Akkor most hányféle van?

 

Egyre többet hallani az LMBTQI rövidítést a szexuális kisebbségek gyűjtőfogalmaként, azt azonban kevesen tudják, mit takar ez a hosszú és folyamatosan újabb betűkkel gyarapodó titokzatos betűszó.

Miközben a homoszexualitás egyidős az emberiséggel, a másság megítélése koronként változott. Volt, amikor üldözték, bűnnek tartották, később szemlesütve tolerálták, mondván, hogy ez két ember magánügye. Az orvosok egy része devianciaként kezelte, a kutatók ma is a homoszexualitás génjét keresik. A liberalizmus azonban nem egyéni problémaként, hanem társadalmi jelenségként kezeli a másságot: lerántva a szemérem még megmaradt köntösét, a szexuális kisebbség eltérő viselkedési normáit piedesztálra emeli. Ahogy annak idején Hofi Géza mondta: tiltottuk, tűrjük, de ugye, nem várjuk meg, hogy kötelező legyen?

Miközben a homoszexuálisok aránya a teljes társadalmon belül 5 százalék körül van, az LMBT betűszó újabb és újabb betűkkel gyarapodik, mintha ezzel is azt sugallnák, egyre többen vannak, és hamarosan átlépik a kritikus tömeget. Online felületeken hirdetik, hogy táboruk egyre gyarapodik, itt az ideje tehát, hogy hadat üzenjenek a szerintük régimódi társadalmi normáknak, az egy férfi és egy nő közötti párkapcsolatnak, a házasságnak, végső soron a családnak.

Orbán Viktor szerint viszont Isten tisztában volt azzal, hogy az embernek nem jó egyedül, ezért megalkotta a férfit és a nőt, és ezzel tulajdonképpen létre is hozta a családot. A magyar joghagyomány és alkotmányos szabályozás a teremtésnek ezt a törvényét világosan rögzíti, amikor a házasságot is, a családot is a megfelelő jogi helyeken, alkotmányban, polgári törvénykönyvben definiálja – szögezte le több ízben a kormányfő.

Ám minél elkötelezettebb a kormány a családok támogatását illetően, annál hangosabban hallatják hangjukat a Soros György által is támogatott önjelölt civil jogvédők, amelyek ugyan NGO-k, vagyis nem kormányzati szervezetek, mégis egyre inkább bele akarnak szólni a politikába.

Az LMBTQI rövidítés a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBTQI magyar fordítása, a betűszó feloldása: Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok, Transzneműek, Queerek és Interszexuálisok. Az elnevezés ezen szexuális és nemi kisebbségek összefoglaló megjelölésére használatos.

Az első kifejezéshez, a homoszexuálishoz túl sok negatív töltet társult, ezért a gay szót vették használatba, amelyet eredeti jelentésében (jókedvű, vidám) már csak régebbi szövegekben találhatunk. Ezt magyarra leginkább melegként fordítják. Eleinte ez a leszbikusokat is jelentette, később egyre inkább csak a meleg férfiakat, ezért gyakoribbá vált a gay and lesbian – meleg és leszbikus – kifejezés használata az azonos neműekhez vonzódó emberekre.

Nem sokkal ezután a biszexuálisok és transzneműek is kezdték kiharcolni jogaik érvényesítését, és helyet kaptak a nagyobb szubkultúrában. Az 1970-es évek vége, 80-as évek eleje felé, ahogy múlni kezdett a Stonewall-lázadás keltette eufória, változni kezdett a közösség álláspontja, és több meleg és leszbikus már nem vállalta a közösséget a biszexuálisokkal és transzneműekkel. Csak az 1990-es években vált általánossá egyenrangúként beszélni melegekről, leszbikusokról, biszexuálisokról és transzneműekről a mozgalmon belül. Innentől az LMBTQI kifejezés egyre inkább elterjedtté vált, és az angol nyelvű országokban a legtöbb közösség és a sajtó is használja.

A betűszónak angolul több változata van: egyesek csak a betűk sorrendjét változtatják, mások újabb betűkkel egészítik ki.

A leggyakrabban egy Q betűt adnak hozzá: a queer azt jelenti, hogy a nemi irányultság és identitás még nem eldöntött, azaz questioning, vagyis kérdéses. Az illető úgymond „kíváncsi”, ezért ezt az állapotot néha kérdőjellel is jelölik. Esetleg két Q-t használnak mindkét csoport jelölésére.

Az A-t az aszexuálisok, az I-t az interszexuálisok, a P-t a pánszexuálisok, míg az O-t az omniszexuálisok jeleként használják. A betűszó jelenlegi legteljesebb változata az LGBTTTIQQA betűk valamely sorrendje, de ez rendkívül ritka.

A betűszó bővítése helyett vannak csoportok és szervezetek, amelyek az LGBT+ / LMBT+ változatot használják, a + jellel utalva a lista lezáratlanságára, a további közösséghez tartozó kategóriákra / identitásokra.

Az LMBT-kisebbség érdekeit számos civil szervezet képviseli. Ilyen többek közt az 1995-ben alakult Háttér Társaság, amely a Soros György által alapított Nyílt Társadalom alapítvány támogatását élvezi.

Kezdetektől gyűjti a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (a kezdőbetűkből áll össze az LMBTQI betűszó) témájú szak- és szépirodalmat, folyóiratokat, cikkeket, játék- és dokumentumfilmeket és egyéb dokumentumokat. Az archívumban ma 1500 könyv és háromszáz tételnyi folyóirat található, a médiakollekciójában több mint 700, moziban vagy tévében bemutatott filmet, riportot, beszámolót őriznek.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális emberek hátországaként működő civil szervezet képviselői tavaly kilencpontos kívánságlistával keresték meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár menedzsmentjét. A civil szervezet kívánságlistát készített, amelyben egyebek mellett javasolták, hogy a közkönyvtár a legújabb szakmai elvárásoknak megfelelő tárgyszavazási gyakorlattal tegye könnyebben hozzáférhetővé az állomány LMBTQI-tételeit, fektessen nagyobb súlyt a témába vágó kiadványok optimális példányszámú beszerzésére, szervezzenek továbbképzést a könyvtárosaik számára a jártasság és az érzékenység növelése érdekében.

Az archívumban olyan anyagokat rendszereznek, amelyek a meleg és leszbikus életmód, az LMBTQI történeti és jogi aspektusait mutatják be. A webes adatbázist 2010-ben kezdték el építeni önkénteseik.

Szövetségbe is tömörültek: a Magyar LMBT Szövetség a Magyarországon működő leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű szervezeteket összefogó ernyőszervezet. A szervezetet a bíróság 2011-ben vette nyilvántartásba, azóta több új tagszervezet is csatlakozott hozzájuk, ezeket az alábbi lista tartalmazza.

Hernádi Zsuzsa

Kétféléből sokféle

Míg a magyar nyelv „nem” szava tartalmilag nem tesz különbséget egy személy biológiai, lelki és társadalmi neme között, a „gender” kifejezés mind a három jelentést magában foglalja. A „biológiai nem” nem szorul magyarázatra. A „lelki/pszichológiai nem” azt jelenti, hogy minek érzi magát egy ember legbelül, a „társadalmi nem” pedig a társadalom által elvárt, nemekhez társított szerepköröket takarja.

A genderelmélet az elmúlt években számos új kategóriát alkotott a társadalmilag elismert férfi, illetve női (bináris) nemek mellé. Az ausztrál hatóságok ma már 33 nemet ismernek el, a Facebook pedig 58 lehetőséget kínál felhasználói számára nemük megválasztására. A Demokrata a legfőbb kategóriákat gyűjtötte össze egy csokorba. A listán vannak egymástól árnyalatban eltérő kifejezések és olyanok is, amelyeknek női és férfi változati is növelik a lista hosszát.

Agender: nem nélküli. Olyan személy, aki sem nőként, sem pedig férfiként nem definiálja magát.

Androgün: pszichológiai értelemben vett hermafrodita. Olyan személy, aki a társadalom által megszabott női és férfiszereppel sem tud azonosulni.

Bigender: az a személy, aki következetesen, helyzettől függően követ női, illetve férfi viselkedésmintát.

Cisz/Ciszgender: az a személy, aki a születés szerinti nemével azonosul.

Cisz férfi: az a férfi, aki azonosul a férfi mivoltával.

Cisz nő: az a nő, aki azonosul női mivoltával.

Demigender: olyan személy, aki csak részben azonosítja magát egy adott genderrel. A „demi” sokszor előtagként szerepel más (legtöbbször bináris) gender identitások elé illesztve, pl.: demilány, deminő, demifiú, demiférfi.

Férfiból lett nő (MTF): az a személy, aki férfitestbe született, majd nővé vált, esetlegesen nemváltoztató műtéten is átesett.

Genderfluid: az a személy, akiben mind a két nem tulajdonságai megvannak, de van olyan nap, amikor nőnek, és olyan is, amikor férfinak érzi magát. A kifejezés a társadalmi nemekre vonatkozik, és nincs köze a nemi jegyekhez vagy szexuális irányultsághoz.

Genderqueer: az a személy, aki úgy érzi, hogy nemi identitása egyetlen, a társadalom által biológiai nemétől elvárt nemi szerepbe sem illik bele.

Harmadik nemű: olyan emberek, akik egyik nemmel sem azonosulnak. A Szamoa-szigeteken élő Fa’afa­fine népcsoport körében például a sok fiúgyermekkel megáldott, lánygyermek nélküli családokban gyakori, hogy egy fiút lányként nevelnek, hogy az be tudja tölteni a család megélhetéséhez szükséges női szerepeket, például elláthassa a ház körüli munkákat.

Intergender: olyan személy, akinek a nemi identitása a férfi és a nő között helyezkedik el.

Interszexuális: az a személy, akinek születésétől fogva férfi és női reprodukciós szervei is vannak. Például kívülről nőnek tűnik, de belül férfi nemiszervei vannak.

Nem-bináris gender: olyan személyek, akik nem, vagy nem kizárólag nőként vagy férfiként azonosítják önmagukat. Ők a bináris skála különböző helyein helyezkedhetnek el.

Neutrois: olyan ember, akinek kifejezetten semleges jellegű a gendere. Nem összetévesztendő az agenderrel, mely a nem hiányára utal.

Nőből lett férfi (FTM): az a személy, aki női testbe született, majd férfivá vált, esetlegesen nemváltoztató műtéten is átesett.

Omnigender: olyan ember, aki egyszerre több mint egy genderrel azonosul.

Pángender: olyan személy, akinek a gendere minden genderidentitást magában foglal, amelyek vagy egyszerre vannak jelen, vagy az idő során váltakoznak.

Poligender: olyan személy, akinek háromnál több gendere van.

Transz/transzgenger/transzszexuális: ernyőfogalom. Azok az emberek esnek alá, akik érzelmileg és pszichológiailag nem a biológiai nemükkel azonosulnak, vagy genderkifejezésük radikálisan különbözik a társadalmilag elvárttól.

Transzgender férfi: az a személy, aki nőnek született, de férfiként definiálja magát.

Transzgender nő: az a személy, aki férfinak született, de nőként definiálja magát.

Trigender: olyan személy, akinek három társadalmi neme van.

LMBT-szervezetek

  • Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Queer Sportegyesület (*)
  • VándorMások Túracsoport
  • Budapesti Meleg Egyetemista Kör (GBME)
  • CEU Lesbian, Gay, Bisexual, Transgender, Queer, Intersex Club
  • Charme Hungary Dance Club
  • Civiscolors
  • Friss Gondolat Egészség-Mozgás-Sport Egyesület (FRIGO)
  • Háttér Társaság(*)
  • Labrisz Leszbikus Egyesület (*)
  • Magyar LMBT Szövetség
  • Más Program kirándulócsoport
  • Mindenki Egyenlő Esélyéért Egyesület
  • Miskolci Mások Egyesület
  • Mozaik Közösség
  • PEMEL
  • Patent Egyesület (Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület) (*)
  • PFLAG Első Magyar Meleg és Leszbikus Központ Egyesület
  • Szegedi LMBT Közösségért Csoport
  • Szimpozion Baráti Társaság, Meleg, Leszbikus, Biszexuális és Transznemű Fiatalok Kulturális, Oktatási és Szabadidős Közhasznú Egyesülete (*)
  • Budapest Pride (Szivárvány Misszió Alapítvány) (*)
  • Szivárványcsaládokért Alapítvány (*)
  • Tiszta Lappal Alapítvány
  • Transvanilla Transznemű Egyesület
  • Transzpont

(forrás:www.wikiwand.com)

A (*) jelű szervezetek a Magyar LMBT Szövetség tagszervezetei

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: