EZÉRT NEM MENNEK A MIGRÁNSOK AZ ARAB ORSZÁGOKBA

 

Ahmed Aboul Gheit
Ahmed Aboul Gheit

Most kaptam, érdekes…

Néhány napja néztem egy nagyon érdekes interjút a kínai tévén. Ahmed Aboul Gheit-et, az Arab Liga elnökét interjúvolta meg Tian Wei. Szóba került a migránskérdés és az újságírónő  azt a kérdést Gheit úrnak, amit a migránsbefogadó országok nem mertek feltenni, mégpedig azt, hogy az arab országok miért nem fogadják be ezeket a migránsokat.

TW: Miért nem mennek akkor Önökhöz ezek a migránsok?

AAG: Azért, mert mi nem vagyunk úticél (destination country). Mi nyitottak vagyunk .

TW: Akkor magyarázza el, kérem, hogy mégis miért nem akarnak Önökhöz menni ezek a menekültek és migránsok?

AAG: Nagyon egyszerű. Mi nem teszünk kivételt velük szemben. Amikor átlépik a határt, és menedékjogot kérnek, akkor a következő lépés az, hogy alá kell írniuk egy kötelezvényt, hogy betartják a befogadó ország szabályait és bármilyen kihágást követnek el, ugyanazt a büntetést kapják, (ami súlyosabb esetekben halálbüntetés is lehet)  felgyorsított eljárással, amit az ottani lakosok, és a büntetés letöltése után (hacsak nem halálbüntetés) azonnal viasszatoloncoljuk őket a saját országukba. Azt is alá kell írniuk, hogy a beilleszkedés során kapott beilleszkedési segélyeket 2 éven belül vissza kell fizetniük, mert ha nem, elkobozzuk az értékeiket és azonnal kitoloncoljuk őket. Ha valaki nem tud írni és olvasni,  akkor szóban adják elő neki ugyanezt és ő ujjlenyomatával írja alá. Nincs mentség, hogy nem ismerik a kultúrát, ami arabok estében nagyon kétségbevonható, így ez a könnyítés nem játszik szerepet. Ezek szerint a hír elérte őket és nem akarnak arab országokban letelepedni.

TW: Nem gondolja, hogy ez drasztikus eljárás, Mr. Gheit? Nyugat-Európában sokkal rugalmasabban kezelik ezt a kérdést.

AAG: Egyáltalán nem, mert ha én másutt keresek menedéket és segítséget kapok, akkor kutyakötelességem az ottani törvényeknek engedelmeskedni, mert ha nem, fel is út, le is út. Nyugat-Európa majd egyszer felébred és reálisan nézi a helyzetet. El kellene küldeni néhány tisztségviselőjüket és próbaképpen menedékjogot kérni Dohában, vagy Quatarban vagy Szaúd-Arábiában és saját bőrükön tapasztalnák az elmondottakat. Akkor majd felébrednének.

Elgondolkoztató. Nemde?

(Borító: dailynewsegypt.com)

A kurva anyját!

Bréking: 30 napra lezárja határait Európa a külföldiek elől!

Ursula von der Leyen talks to media

Uniós források 

Portfolio
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy Európa összesen 30 országa, tehát a Schengen-övezet tagjai és további országok zárják le 30 napra a határaikat a külföldiek előtt és kizárólag csak a valóban fontos egészségügyi és egyéb célú beutazásokat engedjék meg külföldről – jelentette be Ursula von der Leyen.
hirdetés

Az Európai Bizottság elnöke azt jelezte, hogy holnap, azaz kedden döntenek majd az állam- és kormányfők ezekről a javaslataikról, azaz a külső határok lezárásáról.

Ez gyakorlatilag részben válasz az Egyesült Államok felől minap meghozott döntésre, hogy ők is lezárják a határaikat az EU-tagállamok előtt 30 napra, de mivel a most készülődő uniós döntés világszinten szól, ez még szélesebb körű korlátozást jelent.

Az ellenzék megszállja az emberek agyát! – Működés közben mutatjuk be a balliberális parakampányt

Már nem is pontosan lehet azt tudni, hol kezdődik a Szél Bernadett és hol végződik Hadházy Ákos, mindenesetre a két agyszívó parafelelős újabb fogas kérdéssel akarta az Operatív Törzsön keresztül megbuktatni a Orbánt. Aztán meg a kapott válasszal akarták megbuktatni a Orbánt, mert a koronavírusozás nem állhat le. Mulatságos történetüket a 444 nevű blog írta meg, mi pedig cikkük nyomán azt, hogyan épül föl, és milyen üzenetekkel operál a balliberális parakampány. Íme…

Ékes példáját adta ma a Hadházy – Szél – 444 tandem, hogyan is működik, működtetik a pánikkeltő, sunnyogva sejtető, konkrétumokat, tényeket elhallgató balliberális propagandagépezet. Hogy hogyan oltják a szájhanyományba semmitmondó, szándékosan mindent félreértő és félremagyarázó parakampányukat. Erről egyébként már egy kitúűnő mém is terjed az Interneten, idemásolom mások derültségére is.


Igaz ugyan, hogy Magyarországon a fertőzöttek száma nem érte még el a negyvenet, az ellenzék által behülytett rettegőkből viszont már több százezer van, akik folyamatosan ontják frusztrációjukat a gyanútlan nethasználókra. A koronavírusnál tehát mindenképpen virulensebb és kártékonyabb a balliberális parakampány és szinte lehetetlen ellene védekezni. Hadházy minden nap bemászik az emberek agyába, hogy a savanyú, énmindigmindentmegmondtamelőreismárrég arcával újabbnál újabb ellenőrizhetetlen blődségekkel sokkolja a magyari idegeket.

AZ OXIGÉNRÓL MÉG NEM VOLT SZÓ

Legutóbb is pontosan ez történt. Szél Bernadett és Hadházy eredetileg ugyan nagy gondban lehettek, hiszen szinte már mindenbe belekötöttek és úgy elfogyott a téma, mint a Teszkóból a liszt. Végül aztán Szél Bernadett csapott a homlokára, hogy megvan az újabb nagy kormánybuktató kérdés:

hát aztán oxigén van -e elég a országba? Meg az a gép, amelyik a vízből kiveszi, abból van -e elég? Mi lesz, ha nem lesz oxigén? Vagy csak a korrupt fideszeseknek jár a kormányoxigén, a tízmillió éhező és fázó szegényember meg fulladjon meg? Orbán ellopta az összes oxigént, ezért legjobb lenne, ha az IMF lélegeztetné az országot?

Hát ezt így jól kitalálták, aztán szőttek köré egy mesét, hogy ezeket a kérdéseket egy orvos kérdezi (ez a lényegi része egyébként az egésznek). Az “orvos” azon nemlétező források egyike, akikre pélául a 444 is rendszeresen hivatkozik, holott mindenki tudja, hogy a szerkesztőségi babzsákfotelokban gumigolyót gyúrogatva születnek a sztoriaik. Mindenesetre az ötlet kitűnő volt. Szóval, Hadházy és Szél a diadal mámorától megittasulva rohantak is az operazív törzshöz, hogy nesztek, erre feleljetek, ha tudtok, ti nagyokos kormányemberek, hogy hogyan is van a dolog a zoxigénnal? Szél-Hadházy többek között az alábbi kérdéseket tette fel:

  • Intézményi szinten a koronavírus-fertőzés kezeléséhez használt oxigénterápia mennyivel növeli meg országosan az oxigénfogyasztást?
  • Felkészültek-e megfelelő mennyiségű oxigéntartalékkal a vészhelyzetben kialakult magas igényszám biztosításához?

Az Operatív Törzs meg válaszolt. Közölte, hogy van elég oxigén, és lesz is, nyugi. Ettől viszont Szél-Hadházy teljesen kiborult. Hogy őket egy egszerű igennel nem lehet csak úgy elintézni. Ők LE VOLTAK KEZELVE, SEMMIBE VOLTAK VÉVE, RAJTUK CSAK ÚGY KERESZTÜLNÉZTEK, SZÓRA SEM MÉLTATTÁK ŐKET, vagy VÉGÜL IS MÉLTATTÁK, NADE VÁLASZ AZ ILYEN…?

És ezt a felháborodást azonnal meg is írta a 444. A fenti mondatok bármelyikét választhatták volna címnek, de inkább ezt adták:

Egy orvos kérdéseit küldte el Szél Bernadett az Operatív Törzsnek, semmitmondó választ kapott

Igen, ebből cikk lehetett, ezzel a címmel. Ez a 444-nél egy hír. És csakhogy értsük a cikk tulajdonképpen tökéletesen adagolt metaüzenetét: az Operatív Törzs lényegében nem a Szél-Hadházy blődségeket vette semmibe, azaz intézte el egy egszerű igenekkel és nemekkel. Hanem az orvosokat.

Az Operatív Törzs szarik az orvosokra, semmibe veszi a kérdéseiket

– ezt írta meg valójában a 444. Na, így működik a sejtető propaganda. Hogy az emberek nem tudják pontosan mitől, de elegük van. Tele van a fejük egy csomó hasonló kamu metaüzenettel. Pontosan ezért is kellett erről írni, hogy értsük, mennyire résen kell lennie mindenkinek, aki nem akar Hadházy hatása alá kerülni. 

Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Jó tanácsok túlélés idején

szentesip12-3.png

Szentesi Zöldi László

2020.03.16. 10:20

 

Nincsenek véletlenek. Minden kimondott szónak, minden cselekvésünknek következményei vannak, a bűnt bűnhődés követi, a jótettet jutalom. A természetben, akárcsak a társadalomban, mindennek szabott rendje van. Folyót szabályozunk: azt hisszük, hogy medrében tarthatjuk, merészen árterületre építkezünk, aztán jön a tavasz, jön a nyár, és a folyó ellenállhatatlan erővel visszaveszi azt, ami eredendően az övé. Ha egy tanyát a sorsára hagyunk, az idő elvégzi a dolgát. Először a falak dőlnek össze, aztán néhány év alatt eltűnik a teljes épület. A végén csak néhány facsoport és az elvadult gaz jelzi, hogy valaha ember építkezett itt, hogy beavatkozott a táj szakrális rendjébe.

Bár járványok mindig is voltak és lesznek, pontos, meghatározható oka van az elterjedésüknek. Ez minden esetben a mozgás, a társadalmi mobilitás, az utazások. Amerika őslakosságának nagy részét az európaiak által behurcolt járványok pusztították el. A nagy európai pestisjárványokat a selyemúton közlekedő karavánok terjesztették keletről nyugatra. Pontosan úgy, ahogyan ma is, akkor is a migráció, a személyek szabad áramlása okozta a tragédiát.

Lehetetlen nem felfigyelni rá, hogy Európában azokban az országokban kezdődött a baj, majd ott terjedt szét szélsebesen, amelyek tárt karokkal várták a migránsokat. A koronavírus aligha véletlenül bukkant fel elsőként Németországban és Franciaországban, nem pedig Litvániában és Szlovákiában. Az sem véletlen, hogy a migránsoknak zöld utat adó, mozgásuk fő irányát jelentő Olaszország omlott össze, illetve Spanyolországban növekedett legdinamikusabban a fertőzések száma. Mint ahogyan az sem, hogy a helyzet drámai romlásáról hamarabb érkezett hír Svédországból, Belgiumból, Ausztriából, mint Magyarországról, Lengyelországról és Romániából. Ez utóbbi közép-kelet-európai országokba a nyugatról hazatérő munkavállalók, a külföldi diákok és a nagyvárosi turisták hurcolták be a vírust, komoly migránstömeg és milliós bevándorlás híján ez másképp nem is lehetett.

Bár illedelmes tabusítás tiltja a témát, mondjuk ki mégis: a koronavírus elterjedése és a bevándorlás között kapcsolat van. Még akkor is, ha Donáth Anna dührohamot kap (láttuk az ATV-ben, mennyire felkavarta a téma), szerényen jegyezzük meg, hogy hazánkban is iráni diákoknál regisztrálták az első fertőzéseket, nem pedig helyben, Vésztő-Mágorpusztán támadt magától a kór.

Joggal vetheti fel az olvasó, hogy miért citálom ide ezeket, hiszen globális világban élünk, a betegségek terjedése ellen aligha tudunk védekezni. A helyzet az, hogy a bevezetőnkben írottak szellemében összefüggéseiben kell vizsgálnunk a kérdést. A koronavírus ugyanis nem véletlenül, nem előzmények nélkül és nem egyszeri csapásként támad ránk. Minden gondolkodó ember érzi, tudja a nyugati világban, hogy korszakfordulóhoz értünk, és nem ma, hanem már hosszú-hosszú évekkel ezelőtt. A kor, amelyben élünk, átmeneti kor: valami véget ért 1990-ben, és nagyjából harminc év átmenet után lassan átolvadunk egy új politikai-gazdasági-kulturális erőtérbe. Hogy ennek a korszaknak ki ad nevet, hogy milyen elvek mentén szerveződik, és hogy mi lesz népünk, a magyarság sorsa az új felállásban, egyelőre nem világos. Csak az biztos, hogy a kontinensünket és a nyugati világot három évtizede sújtó liberalizmus kifulladt, küldetését bevégezte, és valami más, valami új következik. És garantáltan nem valamikor, messze az időben, hanem még a mi életünkben.

Szórványos felfordulásoktól (mint például a délszláv konfliktus) eltekintve Európa 1945 óta nem látott háborút. Az emberek beleringatták magukat az örök béke képzetébe, nyugaton bulitársadalmak jöttek létre. A fogyasztáson és a komfortérzeten kívül az átlagos nyugati embert semmilyen mélyebb értelmű gondolat, eszme nem érinti meg. Európa az összes elképzelhető társadalmi devianciát isteníti, pajzsra emelte különféle kisebbségi csoportok érdekvédelmét, de közben identitását, arcát, jellegét vesztette. Az egyéni jogok burjánzása elfedte a közösségi feladatokat, a jogok felülírták a kötelességet, a munka és a becsület helyére nihilizmus és erkölcsi széthullás lépett. Európaiak százmilliói tesznek úgy, mintha nem lenne holnap. Európa elfáradt, feladta magát, Európa megöregedett, az utolsókat rúgja.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a védtelen, legyengült kontinensre hatalmas embertömeg zúdult a harmadik világból. Velük együtt ismeretlen eszmék, az európai emberektől nagyon távoli társadalomkép, életvitel, ízlés is beköltözött az országainkba. És bár nem első szándékból, de ők segítették világra a legutóbbi évek két legnagyobb globális kihívását, ők felelnek az európai városokat is sújtó terrorizmusért, és most ők közvetítik a koronajárványt is.

Milyen érdekes, hogy amikor beüt a baj, az emberek, a kormányok, az egész társadalom azonnal egészséges ábrázatot ölt. A meghaladottnak hitt határok újra állnak, megint van határellenőrzés, ahogyan az emberiség hajnala óta mindig, védjük a saját területünket. A pacifista, migránssimogató idióták zavarodottan hallgatnak, ez most nem az ő idejük. Utcáinkon hamarosan rendőrök, katonák veszik át a hatalmat, és az egyén jogai helyett a közösségi érdek lesz az első. A vírus átmenetileg visszahozta a rendet. A rendet, amely nem kényszerítés, nem diktátum, egyszerűen az állam polgárainak magas szintű védelme, a régi tapasztalatok, nem pedig zavaros társadalmi kísérletek alapján. Ezt a rendet üdvözölni kell. Az állam fontosabb az egyénnél, a kötelesség a hazánk, a közösségünk, a családunk iránt felülírja azt, hogy beülhetünk-e vagy sem a kedvenc kávézónkba.

Európának választania kell. Végig kell gondolnunk ezekben a napokban, milyen jövő vár ránk. Hogy a terrorizmus után a vírus is megérkezett, és ezzel nincs vége a történetnek. Hiszen helyes és helytelen cselekedeteinknek egyaránt következményei vannak, szabad akaratunk szerint azonban mi választhatjuk meg az irányt. Ez a régi történet a keskeny és a széles útról. Amikor majd vége lesz a mostani válsághelyzetnek, akkor is arra kell gondolnunk, amire ezekben a napokban: közösségünk, szeretteink, családunk védelmére.

A rossz hír ugyanis az, hogy ha nem ragadjuk meg a probléma lényegét, ha tovább áltatjuk magunkat, ha tovább követjük utópiáinkat, és nem mondjuk ki őszintén, hogy mi magunk vagyunk a legfontosabbak, és nem az idesereglett harmadik világ, akkor már meg is ástuk a sírgödrünket, és nyugodtan bele is fekhetünk. Akkor egészen biztosan végünk van.

A természet pedig köszöni szépen, visszaveszi, ami az övé. Az erősek és a bátrak túlélik. Ők mindent túlélnek, és bárki bármit is mond, ez mindig is így volt, így is lesz. A természeti és társadalmi törvényeket ugyanis még Donáth Anna sem írhatja át.

„Orbán Viktor is lépjen ki a komfortzónájából!”

…mondta Hadházy Ákos, és hamm, bekapott még öt Xanaxot. Ami koronavírus ellen ugyan nem véd (atomtámadás ellen sem), viszont hatóanyaga, a benzodiazepin túlzott szedése petyhüdt arcizmokat, kissé kásás beszédet, ítélőképesség-vesztést, gátlástalan viselkedést, szellemi leépülést okoz. Utóbbihoz persze nem feltétlenül kell, Xanax; van, aki eleve komoly helyzeti előnnyel indul. A sajtótájékoztatót Hadházy közösen tartotta Fekete-Győr Andrással. Aki felszólította a kormányt: most rögtön mondjuk le a 2023-as Atlétikai Világbajnokság megrendezését.

Hadházy a miniszterelnök pár nappal korábbi beszédére utalt, amiben utóbbi jelezte: nehéz idők következnek, mindenkinek ki kell majd lépnie a komfortzónájából. És tényleg: durván helyzet van. A koronavírus járvány mindent megbénított, mindent felülírt. A gazdasági következményeket egyelőre felbecsülni sem tudjuk, de nagyon fog fájni. Néhány spekukáns egyén, pár rezisztens nagyvállalat, esetleg egy-két opportunista latorállam kivételével, mindenkinek. De hol van ez még… Jelenleg a megbetegedésekkel, az elhalálozásokkal, illetve a teljes egészségügyre nehezedő nyomással van a világ elfoglalva. A rendszerre hirtelen rászabadult óriási mennyiségű beteg, akik mind ugyanazt az ellátást, eszközöket, gyógyszereket igénylik. A kapacitások ezt nem bírják el, egyszerűen nincs elegendő. Sehol a világon. Nem azért, mert a kormányok elhanyagolták, nem kölltöttek rá eleget, stb. Az olasz egészségügy nemzetközi szinten is nagyon jó hírű… volt. De nem arról van szó, hogy ez kamu, porhintés lett volna, és valójában „szétrohadt”, hanem szerencsétlenek egész egyszerűen nem voltak felkészülve egy ilyen gyors járványra. Amire sajnos nem is lehet felkészülni. Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: