Schmidt Mária: Brüsszel azokat csuklóztatja, akik megdöntötték a kommunizmust

A kommunizmus nem összeomlott, hanem megdöntötték az emberek, és most ezeket az embereket csuklóztatják Brüsszelből, mondván nem értik a demokráciát és a közös értékeket – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Terror Házánál. Felháborítónak nevezte, hogy Juncker állásában maradhatott azok után, hogy Marx-szobrot avatott. A megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Trócsányi László miniszter is, aki kiemelte, nem bagatellizálhatjuk el a kommunizmus bűneit, mint a nyugati politikusok.

Zsúfolásig megtelt megemlékezőkkel a Terror Háza nagyterme, ahol a kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek az egybegyűltek. Az ünnepség elején az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt, majd Schmidt Mária a tőle megszokott karakánsággal mondta el ünnepi beszédét. A Széchenyi-díjas történész beszédében felháborítónak nevezte, hogy ma is vannak, kommunista pártok Európában, és az Európai Unió több országában országgyűlési képviselettel is rendelkeznek. Szintén felháborító a Terror Háza főigazgatója szerint, hogy Juncker nem veszíti el az állását azután, hogy Marx-szobrot avat abban az országban, amelynek fővárosát a kommunisták fallal választották ketté. Schmidt Mária hosszan sorolta a kommunizmus szörnyűségeit megemlítve Recsket, a kitelepítéseket, a gulágot, a lehallgatások és az Andrássy út 60-ban elkövetett szörnyűségeket. Mindezt nem élte volna túl a magyarság, ha Franz Kafka szavai nem lennének igazak:

van bennünk valami elpusztíthatatlan

– mondta Schmidt Mária. Ezután emlékeztetett, hogy a kommunizmus hetven év alatt 100 millió áldozatot követelt, miközben magukat humánusnak beállítva egy szebb jövőt ígértek képviselői. A történész kijelentette a kommunizmus nem összeomlott, hanem az emberek döntötték meg.  És most ezeket az embereket csuklóztatják Brüsszelből mondván, nem értjük a demokráciát, nem tiszteljük az Európai értékeket. Mindeközben pedig ők semmibe veszik azokat az értékeket, amik nekünk fontosak – tette hozzá Schmidt Mária.

SCHMIDT MÁRIA: NEM FOG SIKERÜLNI EURÓPA LELKÉT ELVENNI

A történész ezután kijelentette, az a demokrácia felfogás, amely tárgyalópartnernek tekinti a kommunisták szellemi örököseit, akiket mi – Bereményi szavaival élve – rég kiismertünk elfogadhatatlan. Ennek a felfogásnak a híveit oda helyezzük ahová valók ennek a történelem szemétdombjára – fogalmazott. Schmidt Mária felidézte, hogy harminc évvel ezelőtt milyen reményteli hangulat uralkodott Magyarországon. Nagy Imre újratemetésén egy mindössze huszonöt éves fiatalember hazaküldte a ruszkikat. 1956 szelleme tért vissza ebben az időben, és ezúttal győzött is. Boldogság volt – emlékezett a főigazgató. Akkoriban azt akartuk, hogy Európa végre egyesüljön remélve, hogy kontinensünk újra a csúcsra tör majd – tette hozzá. Schmidt Mária visszaemlékezett, hogy a rendszerváltáskor nálunk nem volt megtorlás, sem igazságtétel, de vérontás nélkül lezajlott az átmenet, ami a magyar polgárok nagylelkűségét bizonyítja. Mindennek azonban ára volt jegyezte meg Schmidt. A kommunisták visszajöttek a hatalomba a nyugati elit pedig tagadja a kommunizmus bűneit, sőt a kommunizmuséhoz hasonló ideológiával igyekeznek egyneműsíteni Európa polgárait.Nyugaton nemcsak a sajtó egyre kevésbé szabad, hanem már a választások eredményét sem veszik figyelembe – figyelmeztetett a történész. De Európa lelkének az elvétele nem fog sikerülni jelentette ki Schmidt Mária. Mi ugyanis Kertész Imre szavaival élve:

a mérhetetlen szenvedés árán mérhetetlen tapasztalatot szereztünk,

és ezért Kelet Európa népeit nem lehet becsapni.

Olyan ez az emléknap mint egy gyilkos vírus elleni oltóanyag. Ebben az oltóanyagban százezrek szenvedése ált össze így a kommunista ragály nem érhet el bennünket újra

– zárta beszédét Schmidt Mária.

TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: NEM BAGATELLIZÁLHATJUK EL A KOMMUNIZMUS BŰNEIT, MINT A NYUGATI POLITIKUSOK

A megemlékezésen beszédet mondott Trócsányi László igazságügyi miniszter is.  Felidézte, hogy gyermekkorában láthatta szüleim félelemét, majd a Kádár-rendszer politikáját átélte, és csak a rendszerváltás után vált lehetővé számára, hogy szabadon mondhassa el gondolatait. A kommunizmus évtizedeiről elmondta:

Európa kettészakadt.

Nálunk morális széthullás, jogfosztottság volt a rendszerváltás előtt. Trócsányi kijelentette, hogy brüsszeli, majd párizsi nagykövetként megtapasztalta, milyen keveset tudtak a nyugatiak a kommunizmus szörnyűségeiről. Sőt mára megszépült a kor megítélése egyes értelmiségi körökben, hiszen a gulyáskommunizmus alatt a 1980-as években a nyugati értelmiség már szoros, jó kapcsolatot ápolt a magyar kommunistákkal. Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy 1945-től a rendszerváltásig a hazánkban halálra ítéltek háromnegyede, közel ember politikai elítélt volt. A politikai alapon kiszabott börtönbüntetések pedig összesen mintegy 7-8 millió hónapot tettek ki.  Igaz, hogy a rendszer utolsó harminc évében fele annyi embert végeztek ki, mint az első tízben, de még a rendszerváltás előtti utolsó években is voltak politikai elítéltek. Tisztelettel adózunk gulág, Recsk áldozatai mellett a kitelepítettek, emigrálni kényszerülők, a bebörtönzöttek előtt, de azok előtt, is akik nem választhatták meg, vagy folytathatták hivatásukat – fogalmazott Trócsányi László hozzátéve:

Volt, aki ebbe belerokkant.

Köszönettel tartozunk azoknak, akik küzdöttek a kommunizmus ellen és hozzájárultak a rendszer bukásához – jelentette ki a miniszter. Nemcsak az emberek, hanem Magyarország is áldozat volt – államiságát történelmét tönkretették mindent pusztítottak, ami értéket képviselt kultúrát, tudományt, egyházat, ezért nem bagatellizálhatjuk el a kommunizmus bűneit, mint a nyugati politikusok, akiknek országa annyira szerencsés volt, hogy elkerülte a diktatúrát. Beszéde végén Albert Camus szavait idézte a miniszter:

a legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a leckét megértse a fülét betömő, a szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra.

A megemlékezés végén a megjelentek közösen gyertyát gyújtottak a kommunizmus áldozatainak emlékére.

Fotók: Horváth Péter Gyula/Pestisrácok.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: