Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában (2. rész)

Berg Dániel – Fotó: youtube.com

Szinte a semmiből robbantak a politikai életbe – legalábbis ez az általános nézet a NOlimpiás mozgalomból “kinőtt” Momentumról. A valóság azonban ennél jóval összetettebb: ha górcső alá vesszük tevékenységüket, megalakulásuk körülményeit és magukat a tagokat, egy külföldi érdekek által mozgatott szervezet képe rajzolódik ki. A PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozatának második részét olvashatják. 

A Momentum tagjai a NOlimpia megtorpedózását követően kellő magabiztosságot éreztek ahhoz, hogy párttá alakuljanak és az országgyűlési választásokon is megmérettessék magukat. Bár a bejutáshoz szükséges minimumot sem érték el, ez nem szegte kedvüket és az EP-választási kampányba is beszálltak.Sikerük megdöbbentette a közvéleményt,hiszen sem a DK négy -, sem pedig a Momentum két listás helyével nem számoltak még a vezető politikai elemzők sem. De akkor mégis hogyan csinálták?

MINDEN A CSALÁDBÓL JÖN

Ahhoz, hogy közelebbi képet kapjunk az egyébként hivatalosan 2017 márciusában alakult szerveződésről, nem árt tudni az előzményeket. Mint arról korábban írtunk:alig két év alatt mára 105 alapszervezettel rendelkeznek szerte Európában.

Jó hír, hogy az egyébként magyarországi párt térképén nem találtunk Kamcsatkában vagy éppen Bagdadban megjelölt helyi Momo-bázist. 🙂

Már  2017-ben annyira érdekesnek találták a mozgalmat, hogy a Politikatudományi Szemlében “Politikai szocializációs utak a Momentum Mozgalomban” címmel közöltek egy tanulmányt róluk. Ez egyébként valódi kincsesbánya a politikai szocializációért felelős mechanizmusok vizsgálatában arra vonatkozóan, hogyan vált aktívvá a Momentum Mozgalom első 142 tagja .

A politikai kultúra átadásáért elsősorban a család volt a felelős, ami mint elsődleges politikai szocializációs színtér kiválóan működött. Itt sajátították el azokat az elsődleges politikai nézeteket, magatartási mintákat, amelyek szervesen beépültek a későbbi politikai identitásukba is. 

Politikatudományi Szemle XXVI/4. 55–79. pp. © MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

További fontos eredménye a vizsgálatuknak az volt, hogy a Momentumosok politikai véleménye gyakorlatilag a középiskolás évek végéig megegyezett a szüleikével.Megjegyzik azt is, hogy a “későbbi politikai énkép kialakulásában az iskolákban oktató tanároknak rendkívül fontos szerepük volt”.

A család hatása mellett a tanárok és az időközben egyre inkább felerősödő kortárscsoportok azok, amelyek alakítják a politikai világképét a későbbi tagoknak. A politikai szocializációjukért ekkoriban azok a szakkollégiumok, diákszervezetek a felelősek, amelyek csak lazán kötődnek a felsőoktatási intézmények világához.

A tanulmány szerint tehát a család mellett egyébként a kortárscsoportok is nagy hatást gyakoroltak a MoMo-s – még tojáshéjjal a fenekükön feltűnő – új generációra. S hogy ez mennyire van így, döntsék el Önök.

FEGYŐR TANÁCSELNÖK ELVTÁRS

Mint arról Szentesi-Zöldi László a Demokrata hasábjain részletesen írt,Fekete-Győr András nagyapja nem pusztán Heves megyei tsz-elnök volt, hanem hosszú évekig élet-halál ura, Heves megye vb-tanácselnöke. Az 1956-os hősök közül még sokan börtönben ültek, amikor tagja lett az MSZMP Heves megyei Pártbizottságának és a VB-nek, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének. 1969. január 16-án a Heves Megyei Tanács vb-elnökévé választották.

Fekete-Győr Endrét végül megyei tanácselnöki beosztásából 1981. március 31-én felmentették, mégpedig azért, mert a megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál hűtlen kezelés nyomaira bukkantak. A szálak – mások mellett – hamarosan Fekete-Győr Endréhez is elvezettek. Ilyen családi háttérrel – és elfogadva, hogy a család, mint szocializációs közeg milyen hatással volt a MoMo-s fiatalokra – nem csoda, hogy az Origo szerkesztőségében Lenin-fiúként felbukkanó Fekete-Győr Andrást egyszerűen a köznyelvben csak “Fegyőr”-ként emlegetik.

Nos, a Wikipédián közzétett életrajz szerint Fekete-Győr“2014. január 15-én, Párizsban határozta el, hogy visszatér Magyarországra, és mert nincs szolidaritás a jobboldalon, nincs pozitív nemzetkép a baloldalon, ezért létrehoz egy új generációs politikai közösséget, majd azt követően egy új magyarországi pártot, ami – az Index újságírójának megfogalmazása szerint – „a vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt”.”A szócikk szerint 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál (ICC) volt szakmai gyakorlaton, majd két külföldi egyetemet is megjárt. Két szemeszteren át tanult ugyanis a Heidelbergi Egyetem jogi karán, majd 2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében, ahol valószínűleg nem éppen a kereszténydemokrácia volt a fő sodrásirány az előadásokon. (Berlinben van az ILFRY központja is)  De kiválasztották az amerikai külügyminisztérium által támogatott International Leadership programban való részvételre is – olvasható a Wikipédián -, ahol egyebek mellett kerekeasztal beszélgetéseket folytathattak nem kormányzati szervezetekkel (ngo-k). Az egyik résztvevő beszámolója szerint itt a befogadás fontosságára összpontosított polgári kérdésekre – ideértve a fiatalok bevonását is – hívták fel a figyelmet, valamint egy interaktív workshop is izgalmasnak bizonyult a “változás elméleteiről, a megfigyelésről és az értékelésről.”

Fekete Győr András a Wikipédián szereplő információk szerint 2014–2015-ben elsősorban a politikai közösség szervezésén, másokkal együtt a közösségi hálózat kialakításán dolgozott. 2015–2016 között Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál szerzett tapasztalatot, majd elnyert egy Bundestag-ösztöndíjat Berlinbe. Hans-Peter Friedrich irodájában volt gyakornok. 2016 nyarán tért vissza Berlinből, ekkor a Momentum Mozgalom elnökévé választották. Ebben a tisztségében a 2017. március 4-én tartott tisztújító közgyűlés újabb egy évre megerősítette. Az addig egyesületi formában működő mozgalom párttá alakult és az ő elnöksége alatt vett részt a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon, amelyen azonban a Momentum nem szerzett egyetlen mandátumot sem. 2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján, azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére. 2018-őszén megkapta az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által támogatott International Visitors Leadership program ösztöndíját.

Nos, miután rádöbbent arra, hogy valamit tenni kell a fennálló rendszer elnyomása ellen, 2015 januárjában egy barátja ajánlására kereste meg Csala Dánielt, a Bibó István Szakkollégium választmányi elnökét  – most lép be a Politikatudományi lapban megjelent tanulmány másik promt megállapítása a kortárcsoportok hatásáról -, akivel a Facebookon keresztül ismerkedtek meg, majd egy pillanat alatt kiderült, hogy“egy hullámhosszon gondolkodnak”,működik a „kémia” közöttük, képesek lennének együtt dolgozni egy közös célért. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Nemes BalázsMécs János és Zaránd Péter.

Az ismeretségek hálójából kialakuló szerveződésben feltűntek a 2010 utáni különböző tiltakozási hullámok képviselői, a HaHa tüntetések aktivistái, az internetadó ellen tüntető fiatalok, de megtalálhatjuk az egyetemi hallgatói önkormányzatok vezetőit, civil társadalmi szervezetek aktivistáit is, akik a politikai paletta sok irányát képviselték. (Nemes Balázs például már 2014-ben ott sertepertélt a tüntetéseket szervező, Nem Némulunk El nevű baloldali, kormányellenes csoportban, miután olyannyira eltávolodott a szélsőjobboldaltól, hogy már baloldali tüntetést szervezett, ezután is volt még hova távolodnia az ezek szerint markánsan baloldali Momentum felé.)

Szakmai hozzáértésével kapcsolatban egy 2017-ben megjelent interjút ajánlunk figyelmükbe, ahol egy, a jövő energiaforrásait firtató kérdésre vonatkozóan tévesen azt állította, hogy “egy kisméretű atomerőmű például egy napelem-kollekció a házak tetején”,illetve hogy “a napelemeket szokták atomerőműnek is hívni”. Jellemrajzához pikáns adalék, hogy 2018. decemberében, egy tüntetés alkalmával füstgránátot dobott a rendőrökre, amelyről később azt nyilatkozta, hogy nem bánta meg. 2019. április 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség közölte, hogy az ügyhoz kapcsolódóan hivatalos személy elleni erőszak bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Fekete-Győr Andrást. 

A “MESSZIRŐL JÖTT EMBER” – BERG DÁNIEL

A Momentum jelenlegi elnökségében Berg Dániel talán az egyik legtitokzatosabb figura. Berg Dánielről viszonylag kevés információt lehet találni, életrajza sehol sem elérhető el. Már… A Google keresője ugyan még kiadja Berg Wikipédia szócikkét, de arra kattintva már nem elérhető a tartalom.

De nem csupán ez a különös Cseh Katalin párjában. Berg Dániel politikai karrierje egy üstökös sebességét is megszégyenítő módon ívelt felfelé, budapesti feltűnését követően néhány hónappal már a Momentum elnökségi tagjává választották, az addig ismeretlen, amerikai születésű fiatalembert. Az 1988-ban, New Yorkban született férfi életútjának 2017 előtti időszakról szinte semmi nem található meg, kivéve a korábbi cikkünkben említett exberliner.com-on fellelhető írásai. Berg saját állítása szerint azért kezdett politikai aktivitásba 2017 tavaszán, mert szívén viselte a CEU ügyét. Úgy egyébként ez megható is lehetne, bár azt némiképp  – ezen sorok írójának legalábbis – nehéz elképzelni, hogy egy amerikai magyar akkora elhivatottságot érez egy felsőoktatási intézmény sorsáért, hogy rögtön politikusként kezd roadshowzni a tüntetéseken. Azt pedig egy angol nyelvű interjúból sikerült végül kihámoznunk, hogyBergék bár New Yorkban éltek, a rendszerváltást követően hat évig visszaköltöztek Magyarországra. Az interjúban az édesanyját említi, aki azzal bocsátotta útnak, hogy “csak ne politizálj. A nem éppen szófogadó ifjú olyannyira nem politizált, hogy rögtön a tüntetések élére állt, majd tagja lett annak a küldöttségnek, akik a magyarországi diktatúra működését mutatták be Washington D.C.-ben.

A budapesti közép-európai egyetemet (CEU) képviselő delegáció a múlt héten több amerikai törvényhozóval és magas rangú állami tisztviselővel találkozott Washingtonban azzal a törekvéssel, hogy felhívja a figyelmet az egyetem helyzetére.”

De Berg volt az is, aki az amerikai külügyminiszternek írt egy aggódó levelet a magyarországi tarthatatlan helyzet miatt.

Berg a Budapest Beaconnak adott angol nyelvű interjúban arról mesélt, hogy egyetemistaként Közép-Európára akart fókuszálni, ezért döntött úgy, hogy a CEU-n fogja képezni magát, ahol politikatudományt és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott.

Arra gondoltam, a legjobb módja annak, hogy lássam, mi történik, ha idejövök, ahelyett, hogy karosszék-filozófus lennék. Így hát jelentkeztem a CEU-ra, ahol tavaly  augusztusban kezdtem meg a tanulmányaimat (…) Elég ironikus, hogy mielőtt idejöttem, édesanyám azt tanácsolta: csak a politikától tartsam magam távol. Külső megfigyelőként szerezzem meg a diplomát, a karrieremet aztán bárhol építhetem – mondta. Az év első felében tartottam is magam ehhez, de voltak „figyelmeztető jelek”, amelyek nem feltétlenül találkoznak az értékrendemmel. Emlékszem a Népszabadság bezáratására, ami egy ilyen „jel” volt. A CEU-n a hallgatói képviseletben is tevékenykedtem, így amikor kirobbant botrány, első kézből tapasztalhattam meg, mennyire megdöbbentette, dühítette a diákokat ez az egész ügy, és hogy sokuknak fogalma sem volt arról, miért történik mindez. Engem is feldühített, hogy miért kell túszul ejteni egy intézményt, miért teszik kockára a hallgatók tudományos karrierjét és életét egy politikai cél miatt. Ez nagyon nem tetszett.

Budapest Beacon, 2017

Az interjúban nem felejt el egy-két mondatot mondani Soros védelmében, a magyar kormányt szidalmazva. Az pedig hab a tortán, hogy Donáth Anna és Cseh Katalin mellett ő is hobbiszinten uszított külföldön Magyarország ellen.

Beszéltünk olyan szenátorokkal, akik azt a választókörzetet képviselik, amelynek én is tagja vagyok, és mivel én magam is demokrata vagyok, meg akartam győzni a Demokrata Párt vezetőit is arról, hogy ez egy fontos ügy, nem csak egy kis távoli ország belügye.

Igen, jól értik. Beavatkozást kért. Momentum belső köreihez tartozó informátorunk elmondta, hogy még ők maguk is meglepődtek azon, hogy a férfi azokba az elit liberális klubokba is játszi könnyedséggel jutott be, amelyekbe még nekik sem sikerült, úgy, hogy Berg előtte ismeretlen volt Budapesten. Az angol nyelvű interjúban elkottyintotta, hogy szülei a 70-es években emigráltak, ő pedig Kaposvárra költözött haza (ott is indult jelöltként, de alig néhány szavazatot kapott). Cikkünk következő részében arra világítunk rá, hogy a Momentum elnökségi tagja milyen családi kapcsolatokkal rendelkezik, milyen közegből érkezett és miért tanácsolta azt az édesanyja, hogy csak “külső megfigyelő”legyen Budapesten.

Folytatjuk.

  • pestisracok.hu

 

Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikában (1. rész)

Boris Johnson az Egyesült Királyság új miniszterelnöke

Boris Johnson az Egyesült Királyság új miniszterelnöke. A volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét II. Erzsébet királynő szerda délután bízta meg ormányalakítással.

Boris Johnson az Egyesült Királyság új miniszterelnöke

Boris Johnson a 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő 14. miniszterelnöke
Fotó: AFP/POOL/Victoria Jones

Az uralkodót előzőleg Theresa May, Johnson elődje kereste fel a londoni Buckingham-palotában, és benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről.

A Johnsont szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace környezetvédelmi csoport aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat.

A szervezet az akció után bejelentette: aktivistái csak azt próbálták elérni, hogy Boris Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját.

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.

Johnson az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő 14. miniszterelnöke.

A Momentum az EP-ben olyan, mint a piszok a köröm alatt

DKOS20190716070-760x380.jpg

 

Zelenka Dóra

2019.07.24. 08:50

Nem látványos ugyan, de piszkosul tudja zavarni az embert.

Donáth Anna és Cseh Katalin közösen beváltották az álmukat, ketten szépen kiutaztak Brüsszelbe, hogy ott ássák alá a magyar érdekeket és szolgálják ki Soros György és a nyílt társadalom eszméjének követőit. Bár a magyarságtudat számukra itthon sem igazán létezett, azonban Brüsszelbe kiutazva számtalanszor bebizonyosodott, hogy nekik aztán tényleg semmi sem szent.

Nagy politikusokat játszva mind a ketten erőlködnek, hogy ők majd most jól bemutatnak a Fidesznek meg Orbán Viktornak. Kijelentik, hogy ők csak akkor hajlandóak Ursula von der Leyent támogatni – azzal a kemény kettő darab szavazatukkal –, ha az nem fél megvédeni a magyar jogállamiságot. Úgy gondolják, majd az Európai Bizottság frissen megválasztott elnöke hadjáratot indít Orbán Viktorék ellen. Mint kiderült, a valóság jól pofán csapta a momentumos üdvöskéket (is), a „több és erősebb Európa és a kevesebb mozgástérrel rendelkező nemzetállamok” helyett a bizottság új elnöke határozottan kijelentette, hogy a föderatív Európáról szőtt álmai azóta „érettebbek és realisztikusabbak” lettek. Ursula von der Leyen szerint tehát a föderatív Európa a múlté.

Azonban még ez az arculcsapás sem volt elegendő Cseh Katkáéknak. Az összvissz két képviselővel rendelkező SZDSZ-utódpárt kézzel-lábbal küzd azért, hogy a magyar érdekek ne érvényesülhessenek Brüsszelben.

Amellett, hogy minden erejükkel azon vannak, hogy a fideszes bizottsági jelöltek (ezzel együtt pedig a magyar érdeket képviselő politikusok) ellen szavazzanak, még nagy szájjal büszkélkednek is vele. Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: