“A kurva anyját annak, aki az én magyarságomat kétségbe meri vonni” – üvöltötte lassan és megfontoltan Ungváry Rudolf baloldali megmondóember a múlt héten a Vértanúk terén, ma sem igazán tudni, mire válaszul.
Ungváry Rudolf
Az összegyűltek, a “takarodj Orbán”-osok mindenesetre lelkesen éljenezték. Kicsit sem törődve a mondat mély üzenetével. Mármint hogy immár mindenkinek joga ilyen-olyan anyjába küldeni azokat, akik kétségbe vonják a magyarságukat.
És ebben a nem túlságosan bonyolult összefüggésrendszerben nem lehet nem észrevenni, hogy Ungváry oldalán ott álldigált Gyurcsány Ferenc, 2004 decemberének miniszterelnöke. Az a politikus, aki saját vállalású és kivitelezésű kampányával valamennyi határon túli magyar magyarságát elvitatta. Aki elvetette a gyűlöletmagvakat az anyaországiak és a Trianon által leválasztottak között. S aki azt hazudta, hogy a kettős állampolgárság megadása nyomorba döntene nyugdíj- és egészségügyi rendszert, holott megdöbbentő fellépésével csak pártján belüli pozícióit igyekezett megerősíteni. (A múlt hétvégén újra összehívott Máért munkája még mindig a sebgyógyítás jegyében telt.)
A magyarországi szocialisták addig sem álltak túlzottan jól a nemzeti kérdések képviseletével. A patriotizmust is sovinizmusnak látták és láttatták. A nemzeti ünnepeket meg inkább sörvirsli-légiparádé performanszokká lefokozva igyekeztek átvészelni, nehogy valaki büszke legyen az identitására. Mit szólnának a szomszédok?
A magyar zászlót lábhoz tevő kampányt követően az MSZP kalapján egyedül Szili Katalin maradt bokrétaként, de a minap ő is faképnél hagyta a pártot. Nem látta a megújulás lehetőségét. Ungváry annál inkább. Kiváló ütem- és diplomáciai érzékkel Gyurcsánnyal összekapaszkodva küldött magyarságvédelmi hadüzenetet az országnak. (Milyen hitelességnek örvendene állatvédőként a csincsillabundában parádézó Brigitte Bardot?)
Az anyázós mondat ott és akkor úgy hatott, mint kukta tetején a gőztelenítő szelep. Feszítő indulatok szabadultak tőle a Demokratikus Charta híveit egybegyűjtő tüntetésen. Öt hónappal a hatalom elveszítése után már a harmadik köztársaság leghitványabb kormányát gyűlölték az útszéli politizálás esküdt ellenségei. És nagyon büszkék voltak bátor kiállásukra, pedig korábban se őket, se hozzátartozóikat nem érte nyolc napon túl gyógyuló államvédelmi támadás. Nem lőtték ki a szemüket, nem verték be a fejüket a rend felkent őrei, és nem tüntették ki az ellenük rohamot vezénylő rendőrkapitányokat.
Most nem történt más, csak a kétharmados többségűek – némi megfontolatlanságról tanúbizonyságot téve – korrigálni akarták az Alkotmányt, amitől aztán Ungváry Rudolf elérkezettnek látta az időt, hogy Gyurcsány Ferenccel egyetemben kiforduljon önmagából. És szép nyugodtan anyázzon.
A Vértanúk téri levadulás után a baloldal immár nem csak kicsinek látszik, de beszámíthatatlannak is.
Az MSZP megújulása itt tart. Ha elhisszük, hogy csak felfelé vezethet az útja, nincs okunk borongani.
“Hadd kérdezzem meg mindazokat a tiszteletre méltó, történelmi múlttal rendelkező rendszerváltókat, akik ma Gyurcsányt pajzsra emelik, hiszen ők ott voltak, jobban emlékeznek: Gyurcsány Ferenc 1989-ben még a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik vezetője volt, vagy már az MSZMP-s kapcsolatait beizzítva, milliárdos vagyonát kezdte el gyűjtögetni?”
(Ceglédi Zoltán, http://www.hirszerzo.hu, október 29.)
“Ha Nagy Imre élne, akkor megvetné Orbán Viktort, mert […] gyűlölné látni, hogyan lett 1989 reménységéből 2010 csaló politikusa.”
(Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Charta tüntetésén, november 2.)
“Az MSZP szexi mivolta a legkevésbé sem abból áll, hogy valaki qrogassa.”
(Szanyi Tibor, http://www.kapcsolat.hu, november 2.)
“Ungváry Rudolf “történésznek” is elgurult a gyógyszere, de fájdalom, amíg négykézláb kereste a téren, egyidejűleg a mikrofonba is belebeszélt […] a szellemileg roppant pallérozott Ungváry papa, aki, ha egy kiló kenyeret kér a boltban, nem állja meg, hogy ne nyilasozzon egy sort.”
(Szentesi Zöldi László, Magyar Hírlap, november 3.)
“Tartózkodik-e ebben az országban olyan ivarérett személy, aki komolyan gondolná, hogy Gyurcsány Ferenc visszatérése a hatalomba vállalható megoldás lenne? Tegye fel a kezét! Köszönöm, Bauer Tamás leteheti. Más?”
(Para-Kovács Imre, http://www.hirszerzo.hu, november 4.)
“Három napig dolgoztam vissza-visszatérőn a szövegen, de nem volt elég: nem sikerült teljesen kidolgoznom ezt az utolsó mondatot. Nem sikerült, holott jól ismertem Petőfi versét […] “Mit nem beszél az a német…” – “foglalod ám a kurva anyádat, de nem az én hazámat!” Ez a hagyomány dolgozott bennem a beszédem utolsó mondatának a megfogalmazásakor.”
(Ungváry Rudolf, http://www.galamus.hu, november 7.)
Gondolat - Kanadai Magyar Magazin 
2010. november 14. - 04:09
djhambi figyelmébe: Balogh András az MSZP elnökhelyettese szerint nem járhatják tovább a „gyurcsányi utat”, hiszen annak a párt, az ország és a nemzet is kárát látta.
…
Nahát!!!
2010. november 14. - 16:36
Engem legkevésbé sem érdekel Gyurcsány, mert nem az ő kormánya van hatalmon. Az igaz, hogy Gyurcsány politikai naivitása a válság kitörésével és Orbán kegyetlen kampánystratégiájával az MSZP csúfos vereségét hozta el a választásokra.
De nem azért nem járható a Gyurcsányi út, mert Gyurcsány rossz közgazdász vagy rossz szakember lenne. Hanem mert akkora a társadalmi elenállás személye felé. Ha felreppen a neve, tízből nyolc embernek kavarodik fel a gyomra. Tízből legalább hét ember hiszi azt, hogy tönkretette az országot, tízből kilenc ember ismeri az öszödi beszéd néhány félmondatát, és ez alapján ítélik meg.
Majd meglátjuk, mit írnak róla a történelemkönyvek. De annyit elárulhatok, hogy még egy embert nem láttam, hogy szakmailag érdemben kritizálta volna Gyurcsány egyetlen intézkedését is. Pedig elég sok hozzászólást olvastam már.
2010. november 13. - 21:06
“nehogy valaki büszke legyen az identitására”
Miért büszke bárki a magyar identitására?
Én arra vagyko büszke, amilyen sikereket elértem az életemben, amiért küzdöttem, és amit megérdemeltem. A magyarság csak úgy jött. Abba beleszületik az ember. Nem dolgozik meg érte, és hogy valaki erre legyen büszke… Hát, ha másra nem lehet, jó lesz ez is.
Persze ez nem azt jelenti, hogy nem művelem a magyar kultúrát, vagy elfordulnék a magyarságomtól. Talán több is az ismeretem, mint az átlagembernek. Petőfi maga mondta:
“Csak a magyar büszkeséget,
Csak azt ne emlegessétek!”
Trianont pedig Juhász Gyula fogalmazta meg a legszebben:
“Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.”
Ehelyett manapság az emberek inkább beszélnek róla, sem mint tanulnának azokból az eseményekből, melyek a tragédiához vezettek. Az első világháború előtt húszmilliós magyarságról beszéltek a hánorút támogatók. Vesztettünk, és most tízmilliós (+ néhány millió) a teljes magyarság.
“És nagyon büszkék voltak bátor kiállásukra, pedig korábban se őket, se hozzátartozóikat nem érte nyolc napon túl gyógyuló államvédelmi támadás.”
Te is tudod, hogy ez csak az egyik fele a dolognak. Mert a Charta nem is gyújtott fel koscikat, és nem rongált meg közintézményeket és közterületeket. Ráadásul előre bejelentett tüntetés volt, és közel sem volt olyan agresszív és állatias a tüntetőség, mint 2006-ban. Ja, és még egy apróság. Bárhogy próbálkozik is a Fidesz, egy rendőrtisztet vagy politikust sem sikerült előállítani, a nyomozás állása szerint ugyanis nincs felelős.
De tekinthetünk szerte a világban! Franciaországban a nyugdíjkorhatár-növelése elen tüntettek, eldurvult, és a rendőrök nyolc embert intenzívre küldtek. Angliában a tandíjak maximális felsőhatárának kitolásáért tüntettek egyetemisták, és mikor eldurvult, a rendőrség keményen (gumilövedékek, vízágyú) beavatkozott. Csak a magyar olyan hülye, hogy elhiszi, ha jogtalanságot követ el a közbiztonság ellen, megúszhatja egy kis seggberúgás nélkül. Aki békésen akar ünnepelni, az elvből nem keresi a bajt az utcákon. Mindenki tudta, hogy a jobboldal minden nemzeti ünnepet kihasznál arra, hogy verje a mellét és a hatalmát fitogtassa.
“Most nem történt más, csak a kétharmados többségűek – némi megfontolatlanságról tanúbizonyságot téve – korrigálni akarták az Alkotmányt”
Elég elegánsan fogalmazol: egy alkotmányellenes törvényt az Alkotmánybíróság jogköreinek visszanyesésével akartak elfogadtatni, és egyúttal elintézni, hogy az ellenzék ne kezdeményezhessen népszavazást a magánnyugdíjpénztárak ügyében. Emlékeztek még, hogy Orbánnak milyen sokat jelentett az, hogy népszavazást kezdeményezhetett a vizitdíj ellen? És az Alkotmánybíróság kiállt Orbán mellett? Na ezt a jogállamiságot támadta meg, és ezt az Alkotmánybíróságot vezette meg.
“Gyurcsány Ferenc 1989-ben még a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik vezetője volt”
Előtte két évvel Orbán pedig KISZ-főtitkár, Kövér meg MSZMP párttag, de ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni.