HAZUDOTT SOROS GYÖRGY ALAPÍTVÁNYÁNAK IGAZGATÓJA

Soros György alapítványának európai igazgatója a közelmúltban azt állította, a kormány nem lépett 19, hazai közbeszerzések miatt indult OLAF-vizsgálat ügyében. Goran Buldioski nem részletezte, melyek ezek. A Legfőbb Ügyészségtől viszont megtudtuk, 2010 óta egy jelentés és harminc ajánlás érkezett hozzájuk, és minden esetben eljárás indult.
Screenshot_2

 

Valótlanságot állított a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Founda­tions, OSF) európai igazgatója, Goran Buldioski abban a múlt hét elején megjelent interjúban, amelyet Nizák Péterrel, a Soros György által létrehozott szervezet közép-európai programjának vezetőjével közösen jártak ki maguknak az Indexnél. Buldioski egyebek mellett azzal vádolta a kormányt, hogy nem lépett 19, hazai közbeszerzések miatt indult OLAF-vizsgálat ügyében.

Részleteket sem ő, sem a kollégája nem mondott, ezért az interjú után megkerestük az OSF-et. Válasz viszont azóta sem érkezett, ezért a Legfőbb Ügyészséghez fordultunk.

VOLT MINISZTERELNÖKÖK ÉS MINISZTEREK BÚJTAK ELŐ SOROS ZSEBÉBŐL

A Külkapcsolatok Európai Tanácsa nyílt levelet tett közzé a CEU-ügy kapcsán. Érdemes górcső alá venni ezt a látszatszervezetet és a magyar tagokat is.

Mint megtudtuk, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen harminc igaz­ságügyi ajánlást intézett a hatósághoz, amely valamennyi esetben elrendelte a nyomozást – vagy amennyiben a hazai bűnüldöző szervek már megkezdték az eljárásukat, az OLAF ajánlását csatolták a nyomozás irataihoz, és annak részeként értékelték. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy az esetek többségében a hivatal valamilyen uniós támogatási program, illetve uniós alapból származó támogatásra vonatkozó pályázat körében észlelt visszaélés miatt tett büntetőeljárás megindítására irányuló javaslatot vagy bűncselekményre utaló jelzést. A nyomozások eredményeként eddig összesen hat ügyben emeltek vádat, közülük egyben már jogerős marasztaló ítélet is született. Hét esetben megszüntették az eljárást, az összes többiben pedig jelenleg is tart a nyomozás.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy 2012 előtt a csalás elleni hivatal ajánlásokat nem tett, a külső vizsgálatot lezáró jelentést csak továbbította a magyar igazságügyi hatóságoknak. Az ügyészséghez 2010-ben ilyen dokumentum nem érkezett, 2011-ben pedig csak egy zárójelentést kaptak. Annak alapján viszont ugyancsak büntetőeljárást rendeltek el, és az ügy 2016. június 24-én jogerős ítélettel zárult.

Az OLAF által is vizsgált ügyben legutóbb egy hete a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat. Eszerint egy bűncselekmény elkövetésére létrehozott cég 2009-ben, döntően orvosi diagnosztikai eszközök beszerzéséhez kért támogatást. A pályázaton elnyert összeg feléből, 102 millió forintból csakugyan műszereket vásároltak, de az eszközöket túlárazták, a különbözetet pedig megtartották.

Az egyetlen jogerős ítélet kevesebb mint fél éve született. A vádirat szerint egy budapesti cég nyomdaüzem létesítéséhez kapott csaknem 50 millió forintot, de az elszámolás során valótlan számlákat használt fel. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú határozatában a két vádlottat bűnösnek mondta ki; az egyiket 1 év, 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésre, társát 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a terheltek felmentésért fellebbeztek. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016. december 1-jén úgy enyhítette az ítéletet, hogy mindkét vádlottat pénzbüntetésre ítélte.

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: