Ütés

Álláspont

Minekünk gyakran vannak rettenetes indulataink. Gyakorta érezzük a tehetetlen, fortyogó dühöt. S olyankor ökölbe szorul a kezünk – és mondjuk is, hogy ütni tudnánk. Aztán valahogy mindig elmarad az ütés. Mifelénk. Nem tudnám én megmondani, vajon miért. Csak azt tudom, hogy a ’48-49-es forradalom és szabadságharc után Kemény Zsigmond megírta híres röpiratát, amelyben alaposan leszedte a keresztvizet Kossuthról. Nemes egyszerűséggel őt tette egy személyben felelőssé az ország tragédiájáért.

Olvasva Kemény Zsigmondot, olybá tűnik az embernek, hogy gyűlölte Kossuthot.

Aztán sok-sok évvel a szabadságharc után találkoztak egymással. Valahol a messzi Nyugaton – talán Svájcban. És Kemény Zsigmond kormányzó úrnak szólította Kossuthot, és barátságosan elbeszélgettek ők ketten, egymásba karolva, séta közben.

Korszerűtlen magyar úriemberek ők nyilván, Kossuth és Kemény…

Manapság más a módi.
Manapság leginkább rettegni, félni, aggódni szeretnek bizonyos emberek. A Ghymes együttes zseniális és elégszer soha nem idézhető sora szerint:

„Síró báránykát ha látok,/ A fogára jól vigyázok,/ Mert piszok farkast kiáltván/ Mért vicsorgat annyi bárány?”

Hát ez az, hogy miért?

De hogy vicsorgatnak a mi báránykáink, az egyszer bizonyos.

Vicsorgatnak mindenre és mindenkire. És rámutatnak a nekik nem tetszőre, és rázendít a kórus. S így lesz mindenki antiszemita és náci és rasszista – és visszhangozzák a bégetésnek tűnő vicsorgást szerte a határokon túlról, mert a vicsorgató báránykák szagról megismerik egymást.

S ha a vicsorgás már nem elég, hát ütnek.

Legutóbb egy Derzsi János nevű bárányka ütött. Nem akarták munka nélkül fizetni a Derzsi János nevű báránykát az Újszínházban, mire a Derzsi János nevű nevű bárányka azonnal rádöbbent, hogy ő alapjában véve gyomorgörccsel jár be a teátrumba, és nem is bírja elviselni az ottani légkört. És felmondott a Derzsi János nevű bárányka, mert jól tudta, ha most felmond az Újszínházban, akkor tárt karokkal fogadják majd máshol, mert aki mostanában kap gyomorgörcsöt az Újszínházban, és távozik onnan, azt a többi, szagról felismerhető vicsorgó bárányka nem fogja cserbenhagyni.

Kiszámolta hát Derzsi a gyomorgörcsöt, és annak árát, és úgy ítélte meg, rentábilis lesz a buli.

Ennyivel el is lehetne intézni az ügyet. Ám a Derzsi nevű vicsorgó báránykának nem tetszett Pozsgai Zsolt főrendező valamely nyilatkozata, ezért berontott nevezett színházba, és úgy megütötte nevezett főrendezőt, hogy az elvesztette az eszméletét.

Tudni kell még az események pontos ismeretéhez, hogy Pozsgai Zsolt nemrégiben szenvedett súlyos balesetet, a könyökét műtötték, vagyis harcképtelen. Ezt mindenki tudja a környezetében, tudta Derzsi János is.

Csak hát, ezek ilyenek.

Annak idején a másik vicsorgó bárányka, bizonyos Haraszti Miklós is éppen Szentmihályi Szabó Pétert fenyegette meg veréssel, mivel Szentmihályi Szabó Péter ötvenkilós. Ilyen bátor, tisztességes, férfias lények ezek a mi síró báránykáink. S miközben Derzsi János leütötte a harc- és védekezésképtelen Pozsgait, meg volt róla győződve, hogy ő egy fantasztikus, befogadó, nyitott, toleráns, liberális, européer művész.

Holott csak egy gyáva, mocskos kis senki ő. Akinek bátran megígérhetjük, hogy ha összefutunk egyszer vele véletlenül, akkor leverjük rajta Pozsgait. Megígérhetjük – mert nem így lesz. Mert úgysem futunk vele össze, s ha összefutnánk, akkor is… Vagy akkor sem…

S bár nem fogjuk sem kormányzó úrnak, sem pedig művész úrnak szólítani, de megütni sem fogjuk. Mert még megütni sem érdemes.

Nem méltó rá.

Nagyon kevés olyan akad a mi vicsorgó báránykáink között, aki legalább egy pofonra méltó lenne. Ez a szerencséjük. No és persze a mi tragédiánk.

Bayer Zsolt

“A korrupció az előző kormányzat ideje alatt rendszerszerűen működött”

Eredményesen zárult az elmúlt két évben végzett, a 2002 és 2010 közötti kormányzati időszakot érintő elszámoltatás feltáró munkája – közölte a kabinet álláspontját Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön azon a fővárosi sajtótájékoztatón, amelyen Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztossal és Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen értékelték az elszámoltatást.

A tájékoztatón Budai Gyula – aki 2010 őszén vette át az elszámoltatási kormánybiztosi posztot a szintén fideszes Papcsák Ferenctől – kifejtette: hivatala 2010 novembere és idén augusztus között 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, ebből 30 ügyben még folyik a nyomozás, 7 ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat.

A témával kapcsolatban Budai Gyulát Csermely Péter kérdezte a Hír TV Versus című műsorában.

 

 

 

A további részletekért kattintson IDE – fényképek és videó

Olvass tovább »

Már megint nem gondolkoztak az MSZP-ben

Nem sok értelme és racionalitása van annak az ötletnek, hogy az MSZP adott esetben bojkottálja a 2014-es választásokat – mondta az MNO-nak Lánczi Tamás annak kapcsán, hogy Kolláth György egy szocialista rendezvényen erről beszélt. A szocialista berkekben egyébként nagy zavar lehet a követendő stratégiáról, mivel korábban kötelező szavazást szerettek volna, ráadásul két hete megkezdték a 2014-es felkészülést.

 

A Haza és Haladás Alapítvány által készített választási „győzelmi forgatókönyv” részletes áttanulmányozása során ismételten komoly csúsztatásokra bukkant az MNO. Szigetvári Viktorék biztos baloldali körzeteket írtak át billegővé, és olyan választókerületeket neveztek stabil jobboldalinak, ahol korábban sem győztek simán a mostani kormánypártok.

Kolláth György alkotmányjogász egy MSZP-s rendezvényen szerdán úgy nyilatkozott, a választási rendszer átalakítása során eljöhet az a helyzet, hogy a demokratikus ellenzéknek meg kell fontolnia a választástól való távolmaradás lehetőségét. Ujhelyi István, a szocialisták parlamenti alelnöke azt mondta: ennek lehetőségét két hónappal ezelőtt diplomaták körében már megemlítette, „és nagyon komoly megütközést keltett, nem a mondandó maga, hanem annak a súlya”. A párt azóta cáfolta az esetleges távolmaradás ötletét is.

Olvass tovább »

A Jobbik frakciója is megszűnik? Kizárták Szegedi Mártont

Kizárták a Jobbik miskolci önkormányzati képviselőcsoportjából Szegedi Mártont, így elvileg megszűnt a párt frakciója – írta az Észak-Magyarország csütörtökön.

A cikk szerint a Jobbik országos elnöksége mandátumának visszaadására szólította fel a politikust, aki ennek nem tett eleget. Ezért a frakció másik két tagja, Jakab Péter és Pakusza Zoltán kizárta őt. Miután a miskolci közgyűlésben a frakcióalakításhoz három képviselő szükséges, ezzel elvileg megszűnt a miskolci Jobbik-frakció – olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapban.

Családapaként Miskolcért

Szegedi Márton korábban egy közleményt adott ki, amelyben azt írta, lemond a Jobbik Magyarországért Mozgalomban betöltött minden párttisztségéről és ezzel együtt párttagságról is. „Mától fogva nem pártkatonaként, hanem csupán gyermekei és városa jövőjét szem előtt tartó családapaként, lokálpatriótaként kívánok dolgozni szülővárosomért, Miskolcért. Természetesen nem adjuk meg az örömöt ellenségeinknek, hogy megszűnjön Miskolcon a Jobbik frakciója, így annak a jövőben is tagja maradok. Továbbmegyünk az elkezdett úton Jakab Péter és Pakusza Zoltán képviselőtársammal, valamint a Jobbik miskolci tagjaival, akikben soha sem csalódtam” – írta Szegedi még augusztus elején.

Szegedi Csanád története

A Jobbikból szintén kilépett Szegedi Csanád EP-képviselő testvére, az ellenzéki párt miskolci frakcióvezetője már korábban kilépett a pártból, és akkor azt is közölte, hogy a jövőben független képviselőként, de a háromfős frakció tagjaként kívánja munkáját végezni.

Szegedi júliusban mondott le valamennyi Jobbikban betöltött tisztségéről, ám európai parlamenti mandátumát annak ellenére megtartotta, hogy a Jobbik országos elnöksége egyhangúan Brüsszel elhagyására szólította őt, amiért – mint Vona Gábor ismertette – Szegedi „uniós pénzeket ajánlott fel az elítélt, és többször is a nyomozó hatóságok látókörébe került” Ambrus Zoltánnak, aki zsidó származásával zsarolta őt.

Ezt megelőzően Novák Előd lemondásra szólította fel Szegedit, mert korábbi állításával ellentétben feltehetően már régebben is tudott zsidó származásáról. A borsodi politikus testvére, Szegedi Márton pedig szombaton jelentette be, hogy elhagyja a radikális pártot. Indoklása szerint „az elmúlt időszak eseményei miatt, a felmenői és testvére iránt érzett tisztelete és szolidaritása jeléül” tett így.

A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy szeptemberben zászlót bonthat Borsodban az a mozgalom, amely a csalódott jobbikosokat tömörítené egybe.

Szegedi aztán augusztus elején találkozott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjével. Az EP-képviselő sorstársnak nevezte Köves Slomót, hiszen sokáig – állítása szerint – az ő nagyszülei is titkolták származásukat. A volt radikális politikus Auschwitzba is elutazik, hogy lerója kegyeletét.

NT
Forrás: MTI, MNO
2012. augusztus 30., csütörtök

A felzárkóztatás eszméje

 

Szentmihályi Szabó Péter: Máris elsöprő gúnyáradat fogadja a Kárpát-medencét gazdasági térségként felfogó Wekerle-tervet, máris „hódításról” nyafognak, pedig hát ez a „potenciális fejlesztési makrorégió”, bármilyen különös is, egykor a miénk volt, és az itt élő népeknek ma is természetes gazdasági élettere, nagyjából ugyanolyan fejlettségi szinten és szinte ugyanazokkal a problémákkal – például a tőkehiánnyal és a technológiai lemaradással. Félgyarmati helyzetünkből csak akkor tudunk kitörni, ha nagytérségi léptékben gondolkodunk és tervezünk Kelet-Közép-Európában, ami azért fontos, mert az Európai Unió eddigi története azt bizonyítja, hogy csak nagyjából egyenlő fejlettségű tagállamok képesek jól működő, összehangolt gazdasági közösséget alkotni, a „felzárkóztatás” eszméje egyszerre szép álom és óriási hazugság, mert a fejlett térségnek nem érdeke, hogy versenytársat neveljen magának.

(Magyar Hírlap, 2012. augusztus 29.)

Felkészülünk a Kanadából hazatérő romák fogadására

Magyarország készül a Kanadába korábban kivándorolt romák tömeges visszatelepülésére, miután az észak-amerikai állam parlamentje elfogadta a menekültügyi rendszert átalakító törvényt – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.

 

Kapcsolódó
Emmi: Magyarország mindannyiunk közös otthona

 

Olvass tovább »

Fordulat

 

Egy jó és egy rossz hír is kijutott nekünk tegnapra. Kezdjük a jóval. Egyrészt két év óta először – végre! – csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ha ez a fordulat tartós, és az MNB ebben az irányban halad tovább, olcsóbban lehet majd itthon hitelhez jutni.

Mivel még mindig nálunk a legmagasabb a kamatszint a régióban, ezért csak reménykedhetünk, hogy egy óvatos, de egyértelmű kamatvágási sorozat kezdődött el tegnap. A gazdaság kilábalása szempontjából fontos beruházásokhoz ugyanis hitel kell, a jelenlegi kamatokat ugyanakkor tisztességes üzemmódban képtelenség kitermelni. Ám nyilvánvalóan nem csak a jegybankon múlik, hogy meddig lehet kamatot vágni a jövőben. Mindenesetre Magyarország kockázati megítélése az adósságcsökkentés miatt javult, a forint árfolyama viszonylag stabilan alakul már hetek óta, és a nemzetközi pénzpiaci kedélyek is kissé lehiggadtak.

Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: