A Freedom House szerint a “fekete apartheidet” építő Dél-Afrika szabadabb állam, mint Magyarország

Horváth Tamás

2018. augusztus 4. 19:15

Szerdán jött a hír, hogy a szűk 6 hónapja hivatalban lévő dél-afrikai elnök, Cyril Ramaphosa módosítani akarja az alkotmányt, hogy lehetségessé váljon a fehérek földjeinek kompenzálás nélküli elvétele. Ennek apropóján néztem meg, hogy a Freedom House hogyan értékeli a szabadság különböző aspektusait a Dél-afrikai Köztársaságban és Magyarországon.
web760 (1)

Azt már eddig is megszokhattuk, hogy a demokráciáért és az emberi jogokért aggódó gittegyletek rendre elfogult, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő megállapításokat tesznek a világ országaival kapcsolatban. Az azonban már teljesen szürreális és groteszk, hogy egy olyan állam, mint Dél-Afrika jobb pontszámokat kap a Soros György alapítványa által is támogatott amerikai székhelyű civil szervezettől, mint Magyarország.

  • Az a Dél-Afrika, ahol – mint már említettem – az elnök módosítaná az alkotmányt, hogy minden jogi akadály elháruljon a fehérek földjeinek kompenzálás nélküli elvétele elől.
  • Az a Dél-Afrika, ahol hivatalos adatok szerint minden 5. nőt ért már nemi erőszak – mindezt úgy, hogy egyes felmérések szerint a szexuális bűncselekmények áldozatainak csak kb. 5 százaléka jelzi a hatóságok felé, hogy megerőszakolták.
  • Az a Dél-Afrika, ahol átlagosan mindennap támadás ér egy farmot.
  • Az a Dél-Afrika, ahol az apartheid vége óta az elmúlt 24 évben közel 30 ezer fehér farmert gyilkoltak meg – többnyire feketék. S ez csak egy óvatosabb becslés.
  • Az a Dél-Afrika, ahonnan a fentebb említett – szinte már polgárháborús – viszonyok miatt tömegesen menekülnek el a fehérek. Földjeik, ingatlanjaik, ingóságaik és a saját testi épségük, sőt az életük sincs biztonságban.

Igen, a Freedom House világlátott szakértői szerint ez a Dél-Afrika egy olyan ország, ahol nagyobb a demokrácia, jobban érvényesülnek a különféle szabadságjogok, mint hazánkban.

És ez nem vicc.

De nem a Freedom House az egyetlen NGO, mely érdekes megállapításokat tesz a Dél-afrikai Köztársasággal kapcsolatosan. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet 2017/2018-as, az ország viszonyait leíró riportjában egy szó sem esik a fehér farmereket ért rasszizmusról, jogsértésekről, rablótámadásokról, gyilkosságokról. Ellenben a migránsok és a különféle szexuális kisebbségegekhez tartozók jogi helyzetének vizsgálata fontos része az elemzésnek, ahogy a sajnálkozás is amiatt, hogy az állam egészségügyi intézményeinek csak kevesebb mint 7 százalékában végeznek abortuszt.

Értjük, ugye? A fehér farmerek elleni rendszeres rablógyilkosságok, melyek felett a hatóságok gyakorlatilag szemet hunynak, nem számítanak, de az, hogy nem lehet minden kórházban abortuszhoz folyamodni, az egy hatalmas probléma, melynek központi szerep jár egy ilyen jelentésben…

A demokrácia egyik fellgvára Fokvárosban…

Fotó: AFP

Pedig a Dél-afrikai Köztársaságban valóban nagyon súlyos belső problémák eredője a többségi, ám nehezebb sorsú és szegényebb feketék; és a kisebbségi, ám pozícióikat az apartheid vége óta is többé-kevésbé megőrző fehér közép- és felső osztály ellentéte. A kormányzó balközép párt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) valódi megoldások helyett csak szítja a feszültséget, a földműveléshez nagyon jól értő fehér lakosok ellen hergeli az anyagilag rosszabb helyzetben lévő feketéket.

Holott a fehérek földjeinek a kommunista gyakorlatot idéző rekvirálása már eddig sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1994 óta, mióta vége lett az apartheidnek, a fehérek kezében lévő földek 10 százaléka került a feketékhez, de ezeknek a birtokoknak a termelése visszaesett, sőt jelen pillanatban 70 százalékuk egyáltalán nincs megművelve.

Nem véletlen, hogy mezőgazdasági és élelmezési katasztrófával számol több szakértő is abban az esetben, ha a héten bejelentett alkotmánymódosítás terve a gyakorlatban is megvalósul. Zimbabwe példája külön aggasztó lehet, az ezredfordulón történt hasonló földreformok következtében éhínség alakult ki Dél-Afrika északi szomszédjában.

Fotó: AFP

Az újraelosztás alapját egyébként az a sajátos helyzet adja, hogy míg a fehér lakosok a Dél-afrikai Köztársaság össznépességének mindösszesen 8,9 százalékát teszik ki, a megművelhető földterületek 72 százaléka összpontosul a kezükben. Persze, ha egyszer ők rendelkeznek a megfelelő tudással és munkamorállal, hogy ezeket a farmgazdaságokat hatékonyan tudják működtetni, akkor ezzel a helyzettel semmi probléma sincsen. Ráadásul a magántulajdon szentsége alapvető eleme (kellene, hogy legyen) az egyetemes emberi alapelveknek, civilizált országokban nem szokás csak úgy elvenni emberek földjeit, főleg nem faji alapon és kompenzáció nélkül.

Hatalmas problémája a dél-afrikai fehér közösségnek, hogy arányszámuk folyamatosan csökken. Az eltérő termékenységi ráta mellett a tömeges elvándorlás is felelős az arányok eltolódásáért. Sokan vándorolnak ki Dél-Afrikából, mert az élet szinte minden területén hanyatlást hozott a fehér apartheidet váltó „fekete apartheid”. Kivéve persze a demokrácia helyzetét, abban a Freedom House szerint még így is nagyon jól állnak. S valljuk be őszintén, egy haladó, liberális világban ez számít igazán, nem az emberi élet biztonsága.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: