A HIGANYTESTŰ MOMENTUM TITKA

feketegyorfegyormti.jpg

 

A Momentum új generációs, nagyvárosi rétegpártként tűnt fel a politikai porondon, amelynek szavazóbázisát a körúton belüli értelmiség, utánpótlását az online térben élő tinédzserek adják. Ezt kezdetben a kutatások is alátámasztották, ám a 2019-es önkormányzati választások új megvilágításba helyezték a jelenséget. A Momentum másfél év alatt megtriplázta támogatottságát, és az ellenzék egyik vezető erejévé vált. Mi a párt sikerének a titka, kiket és milyen üzenetekkel próbál megszólítani?

FOTÓ: MTI
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke

A kalózpártok, a zöldek és egyéb rendszerellenes (anti-establishment) mozgalmak komoly sikereket értek el az elmúlt évtized választásain Nyugat-Európában. Ügyesen ráéreztek a mainstream politika által meg nem szólított fiatalok problémáira, és kiválóan megtalálták velük a hangot. Ezen erők legfőbb jellemzője, hogy óvatosan, de leginkább sehogy sem definiálják magukat, hangsúlyozva, hogy hidat képeznek a politikai törésvonalak fölött, meghaladva az elvi-ideológiai konfliktusokat. Általában jól megjeleníthető témákkal kampányolnak, és szinte minden politikai és gazdasági probléma okozójaként az elitet jelölik meg. Kiemelt témáik a szabadságjogok, a társadalmi igazságosság kérdése, a korrupcióellenesség és a környezetvédelem. Magyarországon ezt a szerepkört először az LMP szerette volna betölteni, ám a kezdeti sikerek után a párt hamar amortizálta magát. Így nyílt meg a tér a Momentum előtt. Olvass tovább »

HÁROMEZER MILLIÁRDOS ADALÉK A GYURCSÁNY-KORMÁNY TÖRTÉNETÉHEZ

gyurcsany_mszp_mti_0.jpg

 

FOTÓ: MTI (ARCHÍV)

2008-ban azonban, a Gyurcsány-kormány idején a magyar állam nem csak lemondott az előnyös opciós jog érvényesítéséről, de még az állami tulajdont is eladta, titkos áron (a becslések szerint nominál értéken annyiért, amennyiért vették, tehát reálértéken veszteséggel). Egyúttal arra vállaltak kötelezettséget, hogy a magyar állam további 26 évig évente kereken 35 milliárd forint koncessziós díjat fizet az autópálya építőjének.

Számoljunk: három év koncessziós (rendelkezésre állási) díjából kijött volna a teljes vételár. Ehelyett a Gyurcsány-kormány lényegében a jövőt is eladta, közel kilencszáztíz milliárdos terhet rakva rá. Ezzel az egy döntésével több kárt okozott a magyar adófizetőknek, mint az összes eddig épült stadion összes költsége. Olvass tovább »

Bogár László: Greta falhoz állítana, miként a francia forradalomban tették

 

Kellő hiszterizálás után már sikeresen lehet arra biztatni a tömegeket, hogy könnyű, gyors és olcsó megoldást „akarjanak” klímaügyben.

Greta Thunberg egyik legutóbbi “beszédében” a következőket mondta el: „Sajnos sejthető, hogy mi lesz a vége mindennek. A világ politikusai majd mindent meg fognak tenni azért, hogy kibújjanak a felelősségük alól. Nekünk viszont az a dolgunk, hogy világossá tegyük számukra, hogy nem tehetik ezt, ha kell, majd falhoz állítjuk őket.”

Nos, magam sem gondoltam, hogy a világ Gretát kitaláló, felépítő és professzionális kegyetlenséggel üzemeltető urai ilyen tempót diktálnak majd neki. A tiszteletteljes emberi jogvédelemből a francia forradalom idején is kellett azért nagyjából egy év, amíg az először csak verbális radikalizmus átment a falhoz állítást kilátásba helyező, majd azt fizikailag is megvalósító, pusztító stratégiába, írja a Nemzeti Neten Bogár László.

Ma ugyanez történik, de a jelek szerint sokkal gyorsabban és brutálisabban, mint a jakobinus, majd kicsit később a bolsevik diktatúra idején. A Bastille valóban szimbólum, csak éppen a modern globális médiahatalom közvéleményt túszul ejteni képes mítoszképző erejének szimbóluma. Ahogy a francia forradalomban is egy teljesen alaptalan állítás vezetett végül a Bastille vétlen és védtelen, önmagát megadó őrsége bestiális kegyetlenségű meglincseléséhez, a „klímaügy” esetében is kirajzolódni látszik a brutális lényeg. Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: