BUDAPEST – Ha most nem nyit ki Karinthy törzshelye, akkor már soha

Amennyiben a Hadik kávéház nem nyílik meg májusban, Újbuda szerződést bont az üzemeltetésre szerződött kft.-vel – közölte Molnár Gyula (MSZP) XI. kerületi polgármester.

Molnár Gyula azt mondta, ha ebben a hónapban nem nyit ki a kávéház, akkor valószínűleg szerződést bontanak az ingatlant bérlő céggel, mert “ezt már nem lehet tovább húzni”.

Álarcosbál a Fehér Kereszt Kávéházban

Kerekes Sándorral beszélget: Bede Fazekas Zsolt

Talán már két éve is annak, hogy Kerekes Sándor kollégánk Otthonról – Haza címû szösszeneteiben bizonyos rendszerességgel Budapestrõl jelentkezett. Többhónapos magyarországi látogatásának oka az volt, hogy felesége, Janet, egy kutatómunkát végzett. Ebben segédkezett Sándor és ennek a munkának a gyümölcse most érett be egy nagyon szép kiállítású könyv formájában.
A címe: Masked Ball at the White Cross Café The Failure of Jewish Assimilation – by Janet Kerekes

Vagyis: Álarcosbál a Fehér Kereszt Kávéházban

Hogy miért ez a cím, arra bizonyára magyarázatot fogunk majd kapni Sándortól, aki az adás következõ vendége – mert én bevallom õszintén, hogy én nem olvastam még a könyvet, ma kaptam meg, illetve hát itt van az asztalon elõtted, Sándor, így csak az elõzetesbõl és az alcímbõl sejtek valamit, miszerint: The Failrule of Jewish Assimilation Vagyis: A zsidó beilleszkedés kudarca – a könyv alcíme – nagyon sokat elárul abból, hogy mirõl is szól a könyv. 1867 és 1920 közötti magyar zsidóság asszimilációs törekvéseit követi nyomon. Közben egy összeállitást is kapunk Nagy-Britanniával – és hát rengeteg lényeges kérdést tárgyal a könyv – a tiszaeszlári pertõl a zsidóság üzleti szerepéig – ezt hámoztam ki az elõzetesbõl, de hogy pontosan mirõl van szó, azt Kerekes Sándor rögtön el fogja mondani nekünk.


– Nagyon sok szeretettel köszöntelek Sándor, az adásban!

– Köszönöm szépen és köszönöm a meghívást is. Hát… ez öt év munkája van ebben a könyvben és szívem szerint azt mondhatnám, hogy mindazt az ötéves munkát én egyedül végeztem el, de ez nem igaz – a feleségem is dolgozott azért rajta, mert ez az õ doktori disszertációja – tulajdonképpen ez a könyv.- mint európai történész és … hát igen, itt arról van szó ebben a könyvben, hogy vajon, abban a két országban, amely Európában a legasszimiláltabb zsidókat kitermelte magából, mint a Rotshildokat, a Hatvaniakat Magyarországon például …. Hogy lehet az, hogy a zsidók asszimilációja nem vált be? Sõt, a könyv odáig is elmegy, hogy ennek szerepe volt abban, hogy a zsidók katasztrófája miként alakult a háború alatt.

-Bocsánat, hogy közbevágok…

– Igen…

-….azt itt ebben a kis elõzetesben olvastam, hogy nem zsidó szemmel közelíti meg a kérdést a szerzõ. Ez mit jelent?

– Ez pontosan így van. A zsidó történészek, azok … 1867 óta egyfolytában azt sugalmazzák és arról beszélnek, hogy a zsidók mennyire magyarok, magyarabbak a magyarnál. No de ezt nem mindenki vette komolyan. Például Csernátony Lajos, a híres újságíró, Prohászka Ottokár, a híres püspök, kardinális és hercegprímás. Ezt senki nem fogadta el, nem hitte el és nem volt hajlandó elfogadni. Olyannyira nem, hogy egy teljes, a zsidóktól független magyar irodalom van, amely a zsidókat azzal vádolja és abban hibáztatja, hogy: nem asszimilálódnak és nem asszimilálódtak… és ennek az irodalomnak a feldolgozásán alapszik ez a könyv. Tehát nem arról, hogy a zsidók mit gondolnak magukról, hanem hogy mások mit gondolnak a zsidókról.

– Hadd szóljak itt közbe valamit, ami csak annyiban kapcsolódik a témához, hogy ha valakinek esetleg lenne hozzászólása, akkor azt megteheti a 416-233-7368-as telefonszámon, mert a téma azt hiszem, rendkívül érdekes. [TFM Radio]

– Sándor, ezt a kutatómunkát teljes egészében Magyarországon végeztétek ezalatt a néhány hónapos…

– Nem, nem… elõször is én eltöltöttem hat hónapot Janet-tel, a feleségemmel, Budapesten kutatásra, utána õ visszament egy másik három hónapra, majd egy következõ évben megint visszamentünk együtt kutatni, de amellett az angol nyelvû anyag, amely magában foglalja például a Magyarországon állomásozó brit diplomatáknak a jelentéseit – egészen 1867- tõl 1920-ig… elképesztõ dolgok …. meg magában foglalja az angliai zsidó sajtónak a vizsgálatát – például, az összehasonlítás céljára. Az… angol nyelvû anyagoknak a kutatása is szerepel ebben és azokat itt, Torontóban is el lehetett végezni – mert ezeknek az angol lapoknak a másolatai megvannak itt… és tudod-e, vagy sem, de érdekes lesz megtudnod, hogy a Torontói Egyetemnek a Robart’s Könyvtárában van egy hatalmas magyar anyag, magyar nyelvû magyar könyvek… egészen a kiegyezésig, sõt azelõttig visszamenõen… egy nagyon szerencsés dolog … a könyvek, amelyeket én Budapesten nem találtam meg, itt megvannak például. Nagyon érdekes…. és hát … a könyv egyedülálló abban a tekintetben, hogy valóban, a zsidó forrásokat, a zsidó véleményeket úgyszólván teljesen kerüli …és Prohászka Ottokár, Mikes Lajos, Kovács Alajos – a híres, úgynevezett “antiszemiták” – akiket a könyv feloldoz és megbocsát nekik, mondván, hogy ez nem antiszeminizmus, hanem ez egyszerûen értetlenség a zsidó asszimiláció hiánya elõtt. Ezek szolgálnak forrásmunkául. – …és tulajdonképpen – gondolom, hogy errõl egy mondatban vagy két mondatban nagyon nehéz beszélni – milyen magyarázatot ad a könyv arra, hogy a zsidóságnak miért is nem sikerült asszimilálódnia – mert végül is nem jött be ez a dolog. – Hát… az én … az én érzésem e tekintetben az, hogy … ugye 1867-ben a magyarok – hála Eötvös Józsefnek – úgy maszkírozták magukat, hogy egyenjogúsítják a zsidókat, és a zsidók úgy maszkírozták magukat, hogy õk asszimilálódnak..- ezt mindkét fél csak félig vette komolyan, félig volt õszinte e tekintetben. A zsidóság túlteljesitette a normát. Túl gazdagok lettek, túl sok helyet foglaltak el, túl sikeresek lettek, túl sok pénzt halmoztak fel és ezt a szegény magyar parasztok, az egyetemrõl kiszorult diákok nem … nem szívesen vették … és nem tudták elviselni és emiattt hatalmas ellenérézés alakult ki a zsidók ellen. A könyv 1920-szal befejezi a vizsgálatot – már nincs is szükség, hogy tovább menjen. Már elég ellenséges érzület gyülemlett fel a zsidókkal szemben eddigre.

– Ez a feleséged disszertációja. Na most: nagyon kevés disszertáció jelent meg ilyen kiállítású könyv formájában… általában nagyon szépen beköttetik és ilyen kis…

– Igen…

– … házi használatra… Tehát: valami történt. Ez a könyv valamitõl fontos lett… és rengeteg energiát és pénzt ebbe belefektettetek.

– Igen.

– Hol fog ez megtérülni, Sándor?

– Sehol.

– Hogyan tovább?

– Well ..hát a…a célja a könyvnek az, hogy egyfelõl a zsidóságot, másfelõl a nem zsidó társadalmat, beleértve ebbe a magyar társadalmat is, ráébressze arra, hogy vagy a zsidóknak kell nem-zsidókká válniuk, vagy a társadalomnak el kell fogadniuk a meg-nem-reformált zsidókat, mint zsidókat – ez … ezek elképzelhetetlen célok. Ezeket… ezeket nem lehet megvalósítani, de … de … ez a tanulsága a könyvnek – ha van tanulsága egyáltalán. …s miután a holokauszt teljesen megszüntette a zsidó asszimiláció irodalmát – a holokauszt óta nem jelent meg semmilyen könyv ebben a témában. Nemcsak, hogy idõszerû ezt végre megvizsgálni, de úgyszólván elengedhetetlen – hatvan évvel a holokauszt után még mindig nincs meg az igazi magyarázat, nincs kifejezve, nincs megirva, hogy a zsidó asszimiláció kudarca az egyik oka a holokausztnak.

– Ezt a könyvet egyébként – most fog megjelenni – most fog kijönni a könyv – de eddig hányan olvasták itt?

– Hát, talán hárman vagy négyen.

– … és mi a véleményük?

– Megvallom, sokan értetlenül fogadják. Van, aki valóságos dühbe jön és … hát … A disszertáció…. megvédése is egy nagyon nehéz és keserves dolog volt az egyetemen, de – mondjuk – az egyetemi gondolatszabadság nevében sikerült. Azonban ez nem lesz ennyire egyszerû, amikor az olvasóink véleményével szembenézni és .. hát ez nagyon sok vitát és … és … dühöngést fog okozni ez a könyv. Már azok között, akik elolvassák… és sokan a zsidók között úgy fogják érezni, hogy ez egy árulás, a … az antiszemiták, az úgynevezett “antiszemiták” között pedig sokan úgy fogják érezni, hogy ez igazolja az ellenkezésüket a zsidókkal szemben.

– Felmerül a kérdés, hogy – hiszen a feleséged nem magyar – miért volt számára fontos, hogy errõl az oldalról közelitse meg ezt a kérdést – …vagy úgy volt talán a legkézenfekvõbb?

– Nem… Igazából nem tudom erre a magyarázatot. Az eredeti kérdés az volt, hogy lehet-e, hogy a holokauszt az bosszú volt a zsidók emancipációjáért? Ez volt az eredeti kérdés. De az emancipációt azt maguktól adták az európai országok a zsidóknak. Azt a zsidók nem kérték és nem követelõztek. Ez egy – ez egy felvilágosodás-kori eszme volt, hogy “mindenki egyenlõ”. … és a zsidók kilógtak ebbõl, úgyhogy a liberális korszakban, a XIX. században a liberális kormányoknak nem volt más választásuk. … és ezt Eötvös József kitûnõen kifejezte, mondván: “ A szabadság egy olyan dolog, amit nem kiérdemel az ember; az jár.” … és ennél fogva a zsidónak is jár. De ez nem vezetett el oda, amit reméltek tõle. Mert a zsidók együttmûködésére is szükség lett volna… és a követelés a zsidókkal szemben az volt, hogy olyanná váljanak, mint mi mindannyian vagyunk: egy a sok között. Ezzel szemben a zsidók nem ezt tették.. Kiváltak. Most az ellenkezõ irányban: már nem voltak piszkosak, már nem voltak képtelenek magyarul beszélni, már nem viselkedtek úgy mint egy klikk, hanem szétözönlöttek a társadalomban s elfoglalták az összes ügyvédi helyek felét, elfoglalták az összes orvosi helyek felét, az egyetemek hallgatóságának a felét, a pénzintézeteknek majdnem mindegyikét, a bányákat, az ipari üzemeket, a Weisz-Manfred üzemet… Igaz, hogy õk alapították, de nem hagytak helyet senki másnak, hogy megalapitsanak egy másik Weisz-Manfred Mûveket.

-Azt hiszem, hogy ezt a beszélgetést – mert nagyon sokat lehetne errõl a könyvrõl beszélni – ott kell abbahagynunk, hogy minden kedves hallgató figyelmét hívjuk fel a könyvbemutatóra – és hogy ez a könyv kapható lesz, ugye?

– Igen … igen.

– Hol lehet majd megvásárolni?

– A könyv … még nem tudjuk, hogy hol mindenhol lehet majd megvásárolni, de minden esetre 22-én csütörtökön 7:30-kor este, az Israel’s könyvesboltban: 870 Eglinton Ave. West (Toronto) alatt lesz egy ilyen könyvbemutató, kis italokkal és kis harapnivalókkal egybekötött beszélgetés, felolvasás és ott mindenesetre meg lehet majd venni a könyvet. Azután pedig majd a kiadó Amerikában és itt, Kanadában is terjeszteni fogja a könyvet.

– Tehát – minden nagyobb könyvesboltban meg lehet majd …

– Nagyon reméljük.

– Búcsúzásképpen, akkor áruld el nekem, hogy honnan a cím?

– 1896. január 3-án az Aradi Nõi Zsidóegylet egy farsangi bált rendezett az aradi Fehér Kereszt Kávéházban. Mindannyian tudjuk, ugye, hogy a farsang az egy keresztény intézmény, mielõtt a Lent elkezdõdne… és ez a hölgykoszorú, a zsidó hölgykoszorú Aradon, úgy képzelte, hogy õk már olyan asszimiláltak, hogy õk már keresztény eseményeket is rendezhetnek abban a reményben, hogy majd a keresztények is eljönnek… és hát ennek az egésznek a komikuma – és bizarrsága – soha nem tûnt fel nekik és … hát még annyit … annyit szeretnék errõl a címrõl mondani, hogy akik ismerik a “Shot out Eddy O.K. coral “ kifejezést, ahol a két ellenésges cowboy-csapat szétlõtte egymást valahol a prérin … ez annak a pontos vers-beli megfelelõje – az álarcosbál – ennél az aradi eseménynél a zsidók elmaszkírozták magukat, mint keresztények – s ott rendezték ezt az álarcosbált: a Fehér Kereszt Kávéházban

…. Elhangzott a Torontói Független Magyar Rádió müsorában – 2005 szeptember 10. – Archivum: http://www.gondolat.com/content/view/3515//

A hanganyagot lejegyezte:
Bokodi György, a Gondolat – Kanadai Magyar Magazin szerkesztője
– Toronto, Canada 2005 –

%d blogger ezt kedveli: