Jönnek a szürrealisták

 

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása. 

Jönnek a szürrealisták

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját
Fotó: MH

Mára A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben címet viselő tárlat számos képe beleivódott a vizuális kultúránkba, ezek a munkák azonban a maguk korában radikálisan megújították a művészetet – mondta el a szerdai sajtóbemutatón Szücs György, az MNG főigazgató-helyettese.

A kiállítást kurátorként jegyző Didier Ottinger, a párizsi Pompidou Központ igazgatóhelyettese hozzátette: a szürrealizmus a 20. század legtovább életben maradt és földrajzilag is a legelterjedtebb művészeti mozgalma, amely ugyanakkor számtalan nagy alkotót vonzott Párizsba. Köztük magyarokat is, mint a kiállításon is helyet kapó Brassait és André Kertészt.

A kurátor elmondása szerint az MNG és a Pompidou Központ közös tárlata az 1929-es évre fókuszál, amely a gazdasági világválság révén a 20. századi történelem egyik fordulópontja volt, de a szürrealizmus történetében is jelentős események kötődnek hozzá.

Ekkor érkezett Párizsba, mutatta be az Andalúziai kutyát, majd rendezte első franciaországi kiállítását Salvador Dalí, ebben az évben készült Max Ernst híres kollázsregénye, de ekkor keletkezett az első szakadás is a szürrealisták csoportjában – számolt be Didier Ottinger.

Kovács Anna Zsófia társkurátor hozzátette, hogy a tárlat bevezető terme ezért az 1929-es év fontosabb történéseit tekinti át és bevezeti a látogatót a korabeli Párizsba.

Az anyag kitér a szürrealizmus előzményeire, elsősorban a dadaizmusra, és felidézi, hogyan csatlakoztak a szürrealistákhoz az olyan jelentős dadaista alkotók, mint Francis Picabia vagy Man Ray.

Fontos mesterükként tekintettek a szürrealisták az olasz Giorgio De Chiricóra is, akinek metafizikus és klasszicizáló korszakából is felvonultat egy-egy festményt a kiállítás.

Külön terem mutatja be Joan Miró és Max Ernst 1929 körüli munkáit, majd a szürrealizmus legismertebb alkotóját, Salvador Dalít. A látogató belenézhet Dalí és Bunuel ikonikus filmjébe, az Andalúziai kutyába, de a katalán művész több festményével és objektjével, mellettük pedig Hans Arp és Yves Tanguy munkáival is találkozhat.

René Magritte a belga szürrealizmus kiemelkedő alakja, aki 1929-ben szintén Párizsban tartózkodott, és ebben az időszakában olyan fontos művekkel jelentkezett, mint a Kettős titok vagy a Gyilkos égbolt.

A tárlat kitér az André Breton vezette szürrealistákkal szemben álló csoportokra, mint a Grand Jeu-re vagy a Documents folyóirat körére, és bemutatja az olyan öntörvényű alkotók, mint Pablo Picasso vagy a szürrealisták közül kizárt Alberto Giacometti munkáit is.

Az MNG C épületében megrendezett kiállításhoz számos filmvetítés és egyéb kísérőprogram kapcsolódik az október 20-i zárásig.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: