SZIJJÁRTÓ: AZ AMERIKAI TÁRGYALÓ KILÉTÉTŐL FÜGG, VAN-E NYITOTTSÁG A MEGÁLLAPODÁSRA

MTI
Az amerikai tárgyaló kinevezésénél dőlhet el, van-e nyitottság és jószándék a megegyezésre, mivel az államközi, kormányközi megállapodáshoz olyan tárgyalófél kell, aki rendelkezik a megfelelő mandátummal a megállapodás megkötéséhez az adott ország kormánya részéről – mondta a külgazdasági és külügyminiszter rögtönzött sajtótájékoztatón a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének csúcstalálkozója előtt szerdán, Budapesten.

Szijjártó Péter hozzátette: nem lát olyan okot, amely miatt egy ilyen megállapodás ne jöhetne létre.

Ha a maláj, a thai és a kínai kormány meg tudja kötni a magyar kormánnyal a megállapodást a Magyarországon működő egyetemeik működésére, akkor a „kiváló amerikai egyetemek” esetében sem hiszi, nem kötné meg az amerikai kormány a vonatkozó megállapodásokat.

d__tt20170410019

Elmondta, az Egyesült Államok esetében három egyetem működik Magyarországon, amelyek a külügyminiszter szerint „elég komoly intézmények” ahhoz, hogy államközi, kormányközi megállapodás rendezze a működési feltételeiket.

 

Kitért arra is, hogy tárgyalásokra kijelölt helyettes államtitkár mind a négy, unión kívüli ország nagykövetségével egyeztetett, amelyekhez kötődően egyetem működik Magyarországon.

Az eddigi tárgyalások során, sem a thai, mind a maláj és a kínai nagykövetség nem látott semmilyen nehézséget a feltételek teljesítésében, megkérik a megfelelő mandátumokat a fővárosuktól.

MACEDÓNIA AZ ÉLŐ PÉLDA A KÜLSŐ BEAVATKOZÁS DESTABILIZÁLÓ HATÁSÁRA

Macedónia az élő példa arra, hogy mi történik, ha sorozatos külső beavatkozási kísérletek destabilizálják a belpolitikát – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette:

Macedóniában a legutóbbi választásokat is megnyerő patrióta párt győzelme esetén az ellenzék nem volt hajlandó részt venni a munkában, és külső hatalmak akarták megmondani ki, hogyan kormányozzon.

Arra kényszerítettek egy stabil kormánykoalíciót, hogy egy „tönkrevert” ellenzéki párt néhány politikusát kulcspozícióba, például a belügyminiszteri posztra helyezzék – mondta.

A miniszter szerint most látni a végeredményt, a stabilból egy zűrzavaros ország lett.

Látni, mely szervezetek avatkoztak be egyértelműen az ellenzéki oldalon, a Soros Györgyhöz köthető intézetek, szervezetek nagyon aktívak voltak Macedóniában az elmúlt időszakban

– tette hozzá.

Úgy vélte, Macedóniának elrettentő példának kell lennie a külső beavatkozás káros hatására. Magyarországnak az az érdeke, hogy Nyugat-Balkánon stabilitás és béke legyen, mivel ha újabb migrációs hullám indulna Törökország felől, akkor Macedónia nem tudná azt feltartóztatni – emelte ki a miniszter.

MAGYARORSZÁG PRAGMATIKUS EGYÜTTMŰKÖDÉST FOLYTAT OROSZORSZÁGGAL

Magyarország pragmatikus, észszerű együttműködést folytat Oroszországgal, amelynek oka, hogy a földgázimport 85 százaléka származik onnan – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter hozzátette: politikai botránykeltésre jók azok a szólamok, hogy szoros az együttműködés a két ország között.

Milyen gázzal működne ma a magyar ipar, mivel fűtenének a lakásokban, ha 2015 végén lejárt volna a gázvásárlási megállapodás

– tette föl a kérdést.

A tárcavezető szerint a nyugat-európai országok lényegesen szorosabb kapcsolatot tartanak fenn Oroszországgal, például a tavalyi szentpétervári gazdasági fórumon szavai szerint „többen beszéltek németül, mint oroszul”. Mint mondta,

érdekes módon, a kritikák, amelyek Magyarországot érték Vlagyimir Putyin látogatása idején, elhalkultak, amikor kedden a német kancellár látogatott Moszkvába,

vagy más uniós vezetők látogatnak Oroszországba.

Az Északi Áramlat gázvezetéket a Gazprommal nem Magyarország építi, hanem német, francia, olasz, talán osztrák vállalatok – mondta. Ezek a kritikák ilyenkor nem jönnek elő – tette hozzá.

A miniszter szerint

komoly intézkedések kellenek ahhoz, hogy az Európai Unió újra a legversenyképesebb gazdasági és politikai integráció legyen a világon.

A Momentum Mozgalom tüntetésére reagálva úgy fogalmazott, „megnyugtatja őket”, Magyarország helye Európában, az Európai Unióban van, és NATO-tag is, de senki nem vitatja, hogy pragmatikus, kiegyensúlyozott, higgadt együttműködést fenn kell tartani Oroszországgal, ennél többről pedig nincsen szó.

Szijjártó Péter, korábbi lengyelországi nyilatkozatára utalva leszögezte: jelenleg Oroszország nem jelent közvetlen biztonsági fenyegetést Magyarországra. Úgy vélte,

Moszkvának semmilyen érdeke nem fűződhet ahhoz, hogy agressziót kövessen el egy NATO-tagország ellen,

ugyanakkor elfogadja, hogy a lengyelek és a balti államok erről másképp gondolkoznak.

Emmanuel Macron francia elnökjelölt kijelentésére, amikor Marine Le Pent Vlagyimir Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlította, azt mondta, méltatlan, és tisztességtelen, hogy egy belpolitikai kampányban más ország vezetőjéről hazugságokat terjesztenek. Magyarországon demokrácia van, és a jelenlegi magyar miniszterelnöknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy megbukott a diktatúra – jelentette ki.

MAGYARORSZÁG A LEGVERSENYKÉPESEBB BERUHÁZÁSI KÖRNYEZETET SZERETNÉ BIZTOSÍTANI A RÉGIÓBAN


A külgazdasági és külügyminiszter szerint nem érdemes kisebb célt kitűznie az országnak, minthogy a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítsa a térségben a leghatékonyabban összekapcsolva a termelést a digitalizációval, és a legversenyképesebb kutatás-fejlesztési helyszínné váljon.

Szijjártó Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csúcstalálkozóján szerdán, Budapesten hozzátette: a mostani világgazdasági fordulóponton Magyarország mint nyitott gazdaság sikere azon múlik, tud-e megfelelő digitális környezetet és megfelelő adókörnyezetet biztosítani a magas hozzáadott értékű beruházásoknak a megfelelő munkaerőpiaci kínálat mellett.

Futó Péter, az MGYOSZ elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szövetség több mint 6000 vállalatot képvisel, amelyek a magyar gazdaság 60 százalékát fedik le, a befektetett tőke, forgalom és munkavállalók szempontjából. Elmondta, a tőzsde kérésére elkészítettek egy tanulmányt, amelyben az eredményes, több mint 20 embert foglalkoztató, bizonyos forgalmat meghaladó, többségi magyar tulajdonú vállalatokat keresték meg, és 203 olyan vállalatot találtak, amely egyértelműen képes lenne tőzsdére menni, ezek a cégek több mint 1000 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak és 8-10 százalékos forgalomarányos nyereségük van – mondta.

 

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: