Az elmúlt három hónapban végzett előkészítő munkának köszönhetően meghatároztuk a Magyar Nemzeti Galéria elkövetkező három évének fő irányait a kiállítási stratégia és az infrastrukturális fejlesztések tekintetében is – összegezte a tetteket és a terveket Csák Ferenc, a múzeum nemrég kinevezett főigazgatója. Kiderült: folytatódnak a monografikus kiállítások, a nemzetközi és regionális együttműködések, és végre megkezdődik a fogadótér régóta vágyott átalakítása is.
Fotó: Bokodi György
Február 1-jei kinevezése után az elmúlt héten látta elérkezettnek az időt Csák Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgatója, hogy ismertesse rövid- és középtávú terveit.
Ezek szerint 2010-ben folytatják az intézmény elmúlt években megalapozott kiállítási stratégiáját, azaz továbbra is kiemelt fontosságú lesz, hogy a jelentős magyar művészeket monografikus kiállítások keretében mutassák be, hogy a nemzetközi anyagot reprezentáló tárlatok a magyar művészettel összefüggésben jelenjenek meg, s hogy egyes korszakok művészetét új megvilágításba helyezzék. Emellett fontos, hogy a régi művészettől a kortársig lehetőleg minél több korszak anyagát a látogatók elé tárják.
Az idei kiállítások közül a június 4-én nyíló Kovásznai György életmű-tárlat egy majd 30 éve elhunyt művész munkásságának bemutatója lesz, míg az egy nappal korábban nyíló olasz mester, Fortunato Depero életmű-kiállításán az olasz futurizmus magyar avantgárd művészekre gyakorolt hatását is nyomon követhetik az érdeklődők.
Felicien Rops, a belga szimbolizmus nagy alakja Zichy Mihállyal való kapcsolata és Magyarországon készült grafikái miatt lesz érdekes, szeptember 30-tól. Az október közepén nyíló, modern magyar kereskedelmi plakátokat bemutató kiállítás, illetve a november elejétől látogatható XIX. Nemzet és művészet – kép és önkép című nagy bemutató egy-egy korszak, műfaj, vagy téma újszerű feldolgozását ígéri.
A Nemzeti Galéria középtávú, 2011-2013 közötti tervei között a monografikus összegzések sorában szerepel idősebb Markó Károly, Ferenczy Károly és Derkovits Gyula életművének bemutatása, s bizonyos értelemben ide kapcsolódik a Rippl-Rónai József és Aristide Maillol barátságát feldolgozó kiállítás is.
Izgalmasnak ígérkezik a múzeum 2013-as enteriőr-kiállítása éppúgy, mint a Párizs és a közép-európai festészet kapcsolatát vizsgáló bemutatója. A 2011-es kortárs horvát szobrászati kiállítás a közép-európai régió felé való nyitást jelzi, míg az 1945 utáni magyar művészemigrációról szóló tárlat a szélesebb nemzetközi összefüggésekre kíván rávilágítani. A 2012-re előjegyzett címeres emlékek kiállítása a régi magyar művészetből merít, a művészi grafika nagy korszakát áttekintő tárlat pedig egy igazi korszak-kiállítás, mely betekintést nyújt az MNG gyűjteményeink rejtett kincseibe is.
A magyar művészet külföldi reprezentációja szempontjából fontos állomás lesz az az októberi kiállítás, melynek alkalmával egy a Szépművészeti Múzeumból és a Nemzeti Galériából válogatott anyag a londoni Királyi Művészeti Akadémián vendégeskedik. A tervek szerint folytatódnak az erdélyi kiállítások is, ebben az MNG legfőbb partnere a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum.
Miközben az intézmény kiállítási politikája jórészt a hagyományokra épít, a múzeum arculatában és megjelenésében olyan változások várhatók, amelyektől az új főigazgató azt reméli, hogy a magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteménye az eddigieknél nagyobb figyelmet és megbecsülést kap majd.
Első lépésként Csák Ferenc bemutatta az MNG új logóját és új grafikai arculati terveit, majd kiemelte: az év utolsó harmadában megkezdik a méltán kritizált főbejárati fogadócsarnok átalakítását, aminek köszönhetően új térbútorok, információs felületek szolgálják a látogatókat.
Emellett a külső területeken is beruházások várhatók: lassan befejeződik a Mátyás-kút felújítása, megújul a kilátóterasz, és a Várgondnokság Kht-vel kötött megállapodás értelmében az MNG három évre megkapja a Dunára néző Savoyai-terasz üzemeltetési jogát. Fontos újítás, hogy a Nemzeti Galéria június 1-jétől új anyagvizsgáló laborral bővül: a több mint 100 millió forint értékű műszerrel (köztük kutatómikroszkópok, tisztítóberendezés, fotótechnikai eszközök) felszerelt laboratóriumot együttműködési szerződés keretében egy magáncég bocsátja a múzeum rendelkezésére.
Az MNG európai uniós pályázatairól Szücs György főigazgató-helyettes elmondta: a múzeum közel hétmillió forintot nyert oktatási és képzési célokra, de pályáztak egy nagyszabású tehetséggondozási és közösségépítési programra, valamint az épület akadálymentesítésére is.
Heti Válasz
Fotó: Bokodi György
Gondolat - Kanadai Magyar Magazin 
Hozzászólás