Ki is az a Soros György?

H.I.

2017. április 28. 13:28

Már 2015 őszén megírtuk.

Nem, Soros nem az ördög. (Így az ördög legalább nem magyar.) Nem tagja semmilyen titkos összeesküvésnek, ahol a pénztőke végül lerángatja rólunk a gatyát is. Nem ő Palpatine a Star Warsból. Nem alapított szektát, ahol radikális feministák agykontrollal alakítanának át egészséges férfiakat nővé.

Az azonban kétségtelen, hogy Soros György az antitézise a modern jobboldalnak és az egyik legnagyobb, színfalak mögött kavaró ellenfele. Akinek ráadásul rengeteg pénze van, amit nem fél használni. A jobboldal nem véletlenül találja magát szemben vele.

Megmutatjuk pontosan miért.

A fiú aki „szárnyalni fog”

George Soros magyar származású amerikai milliárdos, a Forbes listája szerint jelenleg az Egyesült Államok 16. leggazdagabb embere. 24,5 milliárd dolláros vagyonával a világranglistán is előkelő helyen áll.

Soros 1930-ban született Budapesten Schwartz György néven, Schwartz Tivadar ügyvéd és autodidakta eszperantó nyelvész fiaként. Ez utóbbi, látszólag lényegtelen tény rendkívül meghatározó Soros György számára.

Az eszperantó egy, az 1880-as években Ludwik Lejzer Zamenhof által megalkotott mesterséges nyelv, amelynek létrehozása a kezdetektől azt az utópisztikus célt szolgálta, hogy felülírva a nemzeti nyelvek sokféleségét, megszüntesse az emberiség számára állandó konfliktust és háborúskodást hozó „bábeli zűrzavart”.

A „Soros” név maga is eszperantó, azt jelenti „szárnyalni fog” (angolul „will soar”). Soros apja döntött a család nevének megváltoztatása mellett, mivel zsidóként a deportálással néztek volna szembe a 40-es években. Helyette a nevek és okmányok cseréjével, a családtagok elrejtésével túlélték a második világháborút. 1947-ben hagyták el Magyarországot.

A névválasztás mindenesetre bejött. Ha az eszperantó nyelv súlyát is veszítette, szemlélete megmaradt Soros gondolkodásában. Ahogy gyermekkori tapasztalatainak hatása is.

A közép-európai zsidók történelmi élménye, hogy „nincs hazájuk”. A nemzet és a lokális közösség nem védte meg őket a deportálásokkal szemben, nekik kellett magukat megvédeni, már ahogy tudták. Azt tapasztalták, hogy a helyi politikai elitben sem bízhatnak, mert az is „fasizálódik”.

Ezek a nyomasztó történelmi tapasztalatok a maguk módján ugyancsak visszaköszönnek Soros politikai felfogásában. Amit igazából a félelem mozgat. Félelem a kulturális, közösségi lábakon álló európai nemzetek „zártságától”, valamint a fékek és biztonsági ellensúlyok nélkül, „irracionálisan” működő (elsősorban jobboldali) politikai elittől.

Soros globalizált, nemzetek feletti liberalizmusa tehát két dologtól tart: a jobboldali kormányoktól, mert azok nácik, akkor is ha éppen tagadják azt, és az emberektől, akik vadak. Előítéleteik, rasszizmusuk révén megfelelő körülmények között, ugyancsak náci zombivá válnak.

Mi az, ami az új gazdasági elitet és annak vagyonát megvédheti a sétáló hulláktól?

Soros szerint ez a liberális értékek (szabadságjogok) és a demokráciát biztosító intézmények („fékek és ellensúlyok”, civil kontroll) kiteljesedett uralma.

Nem a hagyományok, nem a közös kultúra, nem a hétköznapi erkölcsök, nem a nyelv, nem a családok, nem a demokrácia a maga mindennapjaiban és nem is a választott vezetők.

Soros felfogásában az a legabszurdabb, hogy a liberális demokráciát mint ideát egyszerre kell megvédeni a politikai elittől és maguktól a választópolgároktól. Ez a felfogás köszön vissza máig a Magyarországot ért kritikákban, ahol szimultán ostorozzák a „korrupt” és „fasizálódó” jobboldali elitet, illetve a „rasszista” magyar kisembert.

A neoliberális korszak fenegyereke

Soros György a ranglétra legalján kezdte, pénztelenül. Londonba költözésük után volt kifutófiú, pincér. Közben a pénzügyek mellett filozófiát is tanult az egyetemen (London School of Economics). Az 50-es években egy londoni brókercégnél kezdett, majd néhány évvel később New Yorkban a Wall Streeten kapott lendületet pénzügyi karrierje.

Soros self-made milliárdos, aki a globalizálódó piacgazdaság hátán emelkedett fel. Nem örökölt vagyont, maga vált vagyonossá a pénzügyi spekuláció új módszerei és a modern befektetések úttörőjeként.

1961-ben lett amerikai állampolgár, de nem rajongott az Egyesült Államokért, üzleti és családi okokból maradt ott.

Soros tehát óriási vagyonra tett szert. Nem herdálta el. De nem is üldögélt rajta. Nem félt használni.

Náci zombik, repülő cápák

Sorost mindig is érdekelte a filozófia. Életének legmeghatározóbb könyve Karl Popper, híres tudományfilozófus politikai témájú műve a The Open Society and Its Enemies, azaz a Nyitott társadalom és ellenségei. Soros saját alapítványát is a könyv címe alapján nevezte el (Open Society Foundations).

Soros azonban a legtöbb filozófussal ellentétben, nem ragadt le könyvek lapozgatásánál és cikkek írogatásánál. Úgy döntött, hogy meg is valósítja azt a globális liberális rendet, ami egyszerre garantálja a náci zombik kiirtását, és a tőke cápáinak szabad mozgását.

Hogy ezt mennyire komolyan gondolta, azt példátlan alapítványi tevékenysége igazolja.

Számítások szerint vagyona közel 45 százalékát költötte eddig olyan szervezetek támogatására a világ számos térségében (köztük Közép-Európában is), amelyek a „nyitott társadalom” értékrendjét és a „fékek/ellensúlyok” rendszerének hatékony működését mozdítják elő.

Egész generációk gondolkodnak ma a Soros György által megteremtett „eszperantó” liberális, jogvédő nyelven. Első hallásra röhejesnek tűnik, de Soros minden idők legnagyobb közvetlen társadalmi hatású „filozófusa”, mondjuk Marx után.

Messianisztikus liberalizmus

Soros György olyan, mint Kanye West. A szakmájában rendkívül sikeres, szinte zseniális pasas, de nárcisztikus, megalomán fantáziákkal felturbózva. Önmagáról is írt már könyvet (Soros on Soros: Staying Ahead of the Curve), interjúiban sem rejtette véka alá saját jelentőségéről alkotott véleményét.

Azt gondolnád, lehetetlen, hogy valaki röhögés nélkül Istenhez hasonlítsa magát, pedig ezt Kanye West és Soros is többször megtette. Előbbi esetében ez a „Yeezus” című lemez maga, Sorosnál pedig számos interjú és könyv tartalmazza a nárcisztikus alapgondolatot.

Saját magát „gyermekkora óta messianisztikus fantáziákkal megáldott emberként mutatja be” könyveiben, máshol arról beszél, hogy úgy tekint magára, mint az Ótestamentum Istenére, aki „láthatatlan, jóságos, de mindent lát”. Máshol azt mondja: „úgy gondolok magamra, mint egyfajta istenre, vagy mint gazdasági reformerre, amilyen Keynes volt, vagy ami még jobb, olyan tudósra, mint Einstein.”

Soros ennek megfelelően cselekszik is. A „titkos mozgató”, aki pénzügyi trükkjeivel valutákat, nemzetgazdaságokat dönt be, politikai tevékenységével pedig diktatúrákat rúg valagba.

Amerikai vagy? Ne örülj, főleg ha Bushnak hívnak

Soros György soha sem titkolta ellenszenvét az USA-val szemben, amelyet egy „intézményes eszközökkel elnyomó nemzetnek tart, amely rendszeresen megsérti az emberi jogokat mind belföldön, mind külföldön.”

Sokat tett azért, hogy a világ George Bush republikánus elnököt a terrorizmus elleni harc kapcsán egy sötét, délvidéki vadbaromnak lássa.

Olyan szervezeteken keresztül, mint a Human Rights Watch vagy az American Civil Liberties Union masszívan kritizálta a republikánusok által vezetett USA tevékenységét a már említett terrorizmus elleni harc, a rasszizmus, az illegális migránsok kezelése, vagy a drogliberalizáció kérdéseiben.

Viszont ha Clinton vagy, az más

Soros támogatásaival aktívan segített demokrata jelölteknek. Hosszú a lista, rajta van Obama is. De különösen jó és szoros a kapcsolata a Clinton házaspárral, akikkel hogy, hogy nem „világnézetük is közös”.

Ki találja ki, hol és milyen ellenzéki erőket támogatott Soros?

Soros György főként Közép-Európában és Ázsiában vett részt olyan politikai folyamatok direkt támogatásában, amelyek megítélése szerint antidemokratikus elitek megbuktatását célozták. És ez sok esetben így is volt, más kérdés, hogy kinek van ahhoz joga, hogy a világpolitika önkéntes igazságosztójaként lépjen fel.

Ezeknek a politikai szerepvállalásoknak közös jellemzője, hogy az utcai tiltakozásokat, civil mozgalmakat, a sajtót ösztönözték. Aktivistákat képeztek ki, tanítottak az „utcai harcra” és a tiltakozó mozgalmak megszervezésére.

Ismerős?

Soros ilyen folyamatokat pénzelt többek között Ukrajnában (az elhíresült „narancsos forradalom”), Szlovákiában (Meciar ellen), a volt Jugoszlávia területén (Milosevic) és Kirgizisztánban.

Mégis mi a baj Sorossal, ha egyszer megmenti a világot?

Soros György valóban nagypályás spíler. Ebben egyáltalán nem tévednek azok, akik összeesküvés-elméleteket reggeliznek és azokkal is fekszenek.

Mi, állampolgárok elmondhatjuk a véleményünket, az Magyarországon pont egy a 10 millióból.

Érdemes elképzelni milyen lehet az, ha az ember tíz- vagy százezerszeresére hangosíthatja saját mondandóját. 70 országban énekel helyette a kórus. Sőt, a társadalom hálózatos természete miatt ennek még többszöröse játszik, hiszen kifejezetten politikusokat és véleményvezéreket is maga mellé tud állítani, ahogy a csúcsmédiát is.

Miért baj ez ha „jót akar”? – kérdezik őszinte tekintetű bölcsészek és alapítványi újságírók.

Soros közép-európaiként pont azt nem tanulta meg, ami az itt maradtak számára evidens: nem létezik univerzális „jó”. Kinek jó, és mikor jó egy politikai változás? Ez a történelemmel együtt mozog, sokszor kaotikus, előre nem látható módon. A helyzet dönti el.

De a demokráciák sem egyformák. Nincs platóni ideáltípusuk.

Ukrajna: totális káosz, minden jó szándék ellenére. Irak: totális káosz, az ISIS felemelkedése. „Arab tavasz”? Szíria? Ennek következményeit nap, mint nap tapasztaljuk. A felsorolt országok a messianisztikus liberalizmus, a kézipumpával felfújható demokrácia amerikai exportjának zászlóshajói.

De mit ér a demokrácia, ha vannak, akik a választásokat és a pártokat megkerülve érvényesíthetik politikai befolyásukat? Ha lóvé van, akkor ez oké?

A gazdasági elit persze már csak ilyen. Védi a magáét. Nem bízza a sorsát a választókra. Soros azonban több ennél, ő küldetéses, utópiákban hisz, istent játszik.

A történelem végül vidám véget ér

Sorosé az egyik utolsó XX. századi, alkalmazott utópia: ami a „történelem végéről” szóló fantáziák egy konkrét változata. Soros és „tanára” Karl Popper kritizálták Marxot, mert determinista történelemszemlélete volt, azaz hitt abban, hogy az idő nem céltalan, hanem egyenesen robog egy tökéletes végállapot felé. Ez a kommunizmus, ahol minden asztalra jut kenyér. Ugyanannyi kenyér.

Azonban Soros gondolkodása sem más, mint azoké, akiket bírált. A történelem véget érhet, ha akarjuk. Megtaláltuk ugyanis az univerzális ellenszert a hülyeség, a fasizmus és minden egyéb groteszk politikai szörny ellen: ez a messianisztikus liberális demokrácia, mint „folyamat”, amelyet ha engedünk működni, engedjük kiépülni a „fékek és ellensúlyok” tökéletes rendszerét, az kijavít minden hibát. Egy gyógymód a fasizmus ellen és nem utolsó sorban a tőke zavartalan bélműködése érdekében.

+1 a paralízises Európa

Gondoljunk egy pillanatra a migrációs válságra. Mi megy a tévében? Rasszisták, kerítést emelgető „nácik”, ártatlan áldozatok tömege, az emberi jogokról és a humánumról szavaló idióta brüsszeli politikusok. És az Európai Unió, ami le van bénulva.

Miért?

Azokat az időket éljük, amikor kiderül, hogy Soros György és a hozzá hasonlóan gondolkodó, „haladó szellemű” politikusok, vagy az ortodox liberális média által megálmodott rend valójában megbénítja a politikai cselekvést. Csak akkor működik, amikor béke van és betakarítás. Amikor arról szól a vita: mennyit aprítsunk a levesbe.

Ha baj van, a politikailag korrekt gondolkodás és beszéd, a „demokratikus ellensúlyok rendszere” olyan mértékben fékezi a cselekvést, hogy az már paralízis.

Vigyázz, hogy helyesen beszélj, használj olyan szavakat, ami nem sérthet senkit, mindent vizsgálj meg a lehető legtöbb érintett kisebbség szempontjából, ha döntesz is, adj mindenhez azonnali jogorvoslati lehetőséget és csak akkor cselekedj újra, ha azt minden „ellensúly” jóvá is hagyta. Ez a „folyamatok” demokráciája, a fékek által merevre bénított, üveges tekintetű politikai közeg. Olyan, mintha lónyugtató mellett kellene futásnak erednünk.

A népvándorlást, a háborús kríziseket nem érdekli a messianisztikus liberális logika. Európa a dinoszauruszok földje lett. Lassan mozgó, lomha dinoszauruszoké. Azt pedig már tudjuk, hogyan szoktak járni a dinoszauruszok.

Kihalnak.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: