Sajnálatos tény: a lakossági fórumozásban, mint politikusi-előadói műfajban utoljára talán a megboldogult Horn Gyufa elvtárs remekelt a haladó tábor hősei közül. Habár ő is szerzett néha kellemetlen pillanatokat népes táborának, és az akkori aljas propagandisták jóvoltából mi pedig felhőtlenül kacaghatunk azokon a remekbe szabott műsorszámokon, amikor kicsit megrogyva bár, de törve nem, akadozó nyelvvel hábiztizett valami nehezen kibogozható bölcsességet az életről és a világmindenség titkairól. Régi vágású elvtárs volt, na. Nemcsak együtt lélegzett, hanem együtt is ivott az ő népével.
Utána viszont csak az űr maradt a baloldalon, se egy hiteles populista, se egy kedves kis alkoholista, aki könnyedén megérti magát mind a lakótelepek, mind a vidéki rozsdaövezetek közönségével. Utolsó mohikánként Szanyikapitány ugyan sokáig tartotta magát, de aztán ő is Brüsszelbe távozott a Borbarát Borozóból, ahol azóta is boldogan éli az életét a hasonló cipőben járó Junckerek között.
Nem csoda hát, hogy Fegyőr Andrisék se remekelnek a lakossági fórumokon, kimaradt egy generáció, nincs kitől eltanulniuk a köznéppel való keveredés műveletét.
A másik probléma a végtelen önhittségre alapozott kontraszelekció. Oké, tudom, ez kincstári politikaelméleti duma, de nem véletlenül vannak azok az ifjúsági szervezetek, amik a pártok mellett/alatt működnek. Néhány év szorgalmas plakátolás, aktiviskodás, filléres külsős bizottsági tagság alatt azért csak kiderült Ikszről és Ipszilonról, hogy buta-e mint a tök, vagy esetleg komolyabb feladatokat is rá lehet bízni, mittomén, egy pohár víz kiszállítását az adott miniszternek, miközben az fontoskodik valami szalag átvágása közben. Olvass tovább »