Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága április 12-i ülésén tartja az első vitát Magyarország „jogállamiságáról”, meg a bevándorlókkal kapcsolatos budapesti politikáról. A kettő egymás nélkül nem megy: nincs befogadott illegális migráns, nincs jogállam. Hát szóval… Ezt azért úgy meg kellene beszélni!

 

Józsi – csepeli boltos – ránézett a kisbaltájára. Ez egy igen csinos fejszeféle volt. Még a nagyapjától kapta, aki a vasműben készítette ebédidőben. Úgy rendesen illett az ember markába, meg lehetett fogni, és olyan igazán embereset lehetett odacsapni vele.

Józsi –  csepeli boltos – a kisbaltájával való ma reggeli barátkozást a fent említett hír kapcsán kezdte el.  Nem mondhatni, hogy igazán meglepte volna, az elmúlt hosszú hónapokban volt már ilyen jellegű „infó” bőven.

No, de!

Józsi csepeli boltosnak volt egy markáns véleménye a világról és a politikáról – de azt megtartotta magának. A vevő az vevő, nem kell terhelni egymást ilyesmikkel.

De most a kisbalta kérdezte!

–  Józsi bátyám, meddig hagyjuk ezt?

Józsi alapvetően nem idegenkedett a tárgyakkal való beszélgetéstől, az ember nem fölöslegesen főz otthon pálinkát. De a kisbalta gondolatmenete erősen kijózanította.

– Ütni kellene?

–  Józsi bátyám, mi más emberek – illetve fejszék – vagyunk, mint ezek a „nyugatiak”. Ők belehülyültek a saját jólétükbe. Tudja, Józsi bátyám, mit mond nekem egy berlini kisfejsze, amikor összefutunk?

Józsi – csepeli boltos – érezte, hogy ez a kijózanodási projekt egyelőre még gyermeklábakon áll. Ám a társalgás dinamikáját nem akarta megszakítani. Kérdő mosollyal tekintett a baltára.

–  A múltkor vette a szerszámot valami multi-boltban. Aztán ott voltunk együtt a kerti sufniban. Mondja nekem ez a Krupp-acél, hogy ő több nálam. Mert ő demokrata! És szabadgondolkozású! Ő nem csap csak úgy ide-oda! Neki EU- és ENSZ felhatalmazás kell, meg valami koncepció is, ami négy raklap irat alatt nem megy.

Józsi – csepeli boltos -, felvetette, hogy itt most a migránsok iránti toleranciáról, avagy valami más EU-projektről van szó, amit az újságokban olvasott. A magyar kisbalta azt mondta, hogy igazán itt az ideje a felébredésnek.

És Józsi – csepeli boltos – újra átgondolta a dolgokat.

Itt van ugye ez a nagyon civilizált és fejlett, meg végtelenül művelt nyugati társadalom, amely beengedi magához a betolakodókat. Akik azt csinálnak nála, amit akarnak. Nem a szó filozófiai, hanem direkt zaklató, erőszakoskodó, gyilkoló értelmében.

Ő ugye nem hívta őket. Se ide, se sehova. Sőt, Józsi – csepeli boltos – még a pálinkával való barátkozás legextrémebb pillanataiban sem bombázta Líbiát vagy Szíriát. Ez amerikai, nyugati szakma. Mi több, Afganisztán felé sem küldte rakétáit.

Van neki felelőssége ebben? Nem, az ő feladata az, hogy megvédje családját. Házát, kertjét, barátját, hazáját. Mert ez már ezer éve így megy.

Attól, hogy a fejlett Nyugat elhülyült, túlzabálta magát a jóléttel és píszível, ő, Józsi, még tökéletesen tudja, hogy van, amikor jön a baj. Keletről, nyugatról, bármely nyelven követelve azt, ami nem az övék. Neki meg kell védenie a sajátjait és a sajátját!

Nagyapja ezért köszörülte és adta neki a kisbaltát!

Józsi – csepeli boltos – egy lendületes mozdulattal kidobta a német szerszámot. Pedig szépen kiművelt, sárga műanyaggal borított nyele volt.

Józsi a saját kisbaltájában bízott!

Csak benne… 

 

 

fotó: youtube.com