ÍGY VÉGEZTÜK KI MAGUNKAT

FLAG

Hogyan jutottunk el idáig?

Először csak félve megkérdezték, hogy biztosan van Szentháromság? És nem baj, ha az Oltáriszentség tisztelete helyett emlékvacsorát rendeznek? Aztán eldugott egyetemek mélyén, ódon dolgozószobákban kisütötték, hogy a tudomány mindent felülír, és hogy el kell takarítani az útjában álló akadályokat. Hogy az észlelés maga a tapasztalat, és hogy csakis a döntéseink számítanak, minden az emberben dől el. És a legfontosabbat is kimondták, először csak félve, óvatosan: hogy a világ megismerhető. Hogy abszolút tudás szerezhető mindenről, és hogy az ember előtt nincsenek zárt zsilipek, mindent felderíthetünk, mindenbe belekukkanthatunk. De akkor még úgy tűnt, eddig és nem tovább.

 

szentesi

Aztán azt mondták, hogy az egyház furcsa tákolmány, sok-sok különös szerzettel. Hogy a bűnök ott fészkelnek a leginkább, és hogy ezért el kell tiporni a gyalázatost. Hogy az embernek ki kell lábalnia a maga okozta kiskorúságból. Azt is mondták, hogy Isten csak megteremtette a világot, aztán hátralépett, és félszeg mosollyal mustrálgat bennünket. És azt is mondták, hogy vissza a természetbe, meg hogy mindenki támaszkodjon a saját maga értelmére. Súgtak-búgtak és kisütötték, hogy minden emberi lény a születésénél fogva egyenlő, méltósága van, és az abesszín újszülött lényegében semmiben nem különbözik a Napkirály gyermekétől. Meg azt is mondták, hogy a társadalmat nem vezetni, irányítani kell, hanem szerződést kell kötni az emberekkel, akik pontosan tudják, mi a jó nekik. Írtak, szerkesztettek enciklopédiát, amelyben a racionalitás, a józan ész győzelmét hirdették a hagyományok és a szokások felett. De akkor még úgy tűnt, eddig és nem tovább.

Aztán váratlanul megragadták a hatalmat. És el is tiporták a gyalázatost.

 

Olvass tovább »

%d blogger ezt kedveli: