Ki is tulajdonképpen a kommunista rendszer haszonélvezője?

Megint megtörtént, aminek elméletileg nem lett volna szabad: az Orbán-rezsim által megnyomorított magyar filmgyártás egy Emmy-díjat is hazahozott két Oscar után. Emiatt az Örök tél című tévéfilm sokak fantáziáját birizgálni kezdte, és a szovjet munkatáborokba hurcolt magyarokról nehéz anélkül beszélni, hogy elő nem kerülne a magyar kommunista állampárt szerepe, ami afféle munkaerő-kölcsönzőként működött. A szovjetek papírra vetették, hány kényszermunkást akarnak jóvátételként, a magyar kommunisták pedig igyekeztek teljesíteni az orosz elvtársaik kérését. Egyúttal természetesen az az örökzöld is előkerült, hogy ki számít a kommunista múlt köztünk élő örökösének. A végén megint oda jutottunk, ahol a ‘90-es években tartottunk: minden összemosva, minden összekenve, mindenki szem volt a láncban, mindenki mindenért felelős.

Varga Judit, az Orbán-kormány igazságügyi minisztere a film sikere kapcsán megjegyezte, nem ártana a kommunisták örököseinek is megtekinteni az alkotást, hátha az kicsit máshogy meséli el ugyanazt a történetet, mint ahogy azt ők otthon, a nagypapa térdén ülve hallgatták. A megszólított, az Apró-klán trónörököse ezt kikérte magának, és az őt imádó, támogató, védő, szerető haladó média is Dobrev mellett foglalt állást, amihez a legprimitívebb módszert vették elő, azzal vádolták Varga Juditot, ami Dobrev Klára kapcsán lényegtelennek ítéltek. Kijelentették, hogy tulajdonképpen Varga a kommunista diktatúra örököse és haszonélvezője, dehogy is az, aki a nagyszülei által lopott villából magyarázza a liberális piacgazdaság működését. Mindezt azzal magyarázták, hogy Varga Judit apukája szigorúan titkos tiszt volt két éven át a III/II-es főcsoportfőnökség állományában; szállodaigazgatóként kötelező jelleggel hárította a kémeket. Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: