Bősz Anett egyre nagyobb suttyó

Ahogy belépett a DK-ba, a képviselőnő megváltozott…

Különös követelmények lehetnek a felvételhez a DK nevű szektába. Ugyanis nemrég írtunk már Bősz Anett képviselőnőről, aki a 0%-os Liberálisok nevű pártból átlépett a 10%-os DK-ba. Ez fejlődés, tagadhatatlan. Szellemi szinten sajnos súlyos visszaesés következett be az akár csinosnak is mondható hölgy mentális állapotában. A jobb sorsra érdemes hölgyike ugyanis a DK-ba lépést követően azonnal átment rasszistába. A képet nem fogjuk közölni, mit posztolt a Facebookon, mert nem reklámozzuk. Legyen annyi elég, hogy a megosztott képen Orbán Viktort cigánynak ábrázolják (rasszizmus), a nőket pedig szülőautomatának (dehumanizálás).
Cseppet sem liberális toleráns viselkedés, ami valahol érthető, mert Bősz már nem a Liberálisok nevű 0%-os párt tagja, hanem DK-s, ott pedig köztudomású, hogy tombol a rasszizmus.

De mi a feloldása a sztorinak? Mi például nem toleráljuk a rasszizmust, ezért feloldásként az lenne a legjobb megoldás, ha Bősz Anett fogná magát, és eltakarodna a Parlamentnek még a közeléből is!

Olvass tovább »

Ellopott gyermekkorok balladája

 

„NAGYAPÁM, APÁM S MOST MÁR A MAGAM LÁBNYOMÁBA LÉPVE, MÉG TUDOM, HOL JÁROK”

„Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég. / Ronggyá nyűtt cipőm, amíg bírta, vitt feléd. / Éjszakák sűrűjén vágtam át, / A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét. // Gyöngyházszínű tengeren, / Könnyű csónak szállt velem. / Most újra, újra itt vagyok, / Napot hoztam, csillagot. // Drágakő vízbe hullt, a mélyben elveszett. / A bársony megfakult, ezüst tükröm megrepedt / Szélvihar szórta szét a pénzemet. / Kopott bádogpoharam végül koldus vette meg. // Minden kincsem odalett, / Nem hozhattam mást neked. / Napot hoztam, csillagot, / Nézd a két kezem, nézd csak, hogy ragyog.”
(Omega együttes: Időrabló. Napot hoztam, csillagot, szövegíró: Sülyi Péter)

Így indultunk. S a legmélyebben, legönfeladóbban abban hittünk, hogy belőlünk itt soha nem lesz semmi. Pedig – mondtam – bennünk még volt kulturális önazonosság. És nem is akartuk soha, egyetlen pillanatra sem elveszíteni. Az apám a Petőfi gimnáziumba járt, ott lóg tablója a falon ma is. Én a Szilágyiba jártam, a Horváth-kert másik oldalára. A Horváth-kert két vége között feszül a kulturális önazonosság. Egy apa s egy fiú.

„Az apám még vidám legény volt, / Dalolt, hogyha keresztre nézett, / Én meg az apám fia voltam, / Ki unta a faragott képet / S dalolt, hogyha keresztre nézett. // Két nyakas, magyar kálvinista, / Miként az Idő, úgy röpültünk, / Apa, fiú: egy Igen s egy Nem, / Egymás mellett dalolva ültünk / S miként az Idő, úgy röpültünk.”
(Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn)

A kálvinista nem stimmel. A többi igen.

Olvass tovább »

Időben jött…

… a jobboldalnak a kijózanító önkormányzati választás.

Erről azért kell beszélni, mert időben jött a hódmezővásárhelyi fiaskó, amikor is egy jól működő várost gyűrt maga alá egy ismeretlen a jól felépített ígérgetéseivel és hazugságaival. Ma már tudjuk, hogy mit takar az amis Márki-Zay Péter hazugságshow-ja, de azt is tudjuk, hogy az emberek a rózsaszín álmoknak, a jó arcú, de belül rothadt, valóságot nélkülöző szózuhatagnak könnyen bedőlnek.

Ez történt Budapesttel is.

Hiába sorolták az élvonalba a világ turisztikai szakértői fővárosunkat, a leglátogatottabb, legkedveltebb célpontok közé, hiába tette rendbe Tarlós István főpolgármester élhetőbbé az ország központját, ha a mindenkit félrevezető, súlyos dezinformációkkal dolgozó szómágusok elhitették Budapest kicsiny többségével, hogy a kánaánt, a csoda eljövetelét csak is ők, a balliberális oldal biztosíthatja. Bejött az az irreális feltételezés, hogy a választók nem a szemüknek, a zsebüknek, a javuló életüknek hisznek, hanem a jól kimódolt, mérgező szavaknak.

Időben jött a vészjelzés.

Ahogyan Hódmezővásárhely elvesztése felrázta, összefogásra sarkallta a jobboldali többséget az országgyűlési választások előtt, úgy ez az önkormányzati választás is figyelmeztető jelként kell hogy lebegjen a szemünk előtt: eddig és ne tovább!

Ne ringassuk magunkat abban az álomban, hogy Budapest mindig a baloldalé volt, maradjon is az övé. Ez így nem igaz! Pontosan Tarlós István példája mutatja, hogy a konzervatív, építkező, rendpárti jobboldalnak van helye a főváros vezetésében.

Kilenc évig sikerrel kormányoztak Budapesten a patrióták, a jobboldaliak. Egyértelműen stratégiai hiba, kommunikációs tévedés volt Tarlós kudarca. Nem a munkát, a szellemi pluszt, a város szeretetét, a tisztább utcákat, a biztonságot, a gondoskodást jutalmazták, hanem az üres szófordulatokat és a balliberális oldal erőszakos kommunikációs nyomulását díjazták a sajtóban, az utcákon, a tereken, a lakótelepeken és a budai, hagyományosan konzervatív kerületekben is. Ennek tragikus eredményét, okait kell vizsgálnia a jobboldali politikusoknak, szakértőknek, újságíróknak, miközben rá kell mutatni, hogy merre van a kiút.

Bár számszerűleg valóban a Fidesz-KDNP győzött az önkormányzati választásokon, mégis stratégiailag fontos városokat veszített el, hagyta a nemzetárulók, a nemzetvesztők kezében, mind a fővárost, Budapest fontos kerületeit, és a többi között Pécsett, Miskolcot s Szegedet.

Valamit ne felejtsünk el! A kommunizmus és a bolsevista diktatúra elleni felkelést, a szovjet megszállás elleni küzdelmet 1956-ban Szeged és Budapest egyetemistái, értelmisége, maga a munkásság robbantotta ki. Ehhez csatlakozott Pécs, Miskolc, Győr, Veszprém és számos más település szabadságszerető népe. Azt senki ne mondja nekem, hogy bármelyik város is ezekben az időkben a baloldalé volt. A pesti és budai srácok, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevői nem kommunisták, nem eszeveszett liberális hazaárulók voltak, hanem hazaszerető, nemzetüket becsülő emberek voltak. Magyarország elárulói akkor is a Szovjetunióból hazatért idegen érdekeket kiszolgáló ügynökök voltak, belső árulók ezrei, kollaboránsok, akiknek elementáris érdekük volt nemzetünk megsemmisítése. Akkor is ők voltak a másik, a rossz oldalon, mint ahogy most is ők vannak hazánk ellen a rossz oldalon, az áskálódók Gyurcsányné Dobrev Klárával, Cseh Katalinnal, Donáth Annával, Ujhelyi Istvánnal az élen. Ez egy alom, ahová tartoznak a Párbeszéd, az MSZP, a Momentum, a DK és a Jobbik jelenlegi politikusai.

Éppen ezért Budapestet nem adhatjuk fel, ahogyan a többi fontos nagyvárosainkat, vidéki településeinket sem. Karácsony ámokfutása is időleges. Ezt ne feledjük! De ehhez ismét azt a politizálást kell folytatnunk, amivel megnyerte a keresztény jobboldal kétharmaddal a 2018-as választásokat.

A jó eredményhez több szerénység, több munka és több odafigyelés szükséges.

Nehogy azt higgyük, hogy a jobboldali budai kerületek, vidéki nagyvárosok elvesztése a véletlen műve volt. Jónéhány jobboldali polgármester nyugodtan ült a babérjain, hagyta felgyülemleni a vélt vagy valós sérelmeket, nem orvosolta azokat, és azt hitte, hogy harc, küzdelem, a választók meggyőzése nélkül ölükbe fog hullani a siker. Nem, nem ez történt. Tudomásul kell venni, hogy ez a politikai küzdelem más módszereket, más magatartásokat, más kommunikációt, komoly felkészültséget igényel. Igen, fel kell venni korszerű eszközökkel a küzdelmet. Ott a példa! Egy semmi, ismeretlen pártból, mint a Momentum, amelynek célja a mindenkori tagadás, nos ez a tagadás, ez a magyarság elleni ellenpárt, nos ez sikereket ért el. Vajjon miért? Ennek hátterét, okait  kell felfedni, megtalálni az ellenszert, azon túl, hogy komoly külföldi támogatásokat kap a sikertelen Magyarország létrehozásáért.

Még nincs semmi sem veszve, 2022-ig sok víz fog lefolyni a Dunán.

De addig nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Ahogyan a polgári körök indulásának idején, úgy most is szükség van a lakossággal, a választókkal a folyamatos párbeszédre, a konzultációra. Egy politikus csak személyesen az emberektől tudhatja meg, hogy mi a baj, mi az, amit sürgősen orvosolni kell.

Az igaztalan ellenzéki vádakra azonnal válaszolni és cáfolni kell, különben beég az emberekbe, hogy ezek se mások, ezek is korruptak. A közéleti tisztaság, erkölcsi feddhetetlenség alapvető dolog – ez a keresztény jobboldal sajátja –, függetlenül attól, hogy nem hoz mindig sikereket (lásd a kispesti szocialisták korrupciós ügyét vagy a budaörsi liberális polgármester hancúrozását…), mivel az emberek szemében, amit szabad baloldalon csinálni, azt nem szabad a mi térfelünkön.

Egyszóval okosabban kell politizálni, hogy 2022-ben ne érjen minket meglepetés. De ehhez sok munka, sok szerénység, szellemi felkészültség, frissesség, egyes ügyekben azonnali orvoslás szükségeltetik.

Még időben vagyunk!

Az Öreg

%d blogger ezt szereti: