A Soros-egyetem és támogatóik a liberálisok “szokásos” hübriszébe estek, magas lóról tárgyalnak. Innen ered a “szokásos” hiba is, amivel a CEU ügye szakmai-tárgyi kérdés helyett aktuálpolitikai kérdéssé válik, amiből az ellenzéki pártok és külföldi támogatóik az elmúlt 7 évben még egyszer sem tudtak érdemi politikai tőkét kovácsolni.

Miért gondoljuk, hogy ez most is így lesz?

A kormány világossá tette, hogy senki sem akar egyetemet bezárni. Az ügy elhúzódásával egyre többekben lesz világos, hogy a valódi oktatási tevékenységet folytató (magyar diplomát kiadó) Közép-Európai Egyetemmel senkinek semmi baja. Baj a diplomaoptimalizáló CEU-val van, amely anyaországában, az USA-ban nem folytat érdemi oktatási tevékenységet, miközben amerikai diplomát ad ki. Ha a CEU teljesíti az új feltételeket, diplomái az új rendszerben még értékesebbek lesznek.

A diplomaoptimalizáló struktúra nagyon hasonlít az adóoptimalizációra, ami szintén legális, ám nem etikus. Ezek ugyanis olyan rendszerek, amelyben csak a gazdagok és jól informáltak járnak jól.

Innentől kezdve a régi játszmák indulnak: A most éppen a “Fizessenek a gazdagok!” jelszóval haknizó hazai baloldal a szokásos “jó érzékkel” a spekuláns Soros György és a gazdagok mellé állt. Aztán csodálkoznak, ha balról egyre kevesebben szavaznak rájuk, és a nagy összeborulás láttán a liberális törpepártok sokadszor akarnak az ő hátukon a parlamentbe jutni.

A Jobbik két szék között tovább csúszik a pad alá. Nem merik/akarják a kormányt támogatni, de a balliberálisokkal sem akarnak újra együtt mutatkozni. Se hús, se hal. Mint tudjuk, az Úr kiköpi a langyosokat, ezért a Jobbik tovább menetelhet az egy számjegyű támogatottság felé.

Ahogyan a CEU témája a felsőoktatástól a pártpolitika felé tolódik, úgy csökken annak szavazatszerző ereje. A Soros által támogatott “civilek” már rátelepítették a CEU-ra a migránsok beengedését. Fővárosi értelmiségiek a 2022-t megcélzó Momentumos “új Fidesz” helyett most éppen az “utcába” szerelmesednek bele, mások pedig egyenesen a NER Amerikából korábban megjósolt “polgárháborús” megdöntését látják elérkezni.

Az ügy lehetséges kimeneteleit nézve a magyar kormánynak és a polgári oldalnak nem kell igazán aggódnia. A “lázadás évében” el kell dőlnie, hogy a Soros-szervezetek mekkora befolyással lehetnek a magyar politikai életre és a 2018-as választásra.

Soros György ráadásul továbbra is a migránsok Európába engedését támogató mozgalom egyik fő arca, így a diplomaoptimalizáció és az álcivilek helyrerakását az idő bármikor visszafordíthatja migránstémává, ahol a kormány álláspontját továbbra is az aktív magyar szavazók és közvélemény elsöprő többsége támogatja.

A CEU ügye helyreteszi a hazai jobboldal irreális Trump-imádatát is, aki nem forradalmár, hanem az amerikai birodalom önjelölt megreformálója. Trump nem szereti Sorost, de az amerikai érdeket neki is meg kell védenie.

Sorosék most erős törvényi fogásban vannak, a kormányoldalnak jó érvei vannak. Ha Budapest idővel mégis visszakozásra is kényszerülne, az csak túlerő, vagy ésszerű kompromisszum eredményként történhet. Minden csatanap csökkenti Sorosék hitelét és befolyását, ergo a csata itthon politikailag nyerhető.

 

(Kép forrása itt.)

Kiszelly Zoltán

politológus