Gyurcsányék a hazai transzneműek első számú jogfosztói

 

Ahogy arról beszámoltunk, hazánk első transztüntetésén a csekély számú, de elszánt közösség szabad nem- és névváltoztatásának jogáért tüntetett. Véleményük szerint ma a magyar állam nem ismeri el a transznemű emberek létezését, ezért cselekvést várnak a politikusoktól. A menet során a csoporthoz egy momentumos aktivistákból álló keménymag csatlakozott a párt zászlói alatt. Rövid kutakodás után azonban kiderült, hogy a transzközösség hazai első számú jogfosztója nem más, mint Gyurcsány Ferenc.

Történt ugyanis, hogy ma a kurdoktól a legkülönbözőbb nemi identitást vállaló kisebbségekig mindenféle csoportosulásért oly vehemensen kiálló politikai oldal kormányzásának évei alatt hozott döntést pont egy ilyen kisebbség ellen. Nem ködös mellébeszélés, hanem vegytiszta dokumentáció áll rendelkezésünkre vonatkozó kormányrendeletek formájában. Ezek alapján pedig a MSZP-SZDSZ koalíció – így gyakorlatilag a komplett mai balos ellenzéki paletta – humán erőforrása nyakig megmártózott a képmutatás és a tudatos hazudozás vég nélküli mocsarában ebben a kérdésben is.

A közös információs szint elérése végett itt célszerű megjegyezni, hogy mégis kik definiálják magukat transzneműként. Mára már hagyományosnak tekinthető terminológia szerint a transzneműek olyan emberek, akik nem a születési nemüket tekintik természetesnek. Ennek megfelelően előfordulhat, hogy csupán magatartásjegyekben, öltözködésben jelenik meg a nemváltás szándéka, az orvostudomány fejlődésével azonban a biológiai nemváltoztatás lehetősége is megnyílt transzneműek előtt. Ettől a ponttól pedig a egy rendkívül bonyolult fogalmi háló nyílik meg, amit csak tovább nehezít a társadalmi nemek (gender) elméletének még zavarosabb eszme- és fogalomvilága.

 

A szabad nem- és névváltoztatás önmagában is megosztó kérdésköre azonban még problematikusabbá válik, ha alapjogi kérdésként kezdjük ezt feszegetni. Hiszen minden embernek joga van saját életéhez és saját boldogságához. Ezt a jogot eltagadni nem lehet, ezért egy állam sem tagadhatja meg ezt a szabadságot polgáraitól. Vagy mégis. Az eset nagyon hasonlít az abortusz kérdésköréhez. Igazságot tenni talán nem is lehet, de ha mindenképpen keresni szeretnénk akkor a tiltás és a szabályozatlan nemváltoztatgatás között valahol fél úton találhatjuk meg a többség számára elfogadható helyzetet.

De mi a helyzet a nemváltoztatással? Ha egyszer emberi jognak tekintjük, akkor a nemváltoztatás igénye alapvető egészségügyi szükséglet lehet? A hatályos magyar szabályozás szerint nem – hivatalos megfogalmazással élve az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatásról beszélünk. Gondolhatnánk, hogy ez a minden haladó normát lábbal tipró fasisztoid – ha már nem egyenesen fasiszta – polgári kormány álságos munkájának eredménye, de nem. Ez a döntés – a transzközösség szempontjából jogfosztó gyakorlat – nem máshoz köthető, mint a balliberális kormányzáshoz, Gyurcsány Ferenchez, és az egészségügy területét a balos kormányzás alatt örökösen leuraló szadeszhez, vagyis liberális felebarátainkhoz.

A külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozásért fizetendő részleges térítési díj mértéke annak az összegnek a 90 százaléka, amely az ellátásért a külön jogszabályban foglaltak szerint az egészségbiztosító felé elszámolható

– szól a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendeletének 1. mellékletének 6. pontja.

A hivatkozott jogszabály hivatkozott pontját azonban a 320/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet iktatta be. A formaiságra tekintve pedig látható, hogy a rendeletet a második Gyurcsány-kormány fogadta el. A kormány akkori egészségügy minisztere pedig az SZDSZ-es Molnár Lajos fül-orr-gégész volt.

Meglepő? Valójában cseppet sem. Ne felejtsük el, hogy a szadesz – mondhatni korát megelőzve – állt bele a melegházasság támogatásába is csak, hogy a szavazatmaximalizálás révén még egy-egy választás alkalmával megugorja az egyre leküzdhetetlenebb akadályt jelentő 5 százalékos bejutási küszöböket. Amikor persze megvolt még a siker, akkor pökhendi kioktató stílusban sajnálva le saját szavazóikat hagyták az út szélén a leginkább általuk felhergelt ilyen-olyan kisebbségeket.

Ma, amikor – Torgyán József szavaival élve – álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el Budapestet egykori szadeszhuszárok a fletóista szektatagok formájában, akkor a Gyurcsány-párt ifjúsági szervezetét jelentő Momentum zászlói alatt a transztüntetésen való vonulgatás a profán elődök méltó utódjaivá zülleszti a mai eszmei örökösöket. Mert a legfontosabb, hogy őket valójában egyáltalán nem érdeklik a kisebbségek. Sem határon túli magyarok, sem melegek, sem transzneműek, sem üldözöttek, sem szegények. Az ő szemükben csupán felhasználandó eszközök ezek az emberek, akiknek a hátán végigmasírozva remélnek utat újra és újra a hatalomba.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: