Heller életművét, Alföldi ecuádori vágyait és az ukrán szörnyállam természetét elemezték a Sajtóklubban (Videóval!)

Az ukrán választástól Alföldi Róbertig. A Sajtóklub résztvevői ezúttal azt elemezték, miért tart annyira az ukrán vezetés attól, hogy a magyaroknak is jusson képviselet az új parlamentben. Szó volt arról is, hogy Alföldi Róbert szerint miért jobb Ecuadorban az élet, mint Magyarországon? Huth Gergely és vendégei pedig néhány jó tanáccsal is ellátták a rendezőt.
Az ecuadori nyitottságot, a befogadó szellemiséget ültetné át Magyarországra Alföldi Róbert. Gajdics Ottó és Huth Gergely szerint a legjobb az lenne, ha a rendező oda menne és ott rendezne az ottani sokszínű társaságnak színházi darabokat.

Bencsik András úgy látja, a latin-amerikai keveredés elképesztő világot hozott létre, de ehhez a magyaroknak semmi köze a Demokrata főszerkesztője szerint. Az újságíró kijelentette: Európát és Magyarországot az ottani viszonyokkal összevetni pont olyan, mintha a körtét vetnénk össze az almával: értelmetlen.

A munkája elvesztésétől tartó Alföldi Róberttel kapcsolatban tudni kell, hogy annyi feladata van, hogy mindet nem győzi ellátni -emlékeztetett a műsorban Gajdics Ottó, a Szabad Föld és a Karc FM főszerkesztője.

Alföldi Róbert lehetséges Ecuadorba való emigrálására reagálva Szentesi-Zöldi László kijelentette: fájó lenne, ha ez bekövetkezne, ugyanis senki más nem képes Ecuador és Orbán Viktor között lelki kapcsolatot teremteni.

HírTV, Vezető kép, Videó: HírTV

Márki-Zay még mindig ott tart, hogy a bevándorlókat be kell fogadni és integrálni kell

markizaykalmanolga-760x380.jpg

Zelenka Dóra

2019.07.23. 17:26

A szétesőben lévő Mindenki Magyarország Mozgalma elnöke Kálmán Olgával készített egy beszélgetőkönyvet, amelyben egy színes, boldog, békés világot vizionál.

 

Márki-Zay könyvében – nem meglepő módon – élesen támadja az Orbán-kormány általa gyűlöletkampánynak minősített migránsellenes retorikáját. A vásárhelyi polgármesterről kiderül, hogy az el- és befogadó társadalom, pontosabban az integráció híve, USA, Kanada és Ausztrália mintája alapján erre érzékenyítené és nevelné a magyar társadalmat is. (Mondjuk lehet nem ártott volna utánanézni kicsit az USA és Ausztráliabevándorláspolitikájának).

A polgármester amellett érvel, hogy szerinte integrálható számú embertömeget szabad egyszerre egy helyen lehetőséghez juttatni, ugyanakkor azt is kiemeli egy amerikai eset alapján, hogy a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás pozitív hatást gyakorolhat egy térség gazdasági fejlődésére. Olvass tovább »

Mick Jagger zárja a Velencei Filmfesztivált

A Mick Jaggerrel forgatott The Burnt Orange Heresy című krimi zárja a 76. Velencei Filmfesztivált szeptemberben – adta hírül a Variety.com filmes portál.

Mick Jagger zárja a Velencei Filmfesztivált

A film világpremierjét szeptember 7-én versenyen kívül tartják meg a filmfesztiválon, a díjátadó ceremónia után
Fotó: AFP

 Giuseppe Capotondi angol nyelvű filmjében Jagger műkereskedőt alakít. A produkcióban Elizabeth Debicki (Nyughatatlan özvegyek), Claes Bang (A négyzet) és Donald Sutherland is szerepel. Az olasz rendező La doppia ora című első filmjét 2009-ben szintén Velencében mutatták be, és a film női főszereplője, Kseniya Rappoport elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat.

A fesztivál szervezői „erotikus neo-noir thrillerként” határozták meg a The Burnt Orange Heresy műfaját. A film szinopszisa szerint a karizmatikus művészeti kritikus, James Figueras (Bang) és a vonzó amerikai nő, Berenice Hollis (Debicki) egymásba szeret, és együtt utazik el a Comói-tóhoz, a befolyásos műgyűjtő, Cassidy (Jagger) birtokára. Házigazdájuk elárulja, hogy ő a patrónusa „a képzőművészvilág J. D. Salingerének”, Jerome Debneynek (Sutherland), és azt kéri Jamestől, hogy kerül, amibe kerül, lopja el Debney egy mesterművét a művész műterméből.

A produkció Charles Willeford azonos című regénye nyomán született, forgatókönyvét Scott B. Smith írta.

A film világpremierjét szeptember 7-én versenyen kívül tartják meg a filmfesztiválon, a díjátadó ceremónia után.

A 76. Velencei Filmfesztivált augusztus 28. és szeptember 7. között rendezik meg. A mustra teljes versenyprogramját csütörtökön jelentik be a szervezők.

Karácsony Gergelyék bekapcsolták a virtuális iratmegsemmisítőt

MH
2019. JÚLIUS 23. KEDD. 15:29

Eltűntek a XIV. kerület honlapjáról a korábban ott lévő, bárki számára hozzáférhető szerződések, közbeszerzések és más közérdekű adatok – írja a Magyar Nemzet.

03o-karacsony-hr-color-a.jpg
Karácsony Gergelyék bekapcsolták a virtuális iratmegsemmisítőt
Miért tüntethette el a szerződéseket Karácsony?
Fotó: Hegedüs Róbert

Karácsony Gergely (Párbeszéd) polgármester, a baloldal főpolgármester-jelöltje nemcsak a korábbi évek ügyei kapcsán titkolózik, az önkormányzati kezelésbe vett kerületi fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos legfrissebb, általa aláírt szerződéseket sem hozza nyilvánosságra, bízva abban, hogy az őszi önkormányzati választásokig nem kell kényes kérdésekre válaszolnia.

Zugló baloldali polgármestere nemcsak azt titkolja, hogy a két hete önkormányzati üzemeltetésbe átvett kerületi parkolással kapcsolatban milyen megállapodásokat kötött, hanem az elmúlt évek szerződéseit is elérhetetlenné tette. Zugló honlapján az önkormányzat által kötött szerződések májusban még fellelhetők voltak, de mostanra eltűntek az oldalról.

A Fidesz bírósághoz fordult Olvass tovább »

A HARANG

A harangról bármikor lehet beszélni. Főként nekünk, magyaroknak, hiszen a déli harangszó a mi nándorfehérvári győzelmünket hirdeti szerte a világban. De kezdjük máshonnan. A harang használható zenéhez és jelzőeszközként, például veszély esetén. Ilyenkor csak a harang egyik oldalát ütik, vagyis félreverik.A legfinomabb hangú harang egy lélek teremtőjéhez való megtérését kíséri. Az éjszakai csendrendeletet notóriusan megszegőket büntetésül beültették a zúgó harang alá, és valamikor haranggal hívták össze az embereket vallási szertartásokra.

 

A középkorban az egyházi jelleg mellett világi üzenete is volt: jelezte a különböző hivatali gyűléseket, ítélethirdetéseket. Krisztus feltámadása előtt pedig elhallgatnak, mert Rómába mennek. Manapság harangjátékok szórakoztatják a járókelőket, vagy éppen jól hallhatóan jelzik az időt. Megszólalhatnak felül- és alulütősen, eltérő hangzással, hisz a hangképzés a harang belsejének más-más helyén történik. Szakértők szerint a Kárpát-medencében majdnem mindegyik harang alulütős, mert ez a megszólalási mód magyar találmány. Ettől fémesebb a hangja. Olvass tovább »

HÁROMEZER MILLIÁRDOS ADALÉK A GYURCSÁNY-KORMÁNY TÖRTÉNETÉHEZ

Hosszas előkészítés után 1994 májusában, még a Boross-kormány idején aláírták az M5-ös autópálya építésének koncessziós szerződését, és ezzel elindult az utóbb Európa legdrágább díjú sztrádájának bizonyult út építése. Ez mindkét félnek, de leginkább az úthasználóknak előnytelen szerződés volt, ezért 2004-ben a Medgyessy-kormány 21 milliárd forintért megvette a vállalkozás 40 százalékát, és úgy alakította át a szerződést, hogy ez az autópálya-szakasz is bekerüljön a matricás rendszerbe. Ráadásul opciós jogot is kapott a magyar állam 2008-ra a maradék 60 százalék kötött áron, körülbelül 100 milliárd forintért való megvételére. Ez az összes érintett számára előnyös megoldásnak bizonyult.

gyurcsany_mszp_mti_0.jpg
FOTÓ: MTI (ARCHÍV)

2008-ban azonban, a Gyurcsány-kormány idején a magyar állam nem csak lemondott az előnyös opciós jog érvényesítéséről, de még az állami tulajdont is eladta, titkos áron (a becslések szerint nominál értéken annyiért, amennyiért vették, tehát reálértéken veszteséggel). Egyúttal arra vállaltak kötelezettséget, hogy a magyar állam további 26 évig évente kereken 35 milliárd forint koncessziós díjat fizet az autópálya építőjének. 

Számoljunk: három év koncessziós (rendelkezésre állási) díjából kijött volna a teljes vételár. Ehelyett a Gyurcsány-kormány lényegében a jövőt is eladta, közel kilencszáztíz milliárdos terhet rakva rá. Ezzel az egy döntésével több kárt okozott a magyar adófizetőknek, mint az összes eddig épült stadion összes költsége. Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: