„Magamat láttam tíz év múlva itt”

Cseh Tamás – Bérczes László beszélgetőkönyve

2018. augusztus 01. – beatkorSzaki 

 

Cseh Tamás idén lenne hetvenöt éves, Bérczes Lászlóval közös beszélgetőkönyve pedig első ízben tíz évvel ezelőtt látott napvilágot. A kettős évfordulóra a kötet harmadik kiadása ezúttal az Európa Kiadónál jelent meg.

 

cst-berczes.gif

 

 

„Egyébként el tudom képzelni, mi lesz. Egyszer csak sokan fognak szeretni, még olyanok is, akik eddig nem. És a dalokat is szeretni fogják” – mondja Cseh Tamás a kötet utolsó oldalain, ez pedig önmagában is megindokolja, hogy miért volt érdemes újra kiadni a beszélgetőkönyvét. Tényleg így lett ugyanis: emléke nem merült feledésbe a halála óta eltelt kilenc évben dalait a legkülönbözőbb előadók éneklik, és a legkülönbözőbb emberek hallgatják. Bebizonyosodott, hogy a Cseh-dalok érvényesek ma is (ami az ő nagy félelme volt), így pedig újabb és újabb rajongókban merülhet fel az igény, hogy közelebbről megismerjék a szerzőjüket.

Bérczes László beszélgetőkönyve nagyon szép, de nagyon szomorú olvasmány. Az író, rendező ugyanis 2006 augusztusában kezdett el dolgozni a köteten Cseh Tamással, akiről ezekben a hetekben derült ki, hogy rákos. A két hónap alatt elkészülő fejezetekben, főként az elejükön és a végükön, mintegy keretet alkotva időről időre felmerül ez a tény – hol a mindennapi nehézségek, hol a jövőtől való félelem formájában szivárog be a betegség a beszélgetésekbe. „Ma elindult a hajam” – nyit például szívbemarkolóan a Fekete lyuk című fejezet. Ezzel éles kontrasztban a fejezetek témáit az életút legfontosabb csomópontjai, legnagyobb kalandjai adják, amelyek így száz százalékban az életet képviselik. Élet és halál küzdelmét látjuk tehát, amelynek a végkimenetelét sajnos ismerjük – Cseh Tamás a kötet első megjelenését követően másfél évvel meghalt.

A beszélgetőkönyv időrendben halad, ami egyben tematikai szervezőelvnek is bizonyul. Minden fejezet egy-egy kardinális életszeletet, kalandot ölel fel, egy olyan fordulópontról vagy életszakaszról szól, amely meghatározó Cseh Tamás számára – nem feltétlenül zenei szempontból. Bérczes kérdései remekül működnek: őszinték, olykor provokatívak vagy csipkelődőek (szóba kerül például, hogy Cseh Tamás a színpadon unta-e valaha a dalait). Látszik, hogy a kolléga-barát minden idegszálával jelen volt a beszélgetéseken, hiszen a könyv minden fejezete határozott utat jár be, mégis könnyed marad – Bérczes jó érzékkel hagy teret az elkalandozásoknak, anekdotázásoknak is. Gyakran például a szobában, kertben felfedezett tárgyak irányítják a beszélgetés fonalát, de csak addig, ameddig a kérdező vissza nem vezeti kettőjüket a tervezett témákhoz.

Bérczes László kétségtelenül a beszélgetőkönyvek mestere – ezelőtt és ezután is több ilyen kötete jelent meg, a legutóbbi például Törőcsik Marival készült. Hagyja, hogy az alanya kibontakozzon, a saját képére formálja a kötetet és a diskurzus menetét is – finom kontrolljának köszönhetően mégis közérdekű és gördülékeny marad a gyakran egészen intim kérdéseket is érintő beszélgetés. A kötet ugyanakkor attól lesz igazán olvasmányos és élvezetes, hogy Cseh Tamás rendkívül jól mesélő. Mint elhangzik, az ő előadó-művészetét is leginkább az énekmondó címkével lehet leírni, indián mesekönyve és regénye is megjelent. Cseh Tamás ugyanolyan finom öniróniával és színes képekkel mesél a saját életéről, mint ahogy az előadóestjein, lemezein tette a dalokat összekötő kísérőszövegekben. A több évtizedet felölelő Indiánról például olyan szenvedélyesen és érzékletesen mesél, hogy könnyen átragad a lelkesedése az olvasóra is.

 

Külön mellékszál a Bereményi Gézával való kapcsolata, egy egész fejezet kutatja például a megismerkedésük pillanatát és annak a csodának a természetét, ami az együttműködésükből született. Az első dal, az Ócska cipő születéséről ez hangzik el: „Egy biztos: akkor angyalok szálltak át a szobán, át azon az ócska szobán, el is illantak rögtön, de megmutatták ezt a dolgot, a dalt, ez megszületett, és mi, esküszöm, tudtuk, hogy valamit megcsináltunk. A dallam egyszerű volt, a szöveg egyszerű volt, a jelentését még csak nem is sejthettük, és közben nemzedékek szerették meg ezt a dalt.” Hullámvölgyektől sem mentes, mégis szoros kapcsolatuk belengi a kötetet, ez pedig a dalok születésének misztériumához is közelebb visz.

Cseh Tamás beszélgetőkönyve az életének fordulópontjai mellett folyamatokat is felölel. Hogyan, milyen döntéseknek, véletleneknek, találkozásoknak, lemondásoknak hála lett a szerény, házibulikban gitározgató rajztanárból egy ország kedvence úgy, hogy közben végig önazonos maradt? Ezzel párhuzamosan pedig a huszadik század második felének Magyarországáról is érzékletes képet kapunk – a formálódó alternatív művészélet, a disszidálás utáni vágy, a koncertkultúra alakulása, a mindennapos meghatározottságok kijátszása vagy elfogadása elválaszthatatlan Cseh Tamás pályájának formálódásától. Éppen ezért a kötet nemcsak Cseh Tamás rajongói számára, hanem a szocializmus alatt kialakuló kulturális, társadalmi folyamatok iránt érdeklődőknek is tartalmas olvasmány lehet.

Cseh Tamás – Bérczes László beszélgetőkönyve, Európa Könyvkiadó, 2018.

Szerző: Gyöngyösi Lilla

A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: