AZ ELSZIGETELT ORBÁN

A liberális és balos (tehát mentálisan és morálisan terhelt, illetve problémás) sajtó és az ugyanilyen megmondóemberek szerint Orbán valami rettenetesen el van szigetelve. Hiszékeny ember olvasva ezeket már-már látja lelki szemei előtt, ahogy Orbán tetőtől talpig szigetelőszalagba tekerve szomorúan ácsingózik egy falban, és még a fázisceruza sem villan fel, amikor hozzáér a véletlenül nem beszigetelőszalagozott részéhez.

Szóval nagyon el van Orbán szigetelve, na.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy harmadik kétharmados megválasztása óta – ez is egyfajta elszigetelődés ám, például a harmadik kétharmad teljesen elszigetelte az egy százalékot sem kapott Juhász Pétertől, aki viszont akkor is világít, ha fázisceruza helyett véletlenül hozzáér a kereső kutya –, szóval amióta harmadszor is megválasztotta Orbánt a teljesen elszigetelt magyar nép, azóta mindössze az orosz elnökkel, a német kancellárral, a kínai miniszterelnökkel, a török elnökkel, az izraeli miniszterelnökkel találkozott, továbbá telefonon egyeztetett az amerikai elnökkel is.

De mit nekünk Putyin, Merkel, Li Ko-csiang, Erdogan és Netanjahu, amikor Orbán még mindig nem találkozott Jávor Benedekkel és Steiner Kristóffal. De még Sneider Tamással sem. És kétségtelen tény, hogy egyáltalán nem találkozott Guy Verhofstadtal, bár vele csak az találkozik, akinek ezért külön fizetnek, meg az anyukája. És Sargentinivel sem találkozott, de ez még csak hagyján, de még Demszky Gábor ötödik esküvőjére sem hívták meg, pedig ott volt ám csak baromi európai társaság!

Szóval el van Orbán szigetelve, na.

 

 

 

Screenshot_2

És a nép is el van szigetelve, sehol egy forradalom, sehol egy kis lincselés, pedig az egész baloldali és liberális (tehát az ép elmével kihívásokkal küszködő, de legalább teljesen gátlástalan) sajtó meg az ugyanilyen megmondóembereik már évek óta magyarázzák, hogy ez bizony másképpen nem fog menni, csak forradalommal meg lámpavassal meg lincseléssel, és már ki is vették a naftalinból a munkásőr-egyenruhákat meg a ’19-es bőrkabátokat, bár egyelőre még csak addig jutottak, hogy Böcskei Balázs elmagyarázta, ­miért volt csodálatos és haladó és avangárd performansz a Tanácsköztársaság, és nyilván fantasztikus művészi üzenete volt annak is, amikor a Lenin-fiúk belelőtték a Dunába Hollánékat, hát persze, a nyilasoknak is meg kellett valahonnan tanulniuk az avangárdot, maguktól sosem lettek volna ennyire kreatívok…

De hiába minden erőlködés és jó szándék, a nép éppoly elszigetelt, mint a vezetője.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Magyarország teljesen elszigetelődött az ENSZ-ben is, miután otthagytuk a fenébe az idióták kis homokozóját, ahol arról folyt a játék, hogy a migráció alapvető emberi jog, mostantól mindenki mehet oda, ahová éppen eszébe jut, és ott be is kell fogadni, el is kell látni, és nagyon kell figyelni az érzékenységére meg a kulturális sajátosságaira.

Na, mi otthagytuk ezt a nyálfolyatót, és ezzel teljesen elszigeteltük magunkat. Ugyanis rajtunk kívül mindössze az Egyesült Államok hagyta ott a bulit, legutóbb pedig Ausztrália.

Vagyis a ma ismert földrészek közül még nem hagyta ott Ázsia és Afrika, továbbá Dél-Amerika, de hát ők nettó migránsok, így ez talán érthető. Valamint Európából csak mi, de azért ennek várjuk ki a végét, és bent van még a tárgyaláson Antarktisz is, mert a pingvinek most éppen vándorolnak, és nem volt idejük határozatot hozni.

Kérdem én: mi ez, ha nem elszigetelődés? Ez akkora elszigetelődés, hogy ide kell másoljam, amit a minap olvastam valahol, és nagyon tetszett:

Egy ember elment a szemészdoktorhoz, és mondta, hogy „doktor úr, egyre kevesebbet látok messzire”, mire a doktor odavezette az ablakhoz, kinyitotta, és megkérdezte:
– No, mondja meg, mi a legmesszebbi dolog, amit még lát?
Az ember hunyorgott kicsikét, aztán azt mondta:
– Hát a nap, doktor úr, a nap!
– No, aztán mondja meg nekem, hova a rossebbe’ akar maga annál messzebb látni?

Na, hát hova akarunk még ennél jobban elszigetelődni?

SZEGÉNY, SZEGÉNY TERRORISTÁK!

Három halálos áldozatot követelt az a vérengzés, amelyet Torontóban rendezett egy bizonyos Faisal Hussein, aki válogatás nélkül tüzelt fegyveréből ártatlan, általa nem ismert emberekre.

Ahogy ilyenkor megszokhattuk, lassan csordogáltak a hírek. A kanadai hatóságok óvatosságra intettek a találgatásokat illetően, de azt egyből közölték, hogy a fegyveres zavarodott volt, illetve annyit leszögeztek, hogy a „történtek nem egy bandaháború részei”.

 

hqdefault

Toronto Shooting Suspect Identified As Faisal Hussain

Ennél a pontnál valahogy sejtettük, hogy mi fog kiderülni igazságként, és pontosan ez történt: egy iszlamista terrorista mészárolta le véletlenszerűen kiválasztott áldozatait. Olvass tovább »

JÁTÉKSZABÁLY

Valóban rettentő távol áll a harsány és egyszerű, de súlyos döntéseket hozó Trump a nagyon simulékony, nagyon óvatos, nagyon szépen polírozott imázsú Barack Obamától.

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Néha percek alatt változik a véleménye, legyen akár személyes, szóbeli kinyilatkoztatás vagy Twitter-üzenet. Donald Trumppal az egész nemzetközi diplomácia máshogy működik, mint ahogy azt a téma szakértői és művelői ismerték. Egyszerűen azért, mert ő nem politikus vagy diplomata, hanem üzletember, nem ismeri azt a közeget, ahol jelenleg él és tevékenykedik, és minthogy ő az amerikai elnök, minden szavának sokszoros súlya van.

 

 

download

Donald Trump

Márpedig ő nagyon sokat beszél. A mellette álló tanácsadók és szövegírók pedig igyekeznek becsatornázni a szavait olyan ismert formákba, amelyekkel mindenki tud dolgozni odahaza és a nagyvilágban. Ez azonban látványosan nagyon nehéz munka.

Ezért az a világpolitikai játék, amelyet oly régóta ismerünk, minden kis rezdülésében rejtett üzeneteket látunk, minden hangsúlyosan megnyomott vagy épp mellékesen elejtett szót fontolóra veszünk, az óriásit változott. Mert Trump nem úgy játszik, ahogy a többiek, és minden tapasztalat hiábavaló. Talán Vlagyimir Putyint valóban meghívta Donald Trump a Fehér Házba, de most mindenki azon tűnődik, lesz-e ebből a találkozóból valami. Mint minden vezető, Trump is két fronton harcol, az egyik a nemzetközi porond, a másik a hazai farkasverem. Olvass tovább »

Gulyás Gergely a PS-nek: Dühítő, hova jutott a Hír TV, nem tudom, van-e visszaút

Ritkán olvasok kortárs irodalmat, de ha igen, akkor Jókai Anna műveit például nagyon kedvelem – jelentette ki a PestiSrácok.hu kultúrpolitikával kapcsolatos kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki portálunknak elárulta, ellenállna annak, hogy politikai alapon szülessen döntés a kultúrtámogatásokról. “Néha az én zsebemben is kinyílik a bicska, de ezzel együtt nem értek egyet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Prőhle Gergellyel foglalkozó cikkekkel. A kultúrában a minőség a fontos. Hivatalból Orbán Viktor miniszterelnökkel értek egyet, hozzátéve, hogy a magyar kultúrában minőségi alapon tud térfoglalást végrehajtani a polgári oldal” – válaszolta kérdésünkre Gulyás Gergely.

 

 

A tárcavezetőt Simicska Lajos kapitulációjáról is kérdeztük, mint ahogy arról is, hogy személy szerint örülne-e neki, ha Simicska médiabirodalma ismét visszakerülne a polgári oldalhoz. “Mindig is dühített az, ahova a Magyar Nemzet és a Hír TV jutott. Hogy innen van-e visszaút, azt nem tudom, mint ahogy azt sem tudjuk, hogy Nyerges Zsolt mit tervez a Simicska-érdekeltségekkel” – mondta Gulyás Gergely.

A PestiSrácok.hu arra is kíváncsi volt, a ma kezdődő Tusványoson, a nyári szabadegyetemen ismét napirendre kerül-e Székelyföld autonómiakérdése. “Alkotmányos kötelezettségünk napirenden tartani az autonómia ügyét. Tusványos pedig kiemelt esemény a magyar kapcsolatokban, én magam is látogatást teszek Tusnádfürdőn” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Olvass tovább »

Kolosi Tamás: egy kulturális villámháború egyoldalú lenne, mert a jobboldal kultúrharcához kultúra kellene

A “Kultúrharchoz kultúra kell” efféle vészjósló címmel jelent meg a majálisok körkapcsolásaira emlékeztető villámvágásokkal, hangulatjelentésekkel teletűzdelt, a két legvérmesebb kultúrprefektust (Kolosi Tamást, a Líra könyvkiadó elnökét és Radnóti Sándort, az ELTE esztétika tanszékének professor emeritusát) megszólaltató harctéri jelentés a Vörös Brigádok frontlapjában, a 168 Órában. Az utánfutóként megszólaló, az ügyeletes fasisztát alakító Szőcs Géza pedig sérelmeiről, elnyomatásáról mesélt a csapatnyomtatvány hasábjain. Persze csak bezárójelezve, ahogyan egykor a hadifoglyok üzentek haza: nem is olyan rossz itt nekünk.
Kolosi Tamás könyvkiadómogul

 

A lövészárkokba besorozott rohamírók, frontkurátorok és az önkéntes frontszolgálatra bejelentkező gyenge fizikumú, betegeskedő, de lánglelkű költőtizedesek napiparancsa így szól: Közelednek már a horizonton túlról a politikai kereszténység, a rasszizmus és az etnocentrikus nacionalizmus páncéloshadosztályai. Ugyan hallani az égboltot, a látóhatárt betöltő fasiszta hordák mennydörgő üvöltését, a rettenetes lánctalp-csikorgást, de puskádat, amit a néphadseregünk és a bányákban, gyárakban, üzemekben saját testét véresre robotoló nép jóvoltjából a harchoz megkaptál a válladhoz szegezd, lábad alatt a félelmetesen reszkető földbe fúrd bele magad, tapodtat se hátra! Harcolj, hogy legyen újból holnap! Harcolj, hogy legyen újból világosság! Kiáltásunk, ami vastorkainkat elhagyja, legyen pedig: Esterházyért!

A körkapcsolás elején megszólal Radnóti Sándor, aki így jellemezte a kultúr-hidegháború, az ún. “semlegesség” időszakát:

Az állam, egészen a második Fidesz-kormányig megőrizte semlegességét, nem avatkozott bele polgárainak életformájába, kulturális választásaiba. Emlékezetesek voltak azok a gesztusok, amelyeket a baloldali kormányok újra és újra megpróbáltak a jobboldali kultúra felé tenni. Ennek szimbolikus pillanatai voltak, amikor emberek magas díjakat elfogadtak, de a miniszterelnökkel nem voltak hajlandók kezet fogni. Úgyhogy én azt az állítást, hogy a jobboldali kultúra el lett volna nyomva, nem látom alaposnak, bár természetesen lehetnek sérelmek, amelyek egy része jogos.”

Tanulság: a NER és az újjászületett gonoszorbán előtt még minden rendben volt, rend volt a kultúrában, akárcsak a magyar fociban. Szőcs Géza kontrapunktként felemlegeti saját kellemetlen esetét, állítása szerint az Élet és Irodalom, amely majd húsz évig volt szellemi otthona, egyszer csak eldöntötte, hogy neki ott többé helye nincs.

Olvass tovább »

Olaszországnak nem kell az “isiászos” Juncker alamizsnája

„Olaszországnak nem kell alamizsna” – ezzel utasította el Matteo Salvini olasz belügyminiszter azt az uniós javaslatot, ami szerint Brüsszel fejenként 6000 eurót fizetne minden egyes újabb migráns befogadásáért az őket átvevő tagországoknak.

 

Matteo Salvini, az Északi Liga (Lega Nord) elnöke, valamint olasz belügyminiszter, érthető, világos üzenetet küldött a világ felé: nem kívánnak továbbá bevándorlóország lenni, meg fogja védeni Olaszország határait és nem fogadnak be további NGO-k által menekített migránsokat sem a tengerről, sem máshonnan.

Liberális író hadovál nemzetvesztésről, amiért Orbán nem engedi be a migránsokat

Pár napja adott interjút Kerékgyártó István író a 24.hu-nak, amelyben pozitív hamburgi élményeit meséli el a migránsozó, ostoba és megtévesztett magyar népnek. Az író megrögzött orbángyűlölő, gyorstalpaló oktatásában pedig elmeséli nekünk, hogy miért is jó a bevándorlás, a fasiszta Orbán-rezsim pedig miért követ el nemzetgyilkosságot a jelenlegi politikájával.

 

A rendkívül élesen látó és aktuális problémákra aktuális válaszokat adó liberális közeg ismét felpezsdült, hiszen múlt vasárnap Kerékgyártó István írt egy szívhez szóló összefoglalást hamburgi útjáról. Kerékgyártó – aki egyébként író – kiváló regényt kerekített a hamburgi kiruccanásáról, amelybe egy-két képzelt beszélgetés is belefért. 

Az ő élményei szerint Hamburgnak kifejezetten előnye származott a bevándorlásból, hiszen színesebb és “mediterránabb” lett a migráció hatására.

Olvass tovább »

%d blogger ezt szereti: