Emberek, hahó!

HVG 2012. 08. 18. (két nappal nemzeti ünnepünk előtt):

” …..Olimpia Budapesten? Muhaha…..
………Azt tudjuk, hogy az olimpia rendezéséről döntő küldötteket nem érdekli, ha egy városban nincs metró, gyorsvasút és stadion, az sem zavarja őket, ha nagy a korrupció, sőt ez tulajdonképpen elvárás, számukra egyáltalán nem gond, ha egy országban tekintélyelvű rendszer működik, tehát még esélyünk is lehetne, de az az elnevezés, hogy „XXXIII. nyári olimpiai játékok, Mucsa – 2024”, már nekik se jönne be.

PEDIG A KABALAFIGURA LEHETNE EGY KARLENDÍTŐ BRÁNER.”

* (Ezekre a szavakra nincs mentség. Még akkor sem, ha néhány barom zsidózott a foci meccsen. A sajtónak óriási a felelőssége. Ez hazaárulás és trágárság.)

Napi abszurd (Napi hőguta)

Népszava: „fáradt tekintetek, üres arcok, üres emberek”

(…) „Létezik jó természetű kifáradás, ami kellemes pihenéshez, feloldódáshoz vezet. Ez az ünnep utáni letargia nem ilyen. Rossz hangulat, depresszió, zavartság. Az ország — hiszen öröm nélkül nem megy — belekényszerítette önmagát valami ünnepfélébe. De annak a társadalomnak, ahol csak a keserűség, a kínlódás, az igaztalanság, a szegénység van otthon, nincs igazi ünnepe. A tűzijáték elfogadható volt, legalább is a gyerekeknek tetszett. Nekünk felnőtteknek sokkal kevésbé. Azért ne érje szó a ház elejét, hogy került, amibe került. Ennyi jár a hagyományőrzésnek. Több is járna, ha tudnánk, miféle hagyományról van szó? (…)

Fáradt tekintettel nézünk egymásra, üres arcok, üres emberek. Megint egy elhazudott ünnep, megint egy szép pillanat, aminek szépségét elvették azok, akik szépet és jót adni képtelenek. Mi azért élünk tovább, mert mást úgy sem nem tudunk tenni.”
Szász István, Népszava Olvass tovább »

Elképesztő hír: Címlapokra került Magyarország Amerikában…

A külföldi sajtó az elmúlt héten is élénken foglalkozott hazánkkal.

Rólunk írták

 

Wall Street Journal – “Csodát műveltek a magyar sportolók a londoni olimpián. A Magyarországgal kapcsolatos külföldi, illetve a hazai politikai és gazdasági viták után az ország joggal került világszerte a címlapokra: a magyar olimpiai csapat minden várakozást felülmúló eredményességgel zárta a 2012-es olimpiát, az éremtáblázat 9. helyén. […] Az eredmények azért is figyelemre méltók, mert más közép-európai országok messze nem teljesítettek annyira jól, mint a magyarok.”

BBC – “Még azok a szerencsés egyetemisták is, akik azt tanulhatnak, amit szeretnének, és ezt ingyenes, az állam által támogatott helyeken tehetik meg, találkozhatnak az új felsőoktatási törvényben rejlő csapdával. Olyan szerződést kell aláírniuk, amelyben vállalják, hogy az egyetem befejezése után még évekig Magyarországon maradnak. […] Az államnak talán igaza van. Miért kellene a nehézségekkel küzdő magyar kormánynak kiképeznie például orvosokat, amikor azok az egyetem után azonnal elhagyják az országot?”

Hospodárské Noviny – “A turánizmus a magyar fasiszták fő ideológiája volt, és a mai politikai pártok közül eddig csak a Jobbik vállalta fel. A magyar kormány “keleti nyitás” politikája nem más, mint Budapest igyekezete arra, hogy kitörjön az európai diplomáciai elszigeteltségből. Horthy rehabilitációja és a növekvő antiszemitizmus nemzetközi bírálata után a kormány összekapcsolása a fasiszta ideológiával – a turánizmus révén – könnyen olyan következtetés levonására adhat okot, hogy Orbán Viktor közelebb van a szélsőséges Jobbikhoz, mint ahogy azt eddig az európaiak hitték.”

Kisebbségi pecsenye

 

Változtassák meg a rasszista ételneveket! Ezt követeli az SOS Mitmensch osztrák emberjogi szervezet.

 

Szóvivőjük, Alexander Pollak szerint az olyan kifejezések, mint a cigánypecsenye, négercsók, mór ingben (híres bécsi sütemény) mélyen sértik a kisebbségek önérzetét, még akkor is, ha nem szándékosan. Az aktivista a sógorok szunnyadó lelkiismeretét akarja felrázni, ezért magával vitte az Osztrák Gazdasági Kamara gasztronómiai tagozatának ügyvivőjét a Wien Museumba, és megmutatta neki a kitömött mórt. Angelo Soliman, az “udvari mór” szomorú története (akit az 1720-as évek végén gyerekként elraboltak Nyugat-Afrikából, eladták rabszolgának, majd 1753-ban Liechtenstein hercegnek ajándékozták, végül halála után kitömték, és mint valami állatot mutogatták) annyira felkavarta az ügyvezetőt, hogy legott körlevélben fordult ötvenezer tagtársához, felszólítva őket, száműzzék étlapjukról a sértő étkeket. A Mohr im Hemd (mór ingben), valamint a Mohrenkopf (mórfej) helyett a “habos sütemény” és a “csokifej” szavakat javasolta. Példaként említett egy bécsi belvárosi kávéházat, ahol Hanno Pöschl, a színész-tulajdonos “Othello im Hemd”-re keresztelte a kétes hírű desszertet. Ez szellemes megoldás, hiszen az édességet épp Verdi tiszteletére kreálták 1888-ban, az opera bemutatásakor. Az Othellót pedig most már poénból is megrendelik. A mai Európában pedig – úgy tűnik – egy feleséggyilkos szalonképesebb, mint egy etnikai probléma. A mórnak tehát befellegzett. Megtette a kötelességét, mehet.

 

Olvass tovább »

Ez hazánk első számú problémája

Magyarország első számú problémájának nevezte az Állami Számvevőszék elnöke az államadósságot. Az elmúlt hat évben közel kétharmadával nőtt hazánk adóssága. Európa is küszködik az adósságválsággal: 2011-ben csupán néhány ország volt képes csökkenteni állományát – köztük Magyarország.

Az államadósság Magyarország első számú problémája, ami 2006–2011 között 64 százalékkal, 8190 milliárd forinttal nőtt – jelentette ki Domokos László, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol ismertette a testület jelentését a 2006–2011 közötti államadósság alakulásáról.

Az államadósság összege 2006-ban 12 766 milliárd forint volt, ami 2011 végére 20 955 milliárdra emelkedett – jelezte az ÁSZ elnöke. Hozzátette, hogy az adósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) volt kiugró. Az ok az első esetben a tetemes központi költségvetés hiány, a második esetben a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott hitel egy részének devizabetétként való elhelyezése volt. Domokos László elmondta, hogy az árfolyamveszteség 1657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt, miközben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett.

Domonkos László: Az államadósság Magyarország első számú problémája
Domokos László: Az államadósság Magyarország első számú problémája
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

 

 

Olvass tovább »

Új lemezt kellene feltenni …

 

 Sarkosan fogalmazva

 

Próbálom elhinni, hogy aggódnak. Méghozzá „azért, hogy a már most is végletekig erőszakos, kíméletlen, embertelen és tahó rendszer nemcsak megszilárdul, hanem még erőszakosabb, embertelenebb, kíméletlenebb, igazi, virtigli vértahó diktatúra lesz”. Vagyis A. Iván (Népszava) szerint a jelenlegi rendszer még csak tahó, de ha megszilárdul, vértahó diktatúra lesz. Vértahóságunkat elemzi a Le Monde-ban egy magyar ügyekben fáradhatatlanul mocskolódó hölgy is, a Kurultáj kapcsán a turanizmus előretörését fájlalja, amely ugyebár Szálasi ideológiájának alapeleme volt, és a turanizmus antiszemita, mert a hunokhoz tartozás kizárja a zsidókat és a cigányokat. Ha mindez nem volna elég, máris vastag könyvbe kívánkoznék a Gerő András által gerjesztett épületes vita: vajon antiszemita-e Romsics Ignác? Mai viszonyaink között maga a kérdés felvetése is végzetes eredménnyel jár, a kiváló történész ugyan hosszú cikkben védte magát a vád ellen, de az írástudók szemében ez még gyanúsabb. Ráadásul Gerő sem éri be ennyivel, újabb cikkében további példákat sorol a tények antiszemita értelmezésére, a bűnbe esett történész ugyanis képes volt leírni, hogy 1919-ben a feketézők, lánckereskedők között „természetesen nagyszámban akadtak zsidók”. No, ez a „természetesen” vérlázító, sőt vértahóság, akárcsak az, hogy zárójelben közli Kun Béla és Rákosi Mátyás eredeti nevét, ami „egyértelműen az antiszemita nyelvi hagyományba illő”. Hajlamos lennék ezeket a problémákat a kánikula rovására írni, no meg a farizeusok szörnyű témahiányának betudni, de azt hiszem, ennél átgondoltabb stratégiáról van szó. Annyira egybecsengenek a külföldi és a hazai vádak, s bármennyire abszurdak, szívós ismételgetésük (reményeik szerint) ugyanazzal az eredménnyel jár majd, mint az Antall–Boross-kormány idején. De mindez már inkább nevetséges, semmint bosszantó. Új lemezt kellene feltenni, mert már nagyon nyikorog és serceg. És mellesleg vértahó.

Szentmihályi Szabó Péter

Több lábon

 

Álláspont

Orbán Viktor tegnap nem sok új hívet szerzett magának Brüsszelben. Sőt azok körében sem emelkedhetett komolyabban a népszerűségi indexe, akik idehaza már a pálinkát is euroatlanti mintás bögréből isszák – gyakorta erre cserélve a korábbi sarló-kalapácsos bádogfülűt.

Pedig a miniszterelnök a nagykövetek előtt mindössze elmondta, hogy mi van. Mi megy, s mi az, ami nem. Mit kell képviselniük Magyarország érdekében, s mi az, ami elfogadhatatlan.

Nem megy például, hogy kimegyünk Nyugatra, körbenézünk, nagyot európázunk, aztán a Mariahilfer Strasse lázában égve idehaza mindent úgy csinálunk, ahogy ők mondják, tanácsolják, kérik… s hát igen, akad egyéb befejezése is ennek a mondatnak.

Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: