GEORG SPÖTTLE: MEGÁLL AZ EMBER ESZE!

Kedden hallgatta meg a bíróság a marokkói származású barcelonai merénylő, Junesz Abujakub feltételezett társait; a nemrégiben Turkuban támadó terrorista szintén marokkói migrációs háttérrel rendelkezik, sőt mindeközben Marokkóban egyaránt őrizetbe vettek egy butángázpalackokkal dolgozó férfit, aki vélhetően lakótársa volt Abujakubnak.
  • A biztonságpolitikai szakértő a közmédia stúdiójában fakadt ki az uniós rendőrségi rendszerek hiányosságai miatt
  • Hogy lehetett szabadlábon a turkui merénylő? – tette fel a kérdést Georg Spöttle
  • A finnországi és a katalóniai terrortámadásokat elkövetők egyaránt migrációs hátterűek voltak

„Az ember esze megáll” – fakadt ki Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő az M1 stúdiójában szerda reggel, akit az háborított fel, miként fordulhat elő a XXI. században, hogy az EU rendőrségi rendszerei nincsenek összekapcsolva egymással, így ha valaki menedékkérőnek jelentkezik, leveszik az ujjlenyomatát és biometrikus fotót készítenek róla, a későbbiekben kvázi világkörüli útra indulva további 6-7 országba jelentkezhet be ugyanennyi néven.

14 NÉVEN, 14 ÉVESEK KÖZÖTT

A berlini gázoló például 14 különböző néven futott, melynek köszönhetően havi több ezer eurót kaszált illegálisan a menedékkérő hivataloktól, ahogyan tette azt a turkui merénylő is.

Abdel Rahman szintén bejárta Észak-Európa nagy részét, mialatt rendszeresen pénzt vett fel a szociális intézményektől

– menedékkérelmét a finnek nem mellesleg tavaly utasították el.

A biztonságpolitikai szakértő felháborodása érthető

„Ha ez így van, miért van még szabadlábon; mit keres az országban; hogyan járhat 13-14 éves gyerekekkel egy osztályba?” – tette fel a kézenfekvő kérdést Georg Spöttle, aki szerint Rahman akár potenciális célpontokat is láthatott volna diáktársai személyében.

Ráadásul a Helsinki Bizottság és egyéb emberjogi szervezetek jó ügyvéddel látják el, hogy a bíróságon arra apellálhassanak: az elkövető nem volt beszámítható, melynek eredményeképp néhány éves pszichiátriai gyógykezelés után szabadulva új merényletet hajthat végre

– ilyesmire is volt már példa.

MINDEN ÚT MAROKKÓBA VEZET?

A turkui merénylő ugyanúgy marokkói migrációs háttérrel rendelkezett, akárcsak barcelonai sorstársai, a szakértő szerint pedig elképzelhető, hogy összefüggés rejlik a két eset között, elvégre a jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező országnak létezik egy igen sötét oldala is.

A témában továbbiak és a televíziós beszélgetés hanganyaga is elérhető a hirado.hu oldalra kattintva.

Reklámok

Civil kör 1. – VIDEO

 

Egy imám biztatta ártatlan emberek felrobbantására, legázolására a barcelonai merénylet elkövetőit. Európa a teljes önfeladás küszöbén? Mindeközben a Jobbik sajtója, a Hír TV a magyar határt védő rendőröket okolja – elképesztő mondatok Kálmán Olgától.  

Screenshot_2

 

A stúdióban Ferencz Orsolya űrkutató, Simon János politológus és Jeszenszky Zsolt politikai hobbista.

Szívtipró gimi feltalálta az önkormányzatiságot, mert 2017 van és ez alap

A Momentum Mozgalom legnagyobb erőssége egyúttal a gyengesége is. Kiérdemelt helyüknél és jelentőségüknél messze nagyobb terjedelemben foglalkoznak velük. Bérelt helyük van a haladó sajtótermékek címlapján, oldalakat töltenek meg a róluk készült portrék, legkisebb büfizésükön is riporterek hada teszi a tiszteletét, hátha végre megfogalmazzák életük első értelmes mondatát. Nehéz megfelelni ezeknek az elvárásoknak, eddig nem is nagyon sikerült.

 

 

 

Persze mi is jóval többet foglalkozunk velük, mint kellene, ugyanakkor ennek megvan a maga oka. Sokkal szórakoztatóbb és viccesebb, mint például ötvenedszerre leírni egy-egy merénylet kapcsán arról, hogy nekünk volt és van igazunk. Egyiknek sincs különösebb sportértéke, ugyanakkor idiótákkal szívesebben foglalkozunk, mint tunkolunk a vérben.

 

Például amikor Fekete-Győr András megkísérel élni azzal a mindennapos lehetőséggel, hogy valamelyik haladó portál videójában kamera elé állhat és beszélhet, ugyanolyan komikusan mesterkélt éleslátással teszi azt, mint én, amikor totálkáron megpróbálom előadni az értelmes dolgokról értelmesen beszélő embert. További párhuzam, hogy én is teljesen hiteltelenül és átlátszóan csinálom. Mily hasonlóak, de mégis különbözőek vagyunk. Olvass tovább »

Trumpnak igaza lett, a szélsőbalosok már Kolumbuszt támadják

2017. augusztus 23.

BALTIMORE, 14:28

Az antirasszista, szélsőbaloldali csoportok rövid úton eljutottak oda, hogy megrongálják Kolumbusz Kristóf emlékművét.

Az AJ+ Twitterén jelentek meg a képek a barbarizmusról. Néhány antirasszista aktivista kalapáccsal szétzúzta Kolumbusz Kristóf legrégebbi emlékművét.

Fotó: Twitter

Olvass tovább »

Marxista-leninista szervezet indította el az amerikai szobordöntési káoszt

2017. augusztus 23.

Az ötvenes években megalapított szélsőbaloldali Workers World Party, azaz a Munkások Világpártja aktivistái döntötték le az első szobrot az azóta Amerika-szerte fertőzésként terjedő, és szinte minden történelmi emléket elpusztítani akaró új “kulturális forradalom” során Durham városában. Döbbenetes módon úgy tűnik, hogy az amerikai fekete kommunista aktivistákhoz még nem jutott el a hír: a kommunizmus kísérlete eddig a világon mindenhol kudarcba fulladt.
Screenshot_1

 

Az amerikai liberális média hőse lett Takiyah Thompson, az a 22 éves főiskolai hallgató, aki társaival elsőként kezdett neki az észak-karolinai Durham városában a konföderációs katonaáldozatoknak emléket állító szobor ledöntésének.

Olvass tovább »

Kövér László: Államalapító Szent István királyunk és az új kenyér ünnepe

Szent István trónra lépésétől a magyar nemzet 575 esztendőt élhetett egy önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt idegen fennhatóság alatt vergődve

Kövér László – 2017.08.22.

 

Tisztelt emlékező és ünneplő magyarok!

„Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is, mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen” – Szent István királyunk Intelmeiben nemcsak a fiának, Szent Imre hercegnek, hanem minden idők magyarjainak ezekkel a szavakkal fogalmazta meg, miként lehet egy eszményből valóságot teremteni.

Legnagyobb királyunk ugyanis a közösségi szabadság legmagasabb eszményéből, az önrendelkező államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet. Az önrendelkező keresztény magyar állam, Szent István királyunk teremtett valósága ezért ezredévnyi magyar nemzedékek számára a cél és eszköz egyidejű teljességét jelenti az eszményeik megvalósításában.

Ezen páratlan teljesség okán állapította meg a magyar történettudomány egyik legnagyobb képviselője, Hóman Bálint, hogy „Szent István nem egy (…) irányzat, egy eszme vagy törekvés, nem egy erény vagy cselekmény megtestesítőjeként, hanem az egyetemes magyar gondolatnak és a korszerű haladás eszméjének legnagyobb megszemélyesítőjeként került a magyar nemzet sok évszázados tiszteletének központjába.”

Szent István királyunk öröksége bevésődött az őt követő magyarság ösztöneibe, tudatába és lelkébe, ez az örökség mindig egyesíti a földrajzi térben és a történelmi időben szükségszerűen elkülönült magyarok nemzedékeit Vereckétől az Al-Dunáig, az Őrvidéktől Csángóföldig.

Az 1241-es tatárjárást túlélő magyarok, a Mohács után szétszakadó ország alávetettségbe süllyedő magyarjai, a nemzeti önrendelkezés visszaállításáért küzdő kurucok vagy az 1848-as forradalom magyarjai, az első világháború lövészárkaiba vezényelt magyarok, a Trianonban megcsonkított, halálraítélten is újjászülető és megmaradó ország és nemzet magyarjai, az 1956-ban az istentelen és embertelen idegen túlerővel szemben puszta kézzel harcba szálló magyarok, az összeomló kommunizmus romjai alól 1990-ben kimenekülő és új életet, új rendet kereső, majd a rendszerváltoztató útkeresést 2010-ben elsöprő akarattal lezáró magyarok, mindazok a magyarok, akik számára a Szent István által megteremtett valóság a történelem súlya alatt időszakosan elhalványult vagy szertefoszlott – mi mindannyian államalapító királyunk örökségéből merítettünk vigaszt, példát, erőt és célt ahhoz, hogy ismét valósággá építsük az eszményeinket.

Mi a Szent István-i erő titka, tisztelt Hölgyeim és Uraim, amely így összekovácsolta egy ezredév harmincnégy magyar nemzedékét? E nem könnyű kérdésre minden magyar nemzedéknek önmagának, a saját történelmi idejében és körülményei között kell választ találnia.

„A hit a tettek híján meghal” – hagyta hátra ránk Szent István királyunk az Intelmeiben, márpedig az ő államalapító, egyházépítő és nemzeterősítő tettei jószerivel megszámlálhatatlanok és felbecsülhetetlenek.

A keletről érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a kereszténység nyugati keresztjét, amelyet letenni nem tudunk, amely a megsemmisülés örök veszélyével szemben a megmaradás örök reményét egyedi módon sugározza a magyar sorstörténetben.

Az európai államfejlődésben szintén egyedi módon Szent István magyar államának alapját nem pusztán az egyént egy másik, hatalmasabb egyénhez kapcsoló hűbéri magánkötelékek, hanem az egyént az összességhez fűző spirituális kötelékek képezték. Ezt az összességfogalmat – ami nem más, mint a modern nemzet és nemzetállam korai, eszmei előképe – Szent István koronája mint „a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze” testesítette meg, és tartalmát a 13. századtól kialakuló Szent Korona-tan foglalta össze.

Eszerint – Hóman Bálint szavait idézve – „a közhatalom eredeti birtokosa és ősforrása maga a nemzet, vagyis a teljesjogú nemesek közössége, s a király, akit saját vagy őse személyében ez a nemesi közösség emelt trónra, csupán a reá átruházott hatáskörben birtokosa az uralkodói jogoknak és a teljes uralkodói hatalomnak.”

Mindez azt jelenti, hogy a demokrácia alapgondolata, a közhatalomnak a közösség akaratából való származtatása és ez által eleve meglévő korlátozottsága történelmünkben szinte egyidős a keresztény magyar állam kiépítésével és megszilárdításával.

Az évezreden átívelő, a magyarságot összekovácsoló erő talán a Szent István – és tegyük hozzá: méltó Árpád-házi utódai – által megvalósított egyház- és államépítésnek ezen egyediségeiben rejlik: abban, hogy a magyar apostoli egyház önállóságának megteremtésével és – részben ezáltal – az Európához illeszkedő államunk hűbéri függőségbe kerülésének megakadályozásával a megmaradásunkat garantáló nyugati formákat a magyarság keleti lelkületéhez igazítva honosították meg.

A régmúlt és a jelenkor magyarjai együtt hittek, együtt hiszünk abban, hogy ez a Szent István-i erő a magyarság megmaradásának és fejlődésének a mindenkori feltétele. Mindezt azonban nemcsak mi, magyarok hanem – ahogyan Szent István királyunk fogalmazott – „láthatatlan és látható ellenségeink” is tudták és tudják, mert államalapító nagy királyunk örökségének nemcsak védelmezői vannak, hanem felszámolójelöltjei is akadnak mindig.

Nem véletlen hát, hogy a történelem során az önrendelkező magyar állam elleni támadások mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal. A 16. század elején a korabeli magyar vezető elit előbb államfenntartói képességét veszítette el, majd elveszítette a mohácsi csatát, ahol a több mint fél évezredes független magyar állam hullott a porba. 1541-ben az ország területileg szétszakadt, a magyarság pedig – független államának heroikus történelmi helyreállítási törekvései ellenére, hol részlegesen, hol teljességgel – 1990-ig elveszítette állami önrendelkezési lehetőségét.

Szent István trónra lépésétől a napjainkig eltelt 1017 esztendőben a magyar nemzet mindösszesen 575 esztendőt élhetett egy önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt idegen fennhatóság alatt vergődve vagy az önrendelkezési jogától megfosztott, alárendelt állam keretein belül volt kénytelen megélni.

A függetlenségünk fenntartásáért vagy visszaszerzéséért hozott mérhetetlen áldozatok mellett az idegen érdekeknek kiszolgáltatott, alávetett államiságban szerzett 442 esztendőnyi magyar élettapasztalat 442 nyomós érv amellett, hogy mi, mai magyarok a 21. században is oltalmazzuk Szent István királyunk örökségét: önrendelkező nemzeti államunkat és keresztény hitünket.

Napjainkban Európában politikai és eszmei küzdelem zajlik az európai nemzetek államfenntartói képességének aláásása, az európai társadalmak szétzilálása és az európai államok felszámolása érdekében. A világban vannak erőcsoportok, amelyek elég erősnek érzik magukat arra, hogy alárendeljék saját érdekeiknek Európát. Azok az erők, amelyek az elmúlt évtizedekben a szabadság jelszavát zászlajukra tűzve mindent megtettek annak felszámolásáért, azok, amelyek Euró­pában a népakarat által meghatározott közjó helyett az ennek fölébe kerekedni törekvő magánérdeket akarják érvényesíteni, most az Európai Egyesült Államok jelszavát tűzve zászlajukra indulnak rohamra az európai nemzeti államok ellen.

A küzdelem az európai erőforrások megszerzéséért zajlik, azon erőforrásokért, amelyek felett jelenleg még az európai nemzeti államok polgárai által demokratikusan megválasztott kormányok rendelkeznek.

A ma még 28 tagú Európai Unió nemzeti kormányainak összesített költségvetése évi több mint hétezermilliárd euró.

Az Európai Egyesült Államokat hirdetők valódi érdeke, hogy erről a pénzről többé ne az európai választópolgárok által közvetlenül megválasztott nemzeti kormányok, hanem arctalan és nem számon kérhető spekulánsok megbízottjai döntsenek az Európai Egyesült Államok paravánja mögött.

A ma még huszonnyolc tagú Európai Unió összesített nemzeti összterméke több mint tizennégyezermilliárd euró, amely egy olyan európai piacon jön létre, amely piacra a szabályozási jogosítványaik által nemcsak az Európai Uniónak, hanem a tagállamok nemzeti kormányainak és parlamentjeinek is jelentős befolyása van. Az Európai Egyesült Államokat hirdetők valódi érdeke, hogy ezen szabályozási jogosítványokat kivegyék a nemzetállami kormányok kezéből, és az európai uniós bürokrácián keresztül átadják a semmiféle demokratikus legitimációval nem rendelkező pénzügyi-gazdasági körök kezébe és azok kizárólagos hasznára.

A ma még huszonnyolc tagú Európai Unió tagállamainak összesített nemzeti adóssága meghaladja a tizenkétezermilliárd eurót, mely adósságteher fenntarthatatlansággal fenyeget. Az Európai Egyesült Államok hirdetői – az európai országok további eladósítása céljából – a meglévő nemzeti adósságokat szétterítenék a tagállamok között annak érdekében, hogy az európai hitelképesség ideig-óráig történő mesterséges fenntartásával tovább uzsorázhassák Európát.

Az európai erőforrásokért folytatott politikai küzdelem ideológiai eszköze az európai emberek nemi, családi, vallási és nemzeti azonosságtudatának gyengítése, a tolerancia és a szolidaritás számonkérésével a bűntudat mesterséges felkeltése az európai emberekben annak céljából, hogy könnyebben beletörődjenek az európai civilizáció rendjének felszámolásába és az európai ember számára alávetettséget eredményező új rend kialakításába.

Szent István mai magyar népe azonban nem kíván lemondani államáról, hitéről és azonosságtudatáról. A magyar választópolgárok erről döntöttek 2010-ben, ezt a döntésüket erősítették meg 2014-ben, és a 2018-as választásunknak is ez lesz a tétje.

Arról döntöttünk, hogy úgy építjük újjá a magyar államot, hogy az képes legyen szolgálni és megvédeni a nemzetet; olyan gazdaságot építünk, ami nem a pénzügyi spekulációkon, hanem értékteremtő munkán alapul; arról döntöttünk, hogy megerősítjük magyar azonosságtudatunkat, keresztény kultúránkat és nemzeti összetartozásunkat; segítjük a nemzeti tagállamok együttműködésén alapuló Európai Uniót abban, hogy Európa ne csak versenyképes, hanem az európai emberekké is maradjon.

Tisztelt Honfitársaim!

Hóman Bálint már idézett tanulmányában 1938-ban így ír államalapító királyunkról: „Kilencszáz esztendő távlatában sem halványuló hatalmas egyénisége a Kelet és Nyugat határán mindegyre nehéz próbát álló »örök magyar« szimbóluma. A szentistváni gondolat a magyarság nemzetpolitikai célkitűzésének és történeti hivatásának első teljes és mindmáig legszabatosabb megfogalmazása – ő maga minden idők legnagyobb magyarja.”

Az előttünk álló idők nehéz próbáiban való helytálláshoz adjon a Jóisten bölcsességet, erőt és szövetséges európai sorstársakat Szent István magyar követőinek! w

Kövér László, az Országgyűlés elnökének beszéde elhangzott 2017. augusztus 19-én, Zalaegerszegen, a város Szent István-napi ünnepségén és az újonnan állított kettős kereszt avatásán

FÉLISTENEK HALANDÓKTÓL NEM KÉRNEK BOCSÁNATOT

Vona vagy látnok, vagy…
Mivel több fronton is magyarázzák, hogy Vona csak ezekről, vagy azokról a nyugdíjasokról állított ezt vagy azt, nézzük a tényeket. Idézzük a Jobbik elnökét:

„… szinte kétpercenként káromkodva szavalta el a TV2 hazugságait egy-egy arra tévedt fideszes nyugdíjas. Húzták maguk mögött a kis bevásárló kosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt.”

Tény, hogy a második mondat szánalmas mocskolódás, de mit állít az első mondat vége:

 

1. Vona kívülről tudja, mit állít a TV2. Mivel önmaga az igazság bajnoka, a meg nem említett dolgokban hazugnak állítja be a TV2-t, amelynek hazugságait biflázzák be azok a nyugdíjasok, akik arra „tévedtek”, ahol ő beszélgetett másokkal.

2. Beszélgetés közben – „kétpercenként” – nyilván rápillantva(!) egy-egy arra tévedt emberre Vona nem csak azt állapítja meg azonnal, hogy nyugdíjas, de azt is látja, ki a fideszes. Magyarul: minimum látnoki képességgel bír.

Márpedig, ha ez utóbbi állítás netán hamis volna, akkor bizony Vona Gábor bárkire, aki Őt zavaró – értsd: nem jobbikos – véleményt mond, rásütheti a „fideszes” jelzőt. Ezután pedig jöhet a „szemeikben gyűlölet” és a „szájukból pedig a szennyvíz”, mert minden igazolt. Igazolja majd – és magyarázza, ha kell – a teljes Simicska médiaslepp, de megértően viszonyul hozzá a ballib sajtó is, hisz csak a fideszt, vagy fideszeseknek beállított, tehát szerintük alsóbbrendű(?) nyugdíjasoknak kinézőket gyalázta.

Akik most csak hallgatásukkal is cinkosok, ne felejtsenek el egy „apróságot”!

Ha Vonájuk csak egy (számmal: 1) nyugdíjast is nyilvánosan megsértett, a TELJES médiának kórusban kellene üvöltenie, hogy KÉRJEN BOCSÁNATOT! Egészen addig, amíg az igazság félistene el nem menekül, vagy le nem száll a földre, meg nem követi azt az egyetlen egy nyugdíjast is.
web360
%d blogger ezt kedveli: