Az ég felé kell mutatnia

DÖRNER GYÖRGY: HAGYOMÁNYAINK JELENTIK A XXI. SZÁZADI PROGRESSZIÓT
— Engem zavar, hogy Nyugaton már szitokszó lett a kereszténység. Szerintem ez tarthatatlan állapot, mert ha valaki valamilyen kultusz vagy az abból kinövő kultúra ellen lázad, annak soha nem lesz jó vége — mondta Dörner György, az Újszínház igazgatója, akinek teátrumában április 26. és 30. között rendezik meg a VI. Keresztény Színházi Fesztivált.

– Elmegy idén a csíksomlyói búcsúra?
– Kétezer óta minden évben elzarándokoltunk a búcsúra, és még biztos menni fogok, de idén nem valószínű. Éppen ezért igyekszem ezt a színházban pótolni: idehozom Csíksomlyót, passiójáték formájában. Ezzel az előadással kezdjük az idei VI. Keresztény Színházi Fesztivált.

– A Kerényi Imre-féle változatot adják elő. A tavaly elhunyt direktor többször rendezett a színházukban.
– A Csíksomlyói passiót közel negyven évvel ezelőtt rendezte meg először a Várszínházban, és ez Kerényi életének talán legnagyobb sikere volt. Ezt mondják azok a színészek is, akik játszottak benne. De a Csíksomlyói passió nem egyfajta szomorkodás Jézus halála fölött. Ez egy különleges darab, mert Krisztus szenvedéstörténetén túl egy összetett történetet mond el a paradicsomból való kiűzetéstől kezdve Lucifer meg Isten harcáig, amit az ember lelkéért vívnak. Persze mindezt székely góbésággal, pazar nyelvezettel és jobbnál jobb, élvezetes szerepekkel.

– A vallásosság tesz kereszténnyé egy színdarabot vagy valami más?
– Egyáltalán nem kell, hogy vallásos témájú legyen, de az ég felé kell mutatnia, hogy az, aki kijön az előadásról, jobb emberré váljon, és az, aki játssza, szintén megtisztuljon. Ezt a fajta szakralitást akármilyen banális történet hordozhatja, csak olyan példázat kell a végére, amelyből a néző el tudja dönteni, hogy a főhős az égbe vagy a pokolba kerül. Páskándi Géza Lélekharangja vagy Fekete Sándor Lenkey tábornokja sem vallásos témájú, mégis felér egy gyónással.

– Mit gondol, változhat a jelenlegi európai gondolkodásmód és politika?
– Nagyon remélem, hogy egyre többen és egyre nagyobb nyilvánosság előtt mondják ki azt az igazságot, amelyre egész Európa vár. Bízom benne, hogy lesz változás, és szerintem ez a változás csak egyet jelenthet: visszafordulást a hagyományos értékeinkhez, mert a XXI. században nincs annál nagyobb progresszió, mint az, hogy újra a hagyományainkat kezdjük el követni. Nekünk, magyaroknak kötelességünk védeni a kereszténységet, hiszen alig van a földön olyan nép, amelyik a saját véreit ölte volna azért, hogy fölvegye a keresztény hitet. Mindezt azért tettük, hogy megfeleljünk a korabeli Európának. Ez sikerült. Győzött a kereszténység, és ha már ekkora áldozatot hoztunk érte, akkor azt a végletekig védenünk kell, mert ez tartott meg minket ezer éven át. Mi, művészek a magunk eszközei­vel tudjuk ezt szolgálni.

– Visszatérve a fesztiválra: korábban külföldi társulatokat is meghívtak. Idén miért hiányoznak?
– Ez egyrészt az anyagiak miatt van, de találtunk olyan izgalmas hazai előadásokat, amelyek meg tudnak tölteni egy ötnapos, sűrű fesztivált. Szerencsére Csernus Mariann elvállalta, hogy előadja A vizsolyi biblia című előadását. Örültem, hogy elfogadta a felkérést. De ennek ellenére nem tettem le arról a tervemről sem, hogy egy valódi, keresztény színházi centrumot fejlesszünk ki az Újszínház körül. Ki szeretném teljesíteni a fesztivált, más magyar és külföldi színházakat is belevonva a programokba.

– A színház igazgatása mellett van ideje fellépni? Hát Eddie Murphyt vagy Mel Gibsont szinkronizálni?
– Színházvezetőként nem „játszom el” a szerepeket más tehetséges színészek elől, és pironkodnék is, ha magamra osztanék egy szerepet. Más színházakban, filmekben viszont boldogan játszom, ha felkérnek, még akkor is, ha elfoglalt vagyok. A szinkronizálást pedig folyamatosan csinálom.

– A Rettenthetetlen című történelmi filmben is ön volt Mel Gibson magyar hangja. Mostanában sokat vitatkoznak arról, hogy kellenek-e magyar történelmi filmek, és általában erre a mozira hivatkoznak példaként.
– Szerintem is kellenek. Sőt, tartalmazniuk kell a hazaszeretet érzését, azt a fajta rettenthetetlenséget, ami A hazafi című filmből is sugárzik. Mel Gibson furcsa módon a hazaszeretet jelképévé vált a nemzetközi filmgyártásban, és valószínű, hogy ez nem véletlen. Mint ahogy az sem, hogy ő rendezte A passiót. Művészileg rokonnak érzem azt a fajta színészi és rendezői magatartást, amit ő képvisel. Ez a dolgunk, ezt kell csinálnunk.

 

EGY REGÉNY, AMI NEM TEHET SEMMIRŐL

Egy regény, ami nem tehet semmiről

FLAG

Jeszenszky Zsolt remek írással tért vissza.

Az ember sokszor nem tudja, sírjon vagy nevessen bizonyos politikai-közéleti szereplőkön; néha egészen bosszantó, vérlázító tud lenni egy-egy megnyilvánulásuk, néha pedig Buster Keatont megszégyenítő esetlenséggel, vagy sima ostobasággal találkozunk náluk, és csak röhögni tudunk bohóckodásukon, vergődésükön.

Még nehezebb a helyzet, amikor nemcsak eseti megnyilvánulással szembesülünk, hanem folyamatos, tendenciózus viselkedéssel, ráadásul nem is csak egy személy, hanem komplett politikai közösségek, műhelyek, kultúr- és érdekkö­rök, illetve véleményformálók részéről.

Az Amerikai Egyesült Államokban két nagyon komoly hazugság is szárad a baloldali média lelkén, amelyeknek egyelőre nincsenek súlyos következményei.

Először Donald Trump bírójelöltjét, Brett Kavanaugh-t vádolták meg különböző, kétes hitelességű hölgyek szexuális zaklatással, amit a fősodrú média szinte kész tényként tálalt, de legalábbis kiemelten foglalkozott vele. Olvass tovább »

Ungár Péter a PS-nek: A szocialisták azt gondolják, hogy még mindig abban az erőpozícióban vannak, mint 2010 előtt

Ha valóban fontos lenne a szocialistáknak a zöld fordulat, akkor Jávor Benedek (Párbeszéd) nem a negyedik helyet kapta volna meg a közös EP-listán – nyilatkozta csütörtökön portálunknak Ungár Péter, az LMP társelnöke, hozzátéve lehet azon vitatkozni a közvélemény-kutatások fényében, hogy az LMP-nek nincs esélye mandátumot szerezni, de szerinte Jávor Benedeknek aztán végképp nincs. Az EP-választásra készülő LMP vezetője arról is beszélt, nem tudja elképzelni, hogy a Zöldek – Szabad Szövetség frakciója megszavazná Manfred Webert az Európai Bizottság elnökének. Portálunk kérdésére arra is kitért, a baloldali ellenzék által az LMP és a Jobbik kihagyásával létrehozott budapesti közös lista nem szolgálja, hogy a Fideszt legyőzzék ősszel a fővárosban.

Portálunk először arról érdeklődött, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az LMP akár búcsúzhat egyetlen mandátumától is az Európai Parlamentben, miközben a Momentum Mozgalom akár szerezhet is egyet. Ez már csak abban a tekintetben is érdekes fejlemény, hogy az európai tendenciák szerint a zöld pártok egyre nagyobb támogatottságot élveznek. Ungár Péter ezzel kapcsolatban arról elmondta, tíz éve tagja az LMP-nek, és nem tud olyan választást felidézni, ahol jól álltak volna a közvélemény-kutatások szerint, végül mégis sikerült mindig mandátumhoz jutniuk. Ugyanakkor megjegyezte, az elmúlt egy év kétségtelenül nem volt a legsikeresebb év az LMP történetében. Olvass tovább »

SCHMIDT MÁRIA KIOSZTOTTA HELLER ÁGNEST

Schmidt Mária kiosztotta Heller Ágnest

FLAG

Ágnes asszony csak ámult és bámult…

A teflonbevonat hasznáról

El kell szomorítanom Hellert. Orbán Viktor kimagasló szellemi képességekkel rendelkezik.

„Az a pártállamot jellemezte, hogy a párt vezetői kitüntetett figyelmet fordítottak az értelmiségre, arra, hogy ki, hol, mit mondott, írt. Még az állampárt legfelsőbb szervét, a Politikai Bizottságot is összehívták egy vers, Nagy Gáspár verse miatt (Öröknyár: elmúltam 9 éves), amit egy vidéki irodalmi lapban jelentetett meg (Új Forrás, 1984/5.). Csoóri egy előszó miatt egy év szilenciumot kapott (1983, lásd: pestisrácok.hu). Ma azonban demokrácia és szólásszabadság van. Értelemszerűen tehát nem az értelmiségiek hátsójában fordul meg a passzátszél. Nem olyan fontosak már, nem olyan érdekesek. Vagyis: többé-kevésbé senkit nem érdekelnek. A politikai vezetést pedig még annyira sem. Ez a nagy helyzet. Tessék megbékélni vele. Abban tetszelegni, hogy a véleménye miatt valaki életveszélybe kerül a mai Magyarországon, olyan elképesztő baromság, amire nincs mentség. A teljes ellenzéki politikai elit O1G feliratot cipelve tüntet Orbán ellen. Hónapokra kiplakátolták az arcával a várost és tolvajnak nevezték. Senkinek, semmi baja nem lett. Próbálja meg Heller a nyugati nyilvánosságnak elmagyarázni azt, hogy az O1G mit is jelent pontosan. Hogy a trágárságnak és a közönségességnek milyen szintjét képviseli a mai ellenzék nálunk mondanivaló helyett. Heller diktátornak, zsarnoknak nevezi, sőt ebben a könyvben még le is bunkózza Orbánt. Mert »értesülésem szerint Orbán Viktor kizárólagos kulturális jellegű érdeklődése a labdarúgás, sosem nézett végig egy koncertet, egy színházi vagy opera előadást, hacsak nem volt hivatalos látogatáshoz kapcsolódó esemény. Nem érdekli őt sem a tudomány, és nem tudom, hogy olvas-e könyveket«. Nyilvánvaló, hogy miután Orbán nem tagja annak az elitkörnek, aminek Heller, életében egy könyvet sem olvasott. Valószínűleg azt sem tudja, mit kell egy könyvvel kezdeni. Forgatni, nézni, esetleg aládúcoláshoz, fűtéshez használni?

El kell szomorítanom Hellert. Orbán Viktor kimagasló szellemi képességekkel rendelkezik. Kevés hozzá fogható intellektus van, olyan, aki tájékozottságban, nyitottságban, műveltségben felvehetné vele a versenyt. És ehhez még számtalan olyan képesség is kell, ami miatt oda jutott ahova, és ott van, ahol. Ami a koncert- és operalátogatásokat illeti, kilóg a lóláb, sőt az egész ló. Úgy kéne, úgy illene, hogy Orbán magánprogramjairól külön értesítést küldjön Hellernek, esetleg engedélyt is kérjen? Olvasónaplóját is be kell mutatnia neki? Ami pedig a focit illeti: a labdarúgás az intelligenciáról, a stratégiáról, a helyzetfelismerésről, az idegrendszerről, a csapatról, vagyis a közösségről szól. Harc és győzelem. Vereség és újrakezdés. Az ellenfél tisztelete, megismerésének és feltérképezésének a tudása. A foci közösségteremtő erővel bír, és az egyéni és csapatteljesítmény növelésére sarkall. Csak a menthetetlenül sznob kékharisnyák fintorognak a labdarúgástól. Csak ők nem ismerik fel a sport jelentőségét. De az emberek többsége, velem együtt, magasról tesz a véleményükre.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

www.mandiner.hu

Őrizetbe vették a Wikileaks alapítóját

Őrizetbe vette a Scotland Yard csütörtökön Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki hét éve Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodott.

Őrizetbe vették a Wikileaks alapítóját

A WikiLeaks alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították
Fotó: AFP/JUSTIN TALLIS

A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott diplomáciai menedékjogot.

A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították, és Assange hamarosan megjelenik a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. E bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban. Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: