ÁLMÁBAN, EGY PICIT

1a1Nemcsak a szegény ember kincse az álom, hanem a politikus emberé is. Méghozzá az őszinte politikusé, meg a hazug politikusé egyaránt. Az őszinte politikus álma lehet ostobaság, lehet rémálom mindenki más számára, lehet utópia – de akkor is álom, és ezért az álomért az őszinte politikus vállalja a haragot, a megvetést, a gyűlölséget, vállalja, hogy szembe megy, ha kell, az egész világgal. A hazug, becstelen, aljas politikus álma nem is álom, hanem kockás papíron kiszámolt szavazatszerző manőver, álomnak maszkírozva. A Vona már csak ilyet tud álmodni.

Mondják, a prágai Szent Vitus-székesegyházat azért szentelték éppen Vitusnak, mert a „Szent Vitus” nagyon hasonlít a pogány szláv napisten, Szvantevit nevére, és így az egyház mintegy „megkönnyítette” az átállást a kereszténységre. Pontosan így tett és így tesz most Vona. Olykor elrévül, mintha bevette volna a főzetet, úgy tesz, mintha álomba (transzba) esne, és álmában aztán cigányozik egy kicsit, mint a régi szép időkben. Ezt tette legutóbb a Hajógyári-szigeten, mert muszáj volt tennie valamit. Ugyanis

„A kártya nem »fest«, – a fiúnak
Vérgyöngy izzad ki homlokán.
Tét elveszett!… ő vándorútnak
– Most már remény nélkül, magán –
Indúl a késő éjszakán.”

Ez Arany Híd-avatásából való (a gyengébbek és Sneider Tamás kedvéért), s az a helyzet, hogy a számok nagyon nem festenek a Vonának. Igaz, Simicska már régen megüzente az Indexen, hogy nincs itt semmi baj, mert most éppen a szavazóbázis teljes lecserélése folyik, ilyenkor teljesen természetes az átmeneti népszerűségvesztés, csakhogy az a helyzet, hogy nem nagyon látszik az alagút vége. Elmúlott április, s véle elmúlott a nagy plakátkampány, Simicska odaadta ajándékba a rendelkezésére álló felületeket (a nagy, szent fenekén kívül, amelybe Vona oly készségesen omlott bele), ám kijött már három friss mérés, a Republikoné, a Záveczé meg a Publicusé, e háromból egy sem „Fidesz-közeli”, mégis mindhárom azt mérte, hogy Magyarországon a helyzet változatlan. Vezet a Fidesz, toronymagasan, mint hosszú-hosszú évek óta mindig. Nem látszanak a horizonton a megvadult tömegek, kik Fidesz-szavazók voltak egykoron, és most őrjöngve vetik magukat Vona után.

Úgyhogy Vona elrévült kicsit, és cigányozott csöppet. Hogy a cigányok tekintsék már hazájuknak Magyarországot, vagy valami ilyesmi. Az a jó kérdés, az a helyes kérdés, hogy ez elég lesz-e legalább a régi törzsszavazók visszacsábítására. Elég lesz-e Toroczkainak, aki őszinte álmodó, és mind a többieknek, akiknek álmáról gondolhatunk bármit is, de legalább hisznek a saját álmaikban?

Vona már régen nem hisz semmiben. Vona meg a frakciója nagy része már csak Simicska jóslataiban hisz, mert muszáj legalább abban hinniük. Ha abban sem hihetnének többé, kénytelenek lennének visszatérni egykori, legalább őszinte álmaikhoz, akkor viszont jönne megint a kőkemény cigányozás és zsidózás, attól viszont Simicska jobban fél, mint a nagy alkoholtilalomtól, akkor oda lenne a felület és a pénz, és maradna a régi, őszinte 10-15 százalék. Most sincs több – de ez legalább nem őszinte, hanem aljas, becstelen, velejéig rothadt és hazug. Ez már csak Vona, és az ő álma. Vagy haláltánca:

„Nagy zajjal egy dúlt férfi váza
Csörtet fel és vigyorgva mond:
»Enyém a hadvezéri pálca,
Mely megveré Napoleont!«
A többi sugdos: »a bolond!…«

Szomorú ez. Bár kétségkívül, kissé azért szórakoztató.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: