ringatózó senkiket, árulókat, idegeneket. Tanulva a történelem sötét oldalaiból, remélhetőleg élünk Gyurcsány Ferenc 2006-os receptjével, s az Alaptörvény szerint rendet teremtve elejét vesszük a vérontásnak, a kegyetlenkedéseknek, a lázadásnak, amelyek verbálisan már jelen vannak a társadalomban.
Erős a nemzetközi nyomás, már-már elviselhetetlen az egymás ellen való acsarkodás, ám az emberi aljasság és a „szemöldökcsipesz-politizálás” ellen nem lehet észérvekkel harcolni. Mint ahogy a proli házmesterrel sem lehet Mozartról és koráról zenetörténeti vitát folytatni. Ugyanis nem tudja ki volt „az a” Mozart…
Stoffán György
Gondolat - Kanadai Magyar Magazin 