Köves Slomó: nem antiszemitizmus a “sorosozás”

Hiába minden megbélyegzés…

2017. május 12. 12:28

Köves Slomó nem tud olyan nemzetközileg elfogadott normáról, amely szerint a “sorosozás” antiszemita beszédnek számítana. A rabbi annak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek a vezetője, amely a magyarországi antiszemita jelenségek monitorozását és dokumentálását egész évben végző, Tett és Védelem Alapítvány (TEV) szervezetét is működteti.

 

 

Köves Slomó a közszolgálati televízió M1-es csatornájának nyilatkozva, a Tett és Védelem alapítvány antiszemita jelenségekkel kapcsolatos kutatási adataira utalva elmondta:

Magyarországon a friss összegzések szerint a lakosság 64 százalékának nincs antiszemita attitűdje, míg a népesség 20 százaléka szélsőséges, 16 százaléka pedig visszafogott antiszemita attitűddel bír.

Magyarországon az antiszemitizmus-monitoring 2015-ben 42 gyűlöletcselekményt regisztrált, amelyek többsége verbális formában valósult meg. Ezzel szemben, az ugyanebben az időszakban Franciaországban regisztrált ezerötszáz gyűlöletcselekmény eset felében fizikai erőszak történt – tette hozzá Köves Slomó.

A vezető rabbi szerint a zsidó közösség számára az az elsődleges szempont, hogy biztonságban tudják megélni az identitásukat, “legyen ez a biztonság fizikai biztonság, jogbiztonság vagy akár a szellemi, lelki jólét biztosítása”.

Az európai országok között szinte egy sincsen, ahol olyan fizikai biztonságban és olyan méltósággal tudnának élni a vallásos zsidó közösségek, mint Magyarországon.

– erről pedig a Magyar Hírlapnak nyilatkozva beszélt a napokban a rabbi.

Ismerem a miniszterelnököt, illetve a kormányzati politikát, így bizton mondhatom, abban nincsenek antiszemita motivációk.

– fogalmazott Köves Slomó, az azzal kapcsolatos interjúban, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Die Zeitnak nyilatkozva antiszemitizmussal vádolta meg Orbán Viktort és Magyarországot.

Fotó: Kozma Zsuzsi

Azzal összefüggésben, hogy Timmermans amiatt bélyegezte meg a magyar kormányfőt, mert az Sorost nemzetközi pénzügyi spekulánsnak titulálta, az EMIH rabbija fontosnak tartotta elmondani, hogy az antiszemita megnyilvánulások kutatásának, az antiszemitizmus felismerésének van egy nemzetközi szinten, egyezményes, mindenki által elfogadott, tudományos jellegű értelmezési keretrendszere. Ennek az értelmezési keretrendszernek az alapján pedig a magyar miniszterelnök szóhasználata nem minősíthető antiszemita jellegűnek.

Akár az EBESZ, akár az IHRA –, amelynek elnökségét alig egy évvel ezelőtt Magyarország látta el – által megalkotott antiszemitizmus-definíciók között sem létezik olyan, amely ezt a beszédmódot nyílt antiszemitizmusként határozná meg – mondta Köves Slomó. Az EMIH vezetője kitért arra is, hogy Európában a huszadik század tragikus történelme miatt a holokauszthoz, illetve az antiszemitizmushoz való viszonyulás a közbeszédben is gyakori, érzékeny téma. A vezető rabbi szerint ezért a zsidó közösség érdeke az lenne, ha az antiszemitizmus elleni küzdelem nem politikai, és így eleve polarizált, megosztó kérdésként lenne jelen a közbeszédben, hanem kulturális és oktatási kérdésként, aminek segítségével az antiszemitizmus elutasítása össztársadalmi normává tudna válni.

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: