„Ha nem került volna a nyilvánosság elé a Gothár-ügy, ma is nyugodtan végezhetné a munkáját a színházban”

A politikus szerint nem lehet, hogy 700 millió forinttal támogassák a Katona József Színházat, és ne tudjon beleszólni az állam, hogy „ott van zaklatási ügy vagy nincs zaklatási ügy”.

„Ha nem került volna a nyilvánosság elé a Gothár-ügy, ma is nyugodtan végezhetné a munkáját a színházban”

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár
Fotó: MH

 

Átlátható, kiegyensúlyozottabb, tisztább színház-finanszírozási formát fogunk bevezetni – jelentette ki Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján, az Országházban. Kifejtette: „nem lehet, hogy míg Európában vezető helyen vagyunk a GDP-re és a lakosságra jutó színház-finanszírozás mennyiségében, addig az államnak ne legyen semmiféle joga, hogy kontrollt gyakoroljon, beleszólási joga legyen a színházaknak a működésébe”. Lesznek olyan színházak, amelyeket az állam tart el, olyanok, amelyeket az önkormányzat önállóan működtet, és lesznek közös működtetésű színházak, ahol az állam és az önkormányzat megegyezik, hogy milyen rendszerben működjön az adott színház – sorolta. Úgy vélte, a keddi vitában négy órán keresztül olyan érdemtelen támadásokat kellett elviselniük, amelyeket hamis állításokra alapoztak. Nem igaz, hogy a magyar kormány „elvenné a levegőt a független előadóművészeti szférától”, ezzel szemben egyre több forrás jut nekik – közölte. Olvass tovább »

A Magyarország ellen indított eljárás ideológiailag vezérelt politikai támadás

Nyilvánvaló, hogy a Magyarország ellen indított eljárásnak semmi köze sincs a jogállamisághoz vagy a sajtószabadsághoz, hanem egy ideológiailag vezérelt politikai támadás egy olyan ország ellen, amelynek demokratikusan megválasztott vezetését a „Soros-kórus” és baloldali liberális társaik megvetik – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára Brüsszelben Twitter-üzenetében kedden.

A Magyarország ellen indított eljárás ideológiailag vezérelt politikai támadás

Kovács Zoltán
Fotó: MH

 Kovács Zoltán az európai uniós Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott keddi, második meghallgatás kapcsán kijelentette: mindazok, akik a meghallgatás során a jogállamiságról beszélnek, szinte kivétel nélkül maguk is megsértik ezeket az elveket.

Nevetségesnek nevezte, hogy a meghallgatás során a kérdezők nem foglalkoztak a tényekkel, ugyanis röviddel az Európai Parlament indokolással ellátott jelentésének elfogadása után Magyarország már részletesen megcáfolta az abban foglalt összes vádat.

„Ne feledjük, a forgatókönyvet nem jogszabályok szerint írták átláthatóan és nyíltan, hanem a civil szervezetek és a nyíltan magyarellenes bürokrácia színfalai mögött” – fogalmazott.

A jogállamiság helyzetének feltárására irányuló eljárást egy „soha véget nem érő történethez” hasonlította. „Soha nem lesz elég a ”Soros-kórus„ számára. Egy ilyen ”eljárást„ nyilvánvalóan nincs szándékukban lezárni” – írta.

Úgy fogalmazott, a meghallgatás során „kissé zavaróvá vált”, hogy a „Soros-ügyészek” teljesen figyelmen kívül hagyták az eljárási szabályokat.

„Így működik a ”Soros-kórus„: olyan kormány ügyét veszi fel napirendjére, amely ideológiai alapon szemben áll vele, figyelmen kívül hagyja a tényeket, az eljárási szabályokat, és saját politikai célja elérése érdekében akkor is folytatja, amikor a vita már érdektelenné vált – írta üzenetében az államtitkár.

https://platform.twitter.com/widgets.js"”>

Zoltan Kovacs@zoltanspox

As I’ve noted, this is how the works, and if anyone is inclined to doubt…

Kép megtekintése a Twitteren

Varga Judit: Magyarország elutasítja a kioktató hangnemet

A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó európai uniós tanácsi meghallgatás egy kívülről irányított kérdésekből álló eljárás volt, amelynek folyamán bebizonyosodott, hogy bizonyos érdekcsoportok meg akarják osztani a tagállamok közötti egységet – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden.

Varga Judit: Magyarország elutasítja  a kioktató hangnemet

Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Az Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott meghallgatást követően Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel és Kovács Zoltánnal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján, magyar újságíróknak nyilatkozva Varga Judit azt mondta: Európát felosztották jó és rossz tagállamokra. Bizonyos erők pedig meg akarják büntetni azokat az országokat, amelyek nemet mondanak az „európai fősodor” hangoztatott álláspontjára – tette hozzá.

Bebizonyosodott, ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar delegáció minden kérdésre kimerítő válaszokat adott – hangoztatta a miniszter. Elmondta azt is, hogy a meghallgatáson kérdezők száma azt mutatja, egyre alacsonyabb az érdeklődés a boszorkányüldözésnek nevezhető politikailag motivált eljárás iránt. Mivel az eljárásnak nincs értelme, az ülésen azt javasolta kollégáinak, hogy térjenek vissza arra a korábbi, Belgium és Németország ajánlotta javaslatra, amely kölcsönös tiszteleten alapuló, kormányközi egyeztetéseket javasol mindenfajta jogállamisággal összefüggő aggály felvetődése esetén.

Magyarország elutasítja a megbeszélések kioktató stílusát. Bármifajta eljárás folyamán csak egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek vitájáról lehet szó – húzta alá az igazságügyi miniszter. Olvass tovább »

A színházvezetőkről

80103737_1006696986373678_3261709932516343808_o.jpg

Greta Thunberget választotta az Év Emberének a Time magazin

Greta Thunberg 16 éves svéd klímaaktivistát választotta szerdán 2019 Év Emberének a Time. Az amerikai magazin döntését Thunberg tavaly óta kifejtett kampányával indokolta. A fiatal lány 2018 augusztusában kezdett sztrájkot a svéd parlament lépcsőjén az éghajlatváltozás elleni fellépést követelve.

Az azóta eltelt 16 hónap alatt államfők előtt mondott beszédet az ENSZ-közgyűlés általános ülésszakán, találkozott a pápával,  és  4 millió embert ösztönzött arra, hogy csatlakozzon a 2019. szeptember 20-i világméretű klímasztrájkhoz, amely a történelem legnagyobb éghajlatváltozás elleni tüntetése volt

– közölte honlapján a magazin.

Margaret Atwood (kanadai írónő) Jeanne d’Arc-hoz hasonlította. A klímasztrájk kifejezést, Thunberg úttörő ötletét a Collins szótár szerkesztői az év szavának nyilvánították”.

A fiatal aktivista, aki jelenleg Madridban tartózkodik az ENSZ klímaértekezletén, a múlt héten kijelentette, hogy a politikusok hallják a klímasztrájkolók hangját, de nem még mindig nem cselekszenek. Az ismert környezetvédő, Al Gore volt amerikai alelnök “briliáns választásnak” nevezte a magazin döntését.

Greta testesíti meg annak a fiatal aktivista mozgalomnak az erkölcsi tekintélyét, amely azt követeli, hogy azonnal oldjuk meg a klímaválságot. Ihletet jelent számomra és az emberek számára világszerte

– mondta a volt alelnök.

A 16 éve svéd lány a legfiatalabb, aki az 1927 óta adományozott kitüntetésben részesült. Az Év Embere címre jelölték még idén mások mellett Donald Trump amerikai elnököt és Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház demokrata párti házelnökét, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt is. 2018-ban az az év októberében országa isztambuli konzulátusán meggyilkolt Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságírónak ítélték posztumusz a díjat, több más újságíróval megosztva, 2017-ben pedig a szexuális erőszakot kísérő csendet megtörő #MeToo mozgalom megalapítói részesültek a kitüntetésben.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Kik ezek és meddig tűrjük el őket? – kérdezi Pintér Béla uszító beszédére utalva a Szigligeti Színház művésze

“Végtelenül szomorú vagyok, hogy ide jutott ez a szakma, a hivatásunk. Sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrényekből, és az egykori ikonokról lehull a lepel. Ide jutottunk, hogy hagyjuk magunkat behúzni a politika örvénylő mélységeibe és Pintér Bélák uszíthatnak egymásnak bennünket” – írja nyilvános Facebook posztjában Horváth György, a szolnoki Szigligeti Színház színésze. A művésznél, aki 1981 óta koptatja a színpad deszkáit és mellesleg éppen azért jutott neki a nehezebb út a pályán, mert vállalni merte nemzeti érzéseit, az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor Pintér Béla rendező konkrétan a “pokol kénköves tüzével” fenyegette meg jobboldali érzelmű művészeket. A tüntetésen elhangzott lázító beszédében Balázs Péter Szigligeti Színházát vette célkeresztbe. Történt mindez ráadásul azután, hogy Schilling Árpád rendező nyíltan listázni kezdte a kormánypárti művészeket. A Szigligeti Színház színésze azt üzente Pintérnek, Schillingnek és velük egy húron pendülőknek, hogy nem félnek. “Ahogy 1981-ben sem féltem, pedig kaptam a jóból. Én már tudom, hogy milyen az és csak arra kérem a Jóistent, hogy te soha ne tudd meg.”

Pintér Béla rendező a színház finanszírozást is érintő kulturális törvénycsomag ellen megtartott tüntetésen a balliberális sajtó szerint erős, a másik oldal szerint erőszakos, fenyegető beszédet mondott. Nem is rejtette véka alá, hogy szerinte a színháznak ellenzékinek kell lenni, mert  “amelyik nem az, az kurva unalmas és hazug”.  Arról is beszélt, hogy a kultúrában azért uralkodhatott az ellenzéki szellemiség, mert ezt a fideszesek is belátták vagy csak “megijedtek, hogy lesújt rájuk az Isten haragja, és a pokolban kipeckelt szemmel kell nézniük Balázs Péter szolnoki rendezéseit.”

Ez volt az a mondat, ami után Horváth György úgy érezte, szólnia kell: “Ezzel már nem lehet nem foglalkozni“, amikor egy “ostoba senkiházi fajankó” becsmérli és néven is nevezi a társulatukat – írta. 

Az ilyen megosztó kijelentéseknek és az ilyen megosztó figuráknak nem lenne keresnivalójuk ebben a szakmában. Szégyen, hogy összegyűlnek Pesten és ezt engedik meg maguknak. Milyen alapon mondják meg, hogy ki tehetséges és ki nem? Milyen a jó színház és melyik nem az? Hol van itt a szakmai alázat és tisztelet? Lassan tényleg ideje komolyan feltennünk azt a kérdést, hogy kik ezek az alakok valójában? El kell-e és meddig tűrnünk a megnyilatkozásaikat?

– írja a kommentben Horváth György. Majd azt is hozzáteszi, hogy “a szakma szégyene, ha az ilyen megosztó és gyalázkodó senkiháziakat nem veti ki magából”. 

Horváth György a posztjában azt is felidézte, hogy 1981-ben, amikor a színészi pályára lépett, annyi elég volt, hogy 1981 március 15-én elszavalja a Petőfi szobornál a költő Egy gondolat bánt engemet című versét és ez nagyjából meg is pecsételte a szakmai pályafutását.

Ezek után az a rendszer igyekezett mindenféle módon megakadályozni az előbbre jutásomat. Éppen a színház és a színházi szakma volt az amelyik nem törődött ezzel

– írja, hozzátéve: a főiskolára nem vették fel, de vidéken nagy nehezen lehetőséget kapott. Horváth György felidézte Pintér Béla interneten elérhető életrajzát, vagyis annak konszolidáltabb részeit, mert, ahogy írja, belé szorult némi jóérzés. Azért néhány életrajzi motívum ismerete nem árt a nagy színházi lázadóról, aki saját művészeti szabadságát tekinti mércének. A megosztott életrajzi adatokból kiderül, hogy élete tele volt családi konfliktusokkal. Alkoholista apjával például két évig úgy éltek egy fedél alatt, hogy nem szóltak egymáshoz. Tanulmányi nehézségei miatt gimnáziumba sem mehetett, központifűtés-szerelőnek jelentkezett egy barátjával, de gerincferdülése miatt nem vették fel, végül bőrdíszművesnek tanult. Saját alkoholproblémáit még a színpadon is megörökítette.

Sajnálom ezt az egészet, sajnálom, hogy Pintér Bélák mondják, mondhatják meg, hogy mi a jó színház és ki a jó színész. Most egy kicsit felfordult a gyomrom

– összegzi Horváth az elmúlt napok történéseit A szolnoki Szigligeti Színház színésze azon is felháborodott, amit Schilling Árpád megengedett magának a minap, hogy konkrétan listázni kezdte a kormánnyal szimpatizáló művészeket. Olyan posztot tett ki az oldalára, amelyben játékra invitálta követőit, miszerint küldjék el neki a 60 év alatti kormánypárti művészek neveit és ő majd összeállít ebből egy listát.

Az elkészült listát azóta törölte, de a reakciókat nem tudta. Szalóki Ági például valószínűleg az előkelő negyedik helyet kapta, mert erről az előadóművész maga írt a közösségi oldalán, feltéve a kérdést, hogy mégis mire számítson guillotine-ra, kötélre vagy golyó általi halálra.

Pintér Béla a Szigligeti Színházat pocskondiázó beszéde a PestiSrácok.hu videótudósításában is hallható:

Vezető kép: Facebook

Így neveld a Momentum-szavazódat

Most, hogy az ellenzék betette a lábát az ajtónyílásba (alkalom szüli a tolvajt, T. Lakók, kérjük az ajtót a jövőben mindig gondosan zárni), majd az egészségügy területén sietve le is tette névjegyét az asztalra (mindannyian rettegtünk attól, hogy egyszer majd, ha betegek leszünk, egy olyan csilivili szuperkórházban fognak minket kezelni, horribile dictu meggyógyítani, amelynek megépítésében kőművesként részt vett Mészáros Lőrinc másodfokú unokatestvére sógornőjének keresztfia, de pont azért tartjuk az ellenzéket, hogy megmentsen minket az efféle NER-közeli beruházásoktól), tehát most, hogy az egészségügy területén már belengették az érdemi előrelépés veszélyének elhárítását, az ellenzék górcső alá vette az oktatást.

Merthogy a legújabb PISA-felmérés eredményei alapján Magyarország javított ugyan, de némileg még mindig elmarad az OECD-átlagtól, csupán öt hellyel utasítva maga mögé Luxemburgot.

Én egy percig sem állítom, hogy az oktatás területén ne lehetne sok-sok mindenen javítani. Lehetne! Sok-sok mindenen! Nade. A kakaóbiztos ellenzék valamiért azt a következtetést vonta le az eredményekből, hogy a kormány a „napi 8 tanórával” és az egyentankönyvvel „bólogató szolgahadat” nevel. Az érdekesség az, hogy a PISA-rangsorban különös módon csupa olyan ország áll az élen, ahol messze nem a magyarbálinti értelemben vett szabad oktatáspolitika dívik, hanem bizony a csúf egyentanterv és a rút egésznapos iskola.

Olvass tovább »

Keménymag: Megint az a fránya kettős mérce

 

HÍR TV

2019. december 10., kedd 21:55

Közös rettegést szervezett a Katona József Színház társulata hétfő estére. Az Örkény István Színház előtt tartott demonstráción a diktatúrázás közben arról sajnos valahogy nem esett szó, hogy a párbeszédes Burány Sándor együttműködési kényszernek nevezte az elmúlt hetek színházi zaklatási ügyeit, de nem is ez volt a tüntetés apropója, hanem a lényege az volt, hogy ők azt sérelmezik, amikor a „diktatúra pribékjei meggátolják a kapuzárási pániktól gyötört színházi vezetőknek, hogy közpénzen zaklassanak fiatalabb nőket”. A közéleti B-közép csapata, Apáti Bence, Dezse Balázs és Jeszenszky Zsolt a Keménymagban rámutatott, a balliberálisok ismét találtak egy jó ürügyet arra, hogy utcára vonuljanak ugyanakkor elképesztő az a kettős mérce, amit a Gothár-ügyben valamint a színházigazgatók elmozdítása ügyében képviselnek. Műsorvezető: Velkovics Vilmos.

 

Egyértelmű, hogy a kultúra az övék, a liberálisoké és – ahogy Apáti Bence rá is mutatott – nagyon fontos, hogy tüntettek a magukat liberális művészeknek aposztrofáló kollégái és kimondták, a politika nem szólhat bele a kultúrába és a színházi világba.

Nyilvánvalóan Dörner Györgyre és Bán Teodórára gondoltak. Ja nem, nem rájuk gondoltak

– emelte ki a Magyar Nemzet főmunkatársa. Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: