Kettős mérce

Tovább kíván levelezgetni hazánkkal az Európai Bizottság

BuL
Forrás: MNO, MTI
2013. május 02., csütörtök

Lezárult az Európai Bizottságnak a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos jogi elemzése. A brüsszeli testület több levelet is küldött a kormánynak, amelyben további tájékoztatást kér – közölte csütörtökön a bizottság szóvivője.

Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője

Fotó: Europress/AFP Pia Ahrenkilde Hansen úgy fogalmazott, hogy a bizottság a jogi elemzés lezárultát követően három „adminisztratív” levelet küldött a magyar hatóságoknak. Ezekben Brüsszel további információkat kér az alaptörvény azon pontjairól, amelyekkel kapcsolatban korábban José Manuel Barroso, a bizottság elnöke aggályokat fogalmazott meg. Elsőként a szóvivő az alaptörvény negyedik módosításának 17. cikkét emeli ki, amely az Európai Bíróság fizetési kötelezettséget jelentő ítéleteire vonatkozik. Ez a passzus eredetileg az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek része volt, az Országgyűlés a márciusban elfogadott alaptörvény-módosítással emelte az alkotmányba. Ennek értelmében immáron az alaptörvény rendelkezik arról, hogy mindaddig, amíg az államadósság a bruttó hazai termék felét meghaladja, „különadót” kell kivetni, ha valamilyen bíróság, például az Európai Unió Bírósága ítéletével fizetési kötelezettséget ró a magyar államra, és ennek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő pénz. Még kér az Európai Bizottság Kukoricáznak: érvek, ellenérvek, történések A magyar Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el hazánk új alaptörvényét, amelyet az Európai Bizottság az év júliusában kezdett vizsgálni. Az alaptörvény 2012. januári hatályba lépését követően Orbán Viktor azonnal reagált a kritikákra, Daniel Cohn-Bendit és Viviane Reding aggályaira válaszolva pedig egy interjúban azt mondta, nem a magyarokkal, hanem az alkotmányban vállalt európai értékekkel vitatkoznak említettek.Az alkotmány módosításai közül márciusban történt a legnagyobb mértékű, ekkor 22 cikkelyt változtatott meg a kétharmados parlamenti többség. Szájer József ezt követően a Helsinki Bizottság színe előtt jelezte, hogy a módosítások éppen az Ab kérésére születtek, nem annak ellenére. A kormányoldal azt is több ízben kijelentette, hogy kész a tények talaján állva bármilyen vitára, Martonyi János pedig maga kérte véleményezésre a Velencei Bizottságot. A külügyminiszter után Navracsics Tibor kormányfőhelyettes az Európa Tanács elnökét, Orbán Viktor pedig Angela Merkel német kancellárt tájékoztatta arról, hogy Magyarország mindenféle európai normát betart. A kormány még nemzetközi jogásznagyságokat is felkért a negyedik alkotmánymódosítás elemzésére. A brüsszeli–strasbourgi hozzáállásnak ugyanakkor jelképe volt a Velencei Bizottság budapesti látogatása, amikor prekoncepcióval ültek tárgyalóasztalhoz, s ebből nem is csináltak nagy titkot. Barroso és Orbán közt ekkor újabb levélkör indult. Friss történés, hogy egy brit törvénymódosítás bevédheti a magyar módosításokat is, ami után már nem lesz alkalmazható a kettős mérce. További tájékoztatást kér emellett Brüsszel az alaptörvény negyedik módosításának ötödik cikkében foglaltakról, arról a passzusról, amely a választási kampányok, így az európai parlamenti választási kampány idején is a politikai hirdetések közzétételére vonatkozó korlátozásokat vezet be. Ez a rendelkezés az alaptörvény Szabadság és felelősség című szakaszába került bele márciusban; az alkotmány IX. cikke ennek értelmében azt mondja ki, hogy a parlamenti választáson országos listát, illetve az európai parlamenti választáson listát állító pártok a voksolást megelőző kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában, egyenlő feltételek mellett és ingyen tehetik közzé politikai hirdetéseiket. A harmadik adminisztratív levélben a negyedik alaptörvény-módosítás 14. cikkéről kér további tájékoztatást az Európai Bizottság, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét rögzíti. Ez a passzus arról rendelkezik, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az OBH elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki. A bizottság szóvivője azt is tudatta, hogy Brüsszel mindhárom levélre egy hónapon belül választ vár a magyar hatóságoktól, és annak birtokában dönt majd a további lépésekről, így arról is, szükségesnek látja-e, hogy hivatalosan kötelezettségszegési eljárást indítson.