Orbán: Közép-Európa sikeresebb volt a válságkezelésben

A mai európai válságra nincs központi megoldás, a nemzeteknek saját erősfeszítéseik révén, külön-külön kell megoldaniuk a saját problémáikat – emelte ki Orbán Viktor a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.

A miniszterelnök azon a szabadtéri politikai fórumon tartott előadást több mint ezer fős hallgatóság előtt, amelyet a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján rendeztek az erdélyi Tusnádfürdőn. A miniszterelnök hangsúlyozta, nem avatkozhat bele abba, hogy a bukaresti “bicskázás” után ki marad talpon, és “kit hoznak ki a bálteremből”, de aggodalommal tölti el, amit lát. “Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést” – jelentette ki a miniszterelnök. Ezzel a Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével közösen kiadott péntek esti állásfoglalására utalt, amelyben az erdélyi magyarságot a vasárnap tartandó népszavazáson távolmaradásra szólították fel.  Orbán Viktor és Tőkés László is fehér ingben érkezett a tusványosi fórumra: a jelenlévő újságírók közül sokan ezt is a népszavazással kapcsolatos jelzésként értelmezték. Romániában ugyanis az államfő leváltását ellenzők tábora jelképévé tette a fehér színt, és a népszavazási kampány idején fehér ingben jelentek meg a Basescu államfőt támogató politikai rendezvényeken.

Fotó: MTI

Olvass tovább »

Nemzeti reneszánsz

 

Stier Gábor: Ez a válság alapvetően az egyre személytelenebb, saját bürokráciájába fulladó, a helyét és működőképes modelljét kereső Európai Unió válsága. Az európai egység megtört. Maga a gondolat mára dogmává vált, s a demokráciával együtt sokszor ideológiai bunkósbotként használják mindazok ellen, akik megpróbálnak a kánontól eltérő gondolatokkal előállni. Nem az egységet erősíti az sem, hogy az unió nyugati országaiban a közép-európaiakkal kapcsolatban évtizedek alatt kialakult gazdasági és szellemi fölény érzete tovább él.

 

Olvass tovább »

Tehetetlen vagy védekező?

Bíró Zoltán: Nap mint nap arról értesül az ember a híreket ontó médiából, hogy egyre tehetetlenebb ő maga, de társadalma és állama is ismert vagy ismeretlen támadókkal, vélt vagy valós támadásokkal szemben. A múlt héten például arról értesülhettünk – egy brit elemzésből –, hogy az adóelkerülés mértéke mintegy huszonegyezermilliárd dollár, nagyjából az Egyesült Államok és Japán éves hazai össztermékének az értéke.

Olvass tovább »

Már Kína is túl drága?

 

Legtöbben úgy véljük, mindent Kínában gyártanak. Holott ez közel sem igaz: a rizs hazája is kezd túl drága lenni. Ezt persze nem hagyják figyelmen kívül a globalizáció vállalatai…

Sok százezer embernek ad munkát Kínában a Foxconn Technology Group, mely többek között az Apple, a Microsoft, a HP és a Sony termékeinek előállításáért is felel. A dolgozói réteg felemelkedése azonban a „világ műhelyében” is elindult; amint arról mi is többször beszámoltunk, ez nem zajlik konfliktusok nélkül. A túlórák komolyan megterhelik az alkalmazottakat, ami kimerültséghez és sajnos egyes esetekben öngyilkossághoz vezetett; miközben mások a tiltakozás eszközéhez fordultak, alacsony bérük miatt. Tetézi a helyzetet, hogy egyes vezetők állatként tekintenek beosztottjaikra.

indonézek Nike cipőket gyártanak

Olvass tovább »

Százmilliós károkat okozott a vihar

 

Országszerte súlyos károkat okoztak a vasárnapi heves zivatarok. Szentendrén háztetők és autók rongálódtak meg, az önkormányzatot mintegy százmillió forint kár érte. A Váci Világi Vigalomban négyen sérültek meg, az egyikük súlyosan.

Szentendrén háztetők sérültek meg, fák dőltek ki, autók rongálódtak meg a vasárnap esti viharban. Az önkormányzat kára mintegy százmillió forint; a viharban senki sem sérült meg – közölte Kádár Kristóf, a szentendrei polgármesteri hivatal kommunikációs referense. A városban hét épület tetőszerkezete rongálódott meg, és károk keletkeztek az elektromos hálózatban is. A helyi tűzoltósághoz mintegy kétszáz bejelentés érkezett.

 

Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Olvass tovább »

Elképesztő árak a Hungaroringen: 2500 a szendvics, a hamburger

Látványosan felpörögtek az árak a Hungaroringen a vasárnapi zárónapra. Míg csütörtökön “csak” 800 forint volt egy sült kolbász és 600 forint az üdítő, addig vasárnap már 500 forintot kértek egy darab almáért és 750-et egy szelet görögdinnyéért.

 

Olvass tovább »

Újratervezés

 

Álláspont

 
 Vasárnap Tusnádfürdőn elhangzott az, amit az erdélyi magyar közélet, de legalábbis annak egy jelentős része már az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2011 végi bejegyzése óta remél: az Orbán Viktor vezette magyar kormány stratégiai szövetségesének nevezte meg a Tőkés László védnöksége alatt létrejött friss politikai alakulatot.

Korábban, az ugyancsak a korábbi református püspök vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vonatkozásában, már hangzottak el hasonló tartalmú kijelentések, miután azonban az EMNT természeténél fogva mégiscsak civilszervezet, és a júniusban lezajlott romániai önkormányzati választásokon a Fidesz egyik része a Tőkésékkel – s így az orbáni nemzetpolitikával – számos alkalommal szembemenő Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt (MPP) mellett, míg egy másik – kevésbé hangos – vonala az EMNP-t támogatva kampányolt, az ilyen módon előállt zavart valahogyan meg kellett szüntetni.

 

Olvass tovább »

… az unió vezetése azonban szent és sérthetetlen, minden törvényen felül áll …

Sarkosan fogalmazva

Miniszterelnökünk tusnádfürdői beszéde alighanem jó ideig témát szolgáltat majd a hazai és a külföldi ellenzéki, illetve ellenséges sajtómunkások számára, mert sokak nevében fogalmazott meg nagyon fontos gondolatokat Európa jelenéről és lehetséges jövőjéről. Amint Orbán Viktor maga is utalt rá, ezt a beszédet is populistának fogják nevezni, márpedig a populizmus a balliberális szóhasználatban rettenetes bűn, ha nem balliberálisok követik el. A „nép” nevében és a néphez szólni rettenetes dolog, ennél szörnyűbb csak az lehet, ha a nemzethez szól bárki is, mert az már nemcsak nacionalizmus, hanem a demokráciát lábbal tipró náci beszéd. Ám a legnagyobb baj az lesz, hogy a miniszterelnök igazat mondott, és százmilliók titkos gondolatát mondta ki: az Európai Unió vezetése akkor is felelős a válságért, ha a sajátos intézményrendszer egyszerűen nem ismeri a felelősség fogalmát sem jogi, sem erkölcsi értelemben. A nemzeti kormányok belebukhatnak egy-egy rossz vagy népszerűtlen döntésbe, az unió vezetése azonban szent és sérthetetlen, minden törvényen felül áll, persze ezt már én teszem hozzá, a képviselők nem hívhatók vissza, még ha az őket delegáló pártok el is fogytak mögöttük, a bürokrácia pedig bevehetetlen, és labirintusokkal, kazamatákkal biztosítja saját védelmét, ahová vész esetén visszahúzódik, megfoghatatlanul, elérhetetlenül, vitára alkalmatlanul és képtelenül. Egészen biztos, hogy a sajtó ezt a beszédet Brüsszel és Európa elleni támadásnak fogja bélyegezni, pedig éppen az egyesült Európa féltése olvasható ki belőle, korrekcióra van sürgősen szükség, különben újra szétszakad apró darabokra a kontinens, amit igazán nem szeretnének mindazok, akik útlevél és vámhatárok nélkül utazhatnak. Nem hangzott el a beszédben, csak én teszem hozzá: ugyanezt az Európát akarjuk, csak gazdasági-pénzügyi gyámság és liberális „alapelvek” kényszere nélkül, vagyis keresztény Európát. Tisztességes, munkára alapozott fejlődést, nem elsősorban a baromfik, hanem az emberek jólétét Közép-Európában is.

Szentmihályi Szabó Péter, Magyar Hírlap

Utazás a jövőbe

 

Nem tudni, hány magyar ember hisz az időutazásban, de aki ott volt a Békemenetben, az a megvalósult jövőben érezhette magát arra pár órára. Abszolút félrevezető az az állítás, hogy a demonstrálók a Fideszért, a kormányért, illetve Orbán Viktorért lepték volna el az utcát. Kétségtelen, hogy láthattunk olyan táblákat, transzparenseket, amelyek Orbánt éltették, s elszántságra, kitartásra buzdították a kormányt, a Fideszt meg arra, hogy támogassa a harcban álló kabinetet, de nem ez volt az általános. Orbánt sem emelte az istenek magasába a tömeg, de megkapta azt a tiszteletet, amely mindig kijár egy bátor, nemzetét védelmező miniszterelnöknek. Külön pechje Orbánnak, hogy innen már nincs visszatáncolás, s az EU-s, IMF-es konfliktuson kívül is ugyanezt várja majd el tőle a polgári Magyarország.

 

 

Olvass tovább »

Cserni bíró

Álláspont

 

 

Cserni János bíró szereti a nyilvánosságot. Hogy a nyilvánosság szereti-e őt, az más kérdés – mindenesetre aki bármiféle fogalmat képes alkotni a bírói munkáról, jó ideje furcsállja a szóban forgó úr közéleti ámokfutását.

Világos, hogy a Fővárosi Bíróság tanácsvezető fenegyereke valamiért nem fér a talárjába. Izeg-mozog Cserni bíró abban a talárban, és időnként úgy érzi, feltétlenül szólnia kell a közállapotokról. Emberünk meg is találta a megfelelő fórumot, amikor a közismerten elfogulatlan Juszt László műsorában hümmögött és szörnyülködött, és kijelentette, hogy a tízes skálán kettest adna az ország mai alkotmányosságának. Arról is szólt, hogy az új alkotmány „lényegesen silányabb” az előzőnél, majd kollégáit némileg arcba rúgva tisztogatásról elmélkedett: szerinte az újonnan munkába állított 250 új bíróról „mindenki el tudja képzelni”, milyen döntéseket hoz majd.

Nem tudom, értik-e. Adott egy bíró, aki papíron és esküje szerint elfogulatlan, pártatlan, részre nem hajló, de valójában nagy ívben tesz minderre, és bőszen minősítget, ítél, befolyásol a nyilvánosság előtt.

 

Olvass tovább »

Szalontay Mihály: Ki adja a bankot?

 

Valami bűzlik! Ezúttal nem Dániában, hanem a nemzetközi bankrendszerben. Az elmúlt hetekben szinte alig múlt el nap, hogy ne derült volna fény újabb banki, pénzügyi turpisságra a világ legkülönbözőbb részein. Ha esetleg nem lett volna elég a világ össztermékének tízszeresét kitevő pénzmennyiség megforgatásához referenciaként használt londoni bankközi kamatszint, a Libor csoportosan elkövetett manipulálása, akkor hamarosan kiderült: a betétesek megtévesztése című, olimpiai méreteket öltő sportágban nemcsak csapatban, egyéniben is jeleskedtek a világ nagybankjai. A nyolcvan országban is fiókkal rendelkező HSBC-t rajtakapták a kábítószer- és fegyverkereskedelem illegális báróinak dollármilliárdjaival, miközben mellesleg terrorcselekmények finanszírozásához is segédkezet nyújtott. A legnagyobb európai bank ezzel az utóbbi évtized legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyét okozta az Egyesült Államoknak, amelyet az amerikai szenátus illetékes bizottsága 330 oldalas jelentésben taglalt. Na de nehogy azt tessék hinni, hogy a világnak csak ezen a felén kedvelik ezt a sportágat! A japán Nomura nemzetközi nagybank két vezetője is pánikszerű lemondásra kényszerült, miután kiderült: éveken át bennfentes információkat szivárogtatott ki a szívéhez és valószínűleg a zsebéhez is közel álló befektetési körnek különféle energetikai vállalatok náluk kezelt részvénykibocsátásairól. Az információt aztán ezek a befektetők arra használták, hogy eladják, majd olcsóbban visszavásárolják az érintett cégek értékpapírjait, ami hatalmas hasznot hozott a „jól tájékozott” csoportnak. Arról egyelőre nincsenek pontos értesülések, hogy hány esetben és mennyit nyerhettek ezen a bennfentesek, de a két vezető távozása mellett még a bank tucatnyi alkalmazottja ellen is eljárás indult, ami azt engedi feltételezni, hogy sorozatosan és csoportosan elkövetett csalásról van szó, no meg volt mit elosztani.

 

Olvass tovább »

Torgyáni útra lépett a Jobbik

Kovács András
Forrás: MNO
2012. július 28.

A politikai süllyesztőben 2002-ben eltűnt Független Kisgazdapártra emlékeztető botrányok határozták meg a Jobbik elmúlt fél évét, amely a következő időszakra is rányomhatja majd a bélyegét. A radikális párt Kelet-Magyarországról is egyre inkább kiszorulóban van, amit csak tetézett a borsodi szervezetben kirobbant háború.
A Jobbik ellenzéki pártként elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy stabilan egy szinten legyen az MSZP-vel. Átengedte az utca frontját a baloldalnak és a hozzájuk köthető civil szerveződéseknek, így a szélsőjobboldali párt háttérbe szorult. Amíg 2009-ben az SZDSZ akaratlanul is reklámozta a gárdát a választási kampány idején, addig mostanra már a programjaikból sem maradt sok minden – mondta el a Péntek8 adásában Kiszelly Zoltán politológus.

Kik ezek az emberek…?

IMF-tangó Bővebben a mai Magyar Hírlapban

 

Álláspont

 

 

Ha nem a bőrünkre menne a játék, olyan lenne az egész, mint egy könnyű nyári kabarétréfa. Ismét fővárosunkban járt ugyanis az IMF delegációja, és ahogy apránként kitudódik: a rég nem látott nyugati elvtársak éppen ott folytatták, ahol kényszerűen abbahagyták, amikor egészen pontosan 2010. július 17-én, egy forró vasárnap délután a magyar delegáció a torkukra fagyasztotta a szót. Két évvel ezelőtt Simor András jegybankelnök fizetésének tervezett csökkentése és a bankadó bevezetése volt az a pont, amelyen nem voltak képesek továbblendülni a globális pénzpolitika csendőrei. És most, amikor annyi civódás, szabadságharc, fegyverletétel, majd kiegyezési kísérlet után újra asztalhoz ültek Christine Lagarde asszony szürke gúnárai, a legelső probléma, mit tesz isten, megint csak a nemzeti bank függetlensége és a banki ügyletek megadóztatása lett. Mintha nem akarna ebben az országban a bankokon és Simor Andráson túl még tízmillió ember valahogyan elboldogulni. Mintha ennek a tízmillió embernek nem lennének ilyen-olyan kötelességei az állam felé, és mintha mindenki más nem lenne adófizetésre, közteherviselésre kötelezve. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mégis úgy látja, egy állam hitelképességének legfőbb fokmérője, hogy ott mennyire érzik magukat felhőtlenül a bankok és a bankárok.

 

Olvass tovább »

Budai: ezermilliárd a Malév-titok ára

Közel 1000 milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül – közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az elszámoltatási kormánybiztos szerdán sajtótájékoztató keretében mutatta be az előző kormányzat szerint nem létező, a Budapest Airport vagyonkezelői szerződéséhez csatolt titkos záradékot. Budai Gyula felolvasott a szerződésből, amely szerint “a felszámolási megszűnési összeg (…) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést”.

Budai közlése szerint a szerdán bemutatott szerződés arra az esetre szab konkrét terheket az államra, amikor a Malév felszámolása megindul. Ezt a szerződést 2007-ben, a BA privatizációjával egy időben a Kincstári Vagyonigazgatóság akkori vezetője, Zeles Sándor írta alá. Budai Gyula elmondta: a kincstári vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, Veres János akkori pénzügyminiszter gyakorolta.

Olvass tovább »

London harmadszor olimpiai házigazda

Az Olimpiai Stadionban tartott pénteki, szombatba átnyúló ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette a XXX. nyári ötkarikás játékok Londonban. A világ legnagyobb, négyévente sorra kerülő sporteseményét hivatalosan II. Erzsébet brit uralkodó nyitotta meg, a lángot pedig fiatal sportolók lobbantották fel.

 

A zsúfolásig megtelt, 80 ezer férőhelyes arénában a műsor nyitójelenetének kulisszái, egy tipikus angliai táj díszletei voltak láthatóak élő állatokkal, lovakkal, bárányokkal és libákkal, valamint korhű jelmezekbe öltözött szereplőkkel, közülük néhányan futballoztak, tollaslabdáztak és kriketteztek a réteken.

Helyi idő szerint 21 órakor a kivetítőkön vetített kisfilmmel megkezdődött a visszaszámlálás, majd a ceremónia kezdetét jelezve megszólalt a stadionban a két méter magas és három méter átmérőjű, 23 tonnás olimpiai harang, a világ legnagyobb felhangolt harangja, amely a játékok után is az Olimpiai Park egyik ékessége lesz. A haramgot Bradley Wiggins, a Tour de France friss brit bajnoka kondította meg.

Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: